Aarik And The Ruined KingdomTeszt

Pici studió első szárnypróbálgatásáról van szó, amelyben Aarik herceg anyja keresésére indul, hogy közben csak úgy mellékesen a királyságot is megmentse. Valójában a narráció viszonylag másodlagos, bár akad egy-két érzelmes pillanat, igazából nincs tényleges jelentősége, hogy kik vagyunk, milyen képességekkel rendelkezünk és mi a célunk. Mert a valódi feladat minden esetben ugyanaz: az egy képernyős helyszíneken eljutni a kijáratig, különböző eszközöket használva.

Az eszközök tekintetében próbál az Aarik túllépni a korábban említett fő inspirációs forrásnak számító játék lehetőségein. Az alap persze ugyanaz marad itt is, a megfelelő útvonal megtalálása érdekében a legtöbbször a kamerát forgatjuk 90 fokonként, hogy olyan kapcsolódásokat hozzunk létre, amelyek más perspektívából nézve valójában nincsenek ott. De a forgatáson kívül képesek vagyunk megragadni és arrébbtenni bizonyos tárgyakat, megint mások elforgatásával a pályát alakíthatjuk át.

Bizonyos élettelen eszközök, például kőtömbök felett át tudjuk venni az irányítást, de a legizgalmasabb talán az idő befolyásolásának képessége. Ezt ne úgy képzeljétek el, ahogy az "igazi" puzzle játékokban, itt valójában arról van szó, hogy bizonyos pályaelemeknek több animációs végpontja van, és ezek között szabadon tudunk kijelölni egy tetszőleges pontot. Képzelj el például egy széteső tornyot, ami egyik végpontján már darabokban van, a másikon pedig még eredeti pompájában tündököl. A kettő közt pedig vannak darabkái itt is, ott is.

Az Aariknak sajnos szinte minden elemén érződik, hogy egy kis brigád első próbálkozása. Egyrészt a benne szereplő tartalom elég karcsú, kb. két-három óra alatt végig lehet szaladni az összes pályán, és mivel a játék vállaltan a casual réteget célozza meg, ezért elakadásra nem is nagyon van lehetőség. Ebből következik a következő probléma, a feladatok túl könnyűek. Értem a törekvést, hogy úgy akar puzzle játék lenni az Aarik, hogy közben ne frusztráljon, de sajnos az így prezentált feladatok nem elég ambíciózusak - nem várnak el sokat a játékostól. Összesen talán ha öt olyan pályával találkoztam, amelynek a végén elégedetten csettintettem amiatt, mert éreztem a mögötte álló ötlet nagyszerűségét.

A fentiek mellett az irányítás és a kezelőfelület is kaphatott volna még egy kis csiszolást. Kontrolleres irányításnál (tehát Steam Decken is) például fel van cserélve a két stick, a bal mozgatja a kurzort, a jobb pedig a karaktert, szerintem soha életemben nem találkoztam még ezzel a megoldással máshol. Settingsben átállíthatatlan... Az interaktív tárgyak megragadása és lehelyezése is fura néha. Némelyiknek nagyon apró az a felülete, amivel aktiválni lehet, lerakásnál pedig a "jó" helyeken a piros outline nem vált zöldre, ezért néha két pixeles elcsúszásnál nem tudjuk, hogy csak pontatlanul célzunk, vagy az egész elképzelésünk rossz. Csiszolatlan, na, és közben sajnos nem gyémánt.

Az Aarik kedves, rövid, és nagyon casual indie játék, amely az ötletei egy részét máshonnan emelte át. Ezzel az égvilágon nem lenne semmi probléma, de néha érződik rajta, hogy hiányzik belőle az igazi ambíció, hogy a hozott anyagot magasabb szintre emelje, újragondolja, átalakítsa. Hogy izgalmas dolgokat hozzon létre. Így viszont megmarad egy olyan kedves, rövid és nagyon casual címnek, ami kevés nyomot hagy maga után.

PLATFORM PC (tesztelt), Nintendo Switch
KIADÓ | FEJLESZTŐ Shatterproof Games
MEGJELENÉS 2024. június 20. ÁR 8 EUR