Ghost Trick: Phantom DetectiveTeszt

Ha ez a teszt most egy másik játékról szólna, akkor bizonyára egy bitang nagy spoiler lenne, a Ghost Trick: Phantom Detective esetében azonban alapvető ismeret: a főhős meghal. Sőt, nem csak hogy meghal, hanem már a cselekmény első másodpercétől fogva halott: Sissel arccal a földön tér túlvilági tudatához egy szeméttelep kellős közepén, és lövése sincs arról, hogy mi történhetett vele. Mint ahogy arról sem, hogy ki az a lány, akit épp a szó szerinti lelki szemei előtt lő le egy titokzatos bérgyilkos.

A Ghost Trick Shu Takumi legújabb agyszüleménye, aki a Phoenix Wright sorozat szülőatyjaként már letett egy s mást az asztalra: friss alkotása is egy kalandjáték, méghozzá a minőségi fajtából, nyomozással, gyilkosságokkal és egy nagy adag fejtöréssel. Bizony, komoly szükségünk lesz agytekervényeinkre, hiszen ezúttal is más emberek megmentése lesz a célunk, csak most nem a "bűnös" ítélet elkerülése a cél, hanem valami sokkal komolyabb: a halálból kell visszarángatnunk az embereket - kezdve rögtön az előbb említett hölggyel. A trükk - akárcsak a címben - Sissel szellem voltában rejtőzik: hősünk képes megszállni és manipulálni az élettelen tárgyakat. Ami azonban még fontosabb, hogy képes visszamenni az időben: na nem akármeddig, csupán négy perccel az adott karakter halála elé.

Négy perc bármire elég, gondolhatnánk, hiszen ennyi idő alatt könnyedén olyanra tudjuk formálni a körülményeket, hogy elkerüljük a halálesetet. Nos, a gyakorlatban már cseppet sem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen jónéhány tényezőt figyelembe kell vennünk szellem-tevékenységünk során. Az emberek közvetlen befolyásolása alapból ki van lőve, de a tárgyak közötti mozgás sem egyszerű, mivel Sissel csupán egy méteres távolságokat tud áthidalni, így sokszor nem is a segítségnyújtás módja fog komoly fejtörést okozni, hanem az, hogy miként is tudnánk eljutni a kívánt pozícióba. Egyre komolyabb hangsúlyt kap emellett a történet előrehaladtával az időzítés is, ami újabb réteggel bonyolítja a logikai feladványként felfogható mentőakciókat.

Külön öröm, hogy a Ghost Trick nem fárad el hosszú távon sem: mindig elő tud rukkolni valami csavarral vagy új ötlettel, így unalomba egészen biztosan nem fog fulladni a játékmenet ezen alapvető szelete. Egyetlen kifogásolható dolog van benne csupán: a hibák egy picit sok plusz időbefektetést igényelnek. Bosszantó tud lenni, amikor már sokadszorra kezdjük újra a négy perces ciklust, miközben karnyújtásnyira vagyunk csupán a megoldástól. Szerencsére nem minden hibánál fogunk bosszankodni: megmosolyogtató érzés, amikor a játék a fejlesztői leleményességen keresztül átver bennünket, direkt félrevezető pályatervezést és történéseket használva.

Ha a játékmenet nem is, minden más erősen emlékeztetni fog bennünket a már említett ügyvédes sorozatra - kis túlzással még spirituális (ez most kivételesen nem szóvicc!) utódnak is nevezhetjük. A Ghost Trick épp ugyanolyan zseniálisan egyensúlyoz a feszült események és a vicces, már-már abszurdba átcsapó történések között, mint a Phoenix Wright, az egész történetmesélés csúcsát pedig itt is a fantasztikus karakterek képzik. A szereplők ráadásul nem csak azért kiválóak, mert szerethetők, és mert erőteljes jellemvonásokkal és beszédstílussal rendelkeznek, hanem azért is, mert egészen hihetetlen módon lettek animálva: a ritkán használt rotoszkópos eljárás (lásd még: Prince of Persia, Another World) elképesztően erős élettel tölti meg a figurákat. A cselekmény és a karakterek tehát biztosítják a csúcsminőségű hangulatot, és bár az igazán átütő, gyomorbavágással felérő fordulatok kicsit hiányoznak egy Phoenix Wright után, azért így is lesznek meglepő momentumai a játéknak.

A Nintendo DS sosem volt híján a minőségi, és első sorban Japánból érkező kalandjátékoknak, a patinás felhozatal pedig most újabb remekművel bővült a Ghost Trick megjelenésével. A napjaink felhozatalában abszolút friss játékmenet ügyesen építkezik saját magára, nem nélkülözve a Phoenix Wrightból már ismert "heuréka!" jellegű élményeket, és a remek karakterek is fenntartják az érdeklődést, így nehezen elképzelhető, bárki is félredobja a handheldjét a tíz óra feletti kaland vége előtt.

Hiába cserélte le a Capcom a tárgyalótermet a szellemi síkra, a Phoenix Wright esszenciája a Ghost Trick szívében is ott ragyog. A játékmenet teljesen más, az élmény azonban közel ugyanolyan: ha kicsit is szereted a stílusbeli címeket, akkor badarság lenne elmenni a Phantom Detective mellett, amiben legalább annyi zsenialitás lakozik, mint ügyvédes elődjében.