Last of us Part II

SPOILER ALERT

Nehéz mostanság papírra vetnem gondolataimat játék élményeimmel kapcsolatban. Hamarabb tévedek el reddit-en vagy youtube-on más emberek élményét megtapasztalva, és utána már nem érzem jelentősségét hogy beszámoljak saját élményeimről. Itt viszont úgy döntöttem más lesz. Tíz perce sincs ahogy a záró creditset meghitten végignéztem, és dolgoztam fel magamban a történteket.

A Last of Us Part II megjelenését csupa bajlós események vették körbe. Kezdődött az egész egy csúsztatással, majd kitört a koronapánik amit mégegy csúsztatás követett majd jött a legnagyobb pofon: komoly történeti elemek kiszivárogtatása. Próbáltam magam megóvni magam komolyabb spoilerektől, de bevallom lehettem volna óvatosabb is így hamar lelőttem magamnak hogy Joel bizony megfog halni. A Last of Us 1-et nekem sikerült többnyire nulla info-val neki kezdenem, így amikor átszúrta barátunkat egy vascső akkor ott azt hittem hogy neki itt vége, így kellemes meglepetés volt hogy mégis túlélte mégha nem is volt feltétlen realisztikus.

A szivárogtatások közepette eluralkodott a játékon egy előitélet, sok helyen kaptam azt info-t hogy csalódás fog érni. Nem érdekelt. Rajongani akartam, örültem hogy végre részese lehetek egy ennyire közkedvelt játék folytatásának a megjelenésénél.

Én nagyon akartam kedvelni a játékot. Viszont úgy érzem ennyi pénzből ennyi tehetséges fejlesztővel megáldva annyi mindent kilehetett volna hozni. Mindent csak nem ezt.

Kezdjük a legfájóbb ponttal: Joel.

Nem számítottam arra hogy ilyen hamar, és ilyen módon lesz kiírva a történetből. Talán ez volt az író célja, hogy sokkoljon, úgy mint a Game of Thrones amivel talán nincs is baj, viszont ebben a karakterben rengeteg potenciál benne volt még. Karizmatikus, szerethető figura akit ha már mindenképp muszáj kiírni a történetből, erre lehetett volna egy a rajongókat kevésbé szembeköpő mód is. Sokan számítottunk arra hogy Ellie mellett Joel is irányítható karakter lesz, hiszen a második trailer is ezt sugallta (Did you think I will let you do this on your own?) Mint kiderült ez egy beteg tréfa volt csupán..

Ellie

Nekem többnyire nincs különsebb bajom Ellie alapszituációjával, a Left Behind DLC már megmutatta nekünk hogy szeretni fogja a lányokat, és ha ez nincs túltolva nekem ez nem feltétlenül negatív story elem. Én szerettem őt terelgeti a játék első felében, ezek voltak a játék fénypontjai. Keserű zájízzel ugyan, de mégis hajtott a vér hogy megtaláljam Joel gyilkosát és bosszút álljak. Kiemelném a korházas részt ahol Norát üldöztük, rendkívül izgalmas és kemény jelenet volt.

Ám, akárhogyis nézzük Ellie mégis egy 17 éves lány. Az első rész erőspontja az volt hogy Joelről elhitted hogy átmegy ezeken a szituációkon mert ezt csinálta már 20 éven keresztül. Ellie-nél nem volt meg ez az immerzió. Ám, még mindig jobb volt őt terelgetni mint..

Abby

The worst left turn in gaming history.

Nem számítottam arra hogy Joel gyilkosából ennyire fontos, központi karakter lesz. Pedig még a legelső trailerben is őt láttuk, sokan viccelődtünk is hogy mennyire kigyúrta magát Ellie. Én elhiszem hogy valami újat akarhatott talán az író, hiszen nem sok játék mondhattja el magáról hogy egy NDK-s úszónőt terelgetthetsz benne. Viszont hiszem hogy a fent említett Joel korai elhalálozásával minden esélyt elírtak azzal kapcsolatban hogy ezt a karaktert szerethetővé tegyék. Egyszerűen nem akartam vele lenni, nem érdekelt a múltja, nem érdekelt a WLF emberi része, a játék második része számomra leült, és fogtam a fejem hogy történhetett mindez. Amikor elvonatkoztattam attól hogy kit irányítok, és pusztán a fantasztikus prezentációra figyeltem akkor okozott pár kellemeset perceket ez a rész. De ez az egész szál nálam lényegében kinyírta a játékot.

A játékmenet

A játékmenetet lényegesen máshogy közelítettem meg a folytatásban az elődhöz képest. Amazt kapásból Grounded nehézségen kezdtem el, és közel 4 hónapba telt végigvinnem mert voltak olyan encounterek amikkel egyszerűen nem bírtam. Keveset lövöldöztem, és sokszor nagyon kikellett centizni minden mozdulatot.

A folytatáson valamiért mihamarabb túlakartam lenni, így Hardon majd Normalon folytattam, sok encounteren csupán átrohantam harmadik-negyedik próbálkozásra, és mint ilyen, az élményem nem is hasonlítható össze az első résszel. Maga a lövöldözés jól működik, van súlya a fegyvereknek, és a prezentáció nagyon hihetővé tesz minden párbajt.

Lopakodás során nagyon hiányoltam a non-lethal módját az ellenségek ideiglenes lecsillapítására. Egyszerűen túl brutálisnak és felesgesnek tartottam hogy Ellie mindenkibe automatikusan bassza bele a kést, főleg úgy hogy a játék története alapján bárkiből lehet egy érző, lélegző deserter, ám mi ezt a lehetőséget nem adjuk meg nekik, hozzáteszem viszont hogy ha türelmes az ember, szerintem sokszor adódhat lehetőség csak ellopakodni magad a következő célpontig, emberek gyilkolászása nélkül is.

De még ígyis, a játék nagyon brutális és agresszív, az egész történet a bosszúra alapszik egy olyan cselekedett miatt aminek nem is kellett volna így megtörténnie. Amíg az első részben van egy emberséges célunk, és közben végigfigyelhetjük főhőseink jellemfejlődését, addig itt az egész játék hangulatát átuti a gyász és a keserű érzés, hogy ennek így semmi értelme nincs.

Sajnálom.