![[Teszt] Anger Foot – Vadláb akcióban](/~thumbnail/anger_foot_lead_key_art_1.jpg.cvsak.k.article-00-1b-37.3fbiue9.jpg)
A nyolcvanas évek végén, kilencvenesek elején menő volt a laza képregényeket undi dolgokkal turbózni. Az Anger Foot kapcsán is az első gondolatunk az volt, hogy a TMNT/Toxic Avenger vonalon készül végre valami új, valami eredeti.
A másik dolog, ami a szerki csatornában végig lógott a levegőnkben: a játék az alpáriságával már zsigerből taszította a társaságunk egy részét. A programról elöljáróban annyit, hogy ha tényleg szeretted a fikában tapicskoló főgonoszokkal, nagy dumákkal és pózolással megtolt rajzfilmeket az emlegetett korszakból, esetleg a Shiny Ent. szellemét is hiányolod a mai játékokból, akkor vetődj két lábbal az Anger Foot irányába. (Ha "sneaker-fétised van, akkor is jó pocsolyába léptél!) Máskülönben le fogsz pattanni a Devolver által gondozott őrületről, és nem is biztos, hogy talpadra esel.
Mert az Anger Foot tényleg innen indít. Vadláb hősünk a bűn városában lakik, ahol a "Crime Minister" mozgatja a szálakat és a négy helyi bandát. Kábé olyanokra gondoljatok, mint amit a bandanevek, azaz a "Helyi Pajzánok", a "Koszmók-Bajnokok", vagy a "Violencia' Virágok" alapján elképzeltek. (Oké, ezeket a neveket én adtam, a valóságban ettől egyszerűbb, pl. Violence Gang névre hallgatnak a bandák.) A rendőrség összejátszik a vadorzókkal, Shit City minden lakójának lételemévé vált a bűn. Vadláb azonban nem szeretne mást, csak tetézni a "sneaker" gyűjteményét. Nem nézi azonban jó szemmel, hogy mindjárt az első percekben falastól szakítja ki a kollekciót a lakásból egy helikopter, úgyhogy menni köll', rendet rúgni a városba'.
Ehhez pedig tényleg a lábunkat fogjuk használni. A játék egy "FPB", azaz first person booter, sok-sok közelharccal, lőfegyverekkel és platforming részekkel megtolva. A játékmenet kicsit hasonlít a Hotline Miamira is, mert onnantól hogy berúgjuk az ajtót, a szobában lévő ellenfelek körülbelül egy másodperc alatt tudnak minket ledarálni. Azaz nekünk kell ettől rövidebb idő alatt mindenki mást elintézni a helyiségben. És bár van HP regen a játékmenetben, nagyon sokszor fogod újrázni a pályákat, mire kitanulod, hogy merre hány rúgás, lövés, vagy parry.
Ehhez a készítők gógyis pályaterveket hoztak létre, minden szoba egy mini-feladvány, amelyet a különböző ellenfelek és fokozódó fegyverpark, na meg a környezet térbeli kialakításai variálnak. Az egész viszont hamar hardcore-bulivá fajul, már az első világ közepétől lesznek olyan részek, ahol a készítőket legszívesebben a bakancs trutymós oldalára kívánnád (No offense!), és a helyzet később is csak fokozódik.
Pályánként ráadásul három challenge is teljesíthető (első a pálya abszolválása, természetesen). Ezek között vannak nagyon szoppantós feladványok is, viszont cserébe öt challenge-csillag behúzása után megnyithatunk egy-egy új lábbelit. Ezek TELJESEN feje tetejére állíthatják a gameplayt, és itt ütközik ki, hogy a készítők milyen rétegeket húztak a viszonylag egyszerű árkád akciózásra. A huszonegynehány bónusz bakancs valóban nagy változatosságot és újrajátszhatóságot hoz. Speedrunner legyen a talpán, aki megtalálja majd minden helyzetre a legjobb megoldást. Apropó, a nehézséget olyan segítő megoldásokkal hangolhatjuk, mint például a menüből állítható halhatatlanság, vagy a segítségeket kínáló assist mód.
Steam Deck-en teszteltük a játékot, a tapasztalat pedig alapvetően pozitív. 600p és FSR mellett (mid-high beállításokkal) simán kigurul a játékból a 60 FPS, látványos grafika mellett. Egy a bibi, amikor hirtelen bedurvul a tempó, vagy nagy csarnokba, esetleg kültéri helyre pottyanunk, olyankor akár 30 FPS-re is visszaesik rövid időkre a mutató. Ez nem konzekvens, de egy stabil 40 FPS-es stabil játékmenet simán kiokoskodható a beállításokkal, kevés látványbéli kompromisszummal.
A bandák szerint megosztott Shit City környékén nincs ugyan kétszáz meg ezer pálya (csak hatvanvalamennyi), van viszont gyakorlásra és újrázásra ítélő nehézség, na meg konkrét újrajátszhatóság is. Idővel sajnos a pályák felépítése (főleg vizuálisan) be tud punnyadni, előjön az önismétlés, vagy úrrá lesz az emberen az "editorban készült" feeling. Emellett az állandó szeletelős zene (és az erre pulzáló látványelemek) is embert próbálóvá tudja tenni a játékot, főleg egy durvább munkanap után.
Az Anger Foot egy kiválóan kitalált és míves kézzel megalkotott játék, amely szerintem a független fejlesztői korlátokból fakadóan tud csak pár gyengeséget felmutatni. Az ötlet viszont hihetetlenül egyedi, így értékeit minden téren csak támogatni tudjuk. Tipikusan olyan játék ez, aminek a második részére majd a durvább részleteket is nagy valószínűséggel ki lehet csiszolni. A nehézsége és stílusa viszont kétségtelenül megosztó, ezzel nem lehet mit kezdeni. Alpári Vadláb barátunk kalandjainak viszont így is meglesz a közönsége. A Devolver pedig ismét trutyiba... izé, tutiba nyúlt. Lehet, hogy ők is csak a lábszag után mentek?
PLATFORM PC, Steam Deck
KIADÓ Devolver FEJLESZTŐ Free Lives
MEGJELENÉS 2024. július 11. ÁR 25 EUR