[Teszt] A Quiet Place: The Road Ahead

A Quiet Place: The Road Ahead

siklaraSimon Klára2024.11.11. 21:40

A mostanra 3 filmnél tartó A Quiet Place (Hang nélkül) idén ősszel egy különálló történettel rendelkező játékadaptációt kapott, amelybe a néma posztapokaliptikus világ kedvelőjeként lelkesen vetettem bele magam, arra azonban nem voltam felkészülve, hogy rettegés kiváltása helyett a türelmemet fogja próbára tenni.

Tegyük fel, hogy a Földet egyszer csak lerohanja egy elképesztően erős földönkívüli faj, amelynek hatalmas szörnyszerű tagjairól csak annyit tudni, hogy bár vakok, elképesztően érzékeny hallásuk van. Az égből meteorként becsapódó rovarszerű dögök pillanatok alatt romba döntik a városokat és kiirtják az emberiség zömét, a túlélők pedig kénytelenek adaptálódni az új feltételekhez és néma csendben élni az életüket. A filmekből már megtudtuk, hogy a hangszigetelt helyiségeket leszámítva csak a víz jelent menedéket a rémek elől, azok ugyanis nem tudnak úszni, illetve hogy az éles hangokkal lehet őket kikészíteni és átmenetileg inkapacitálni. John Krasinski első két filmjét sokakkal együtt én is nagyon szerettem, különösen az elsőt, és az idén kijött Day One is egy nagyon kellemes horror dráma, amelyből ugyan semmit nem tudtunk meg a szörnyek okozta világvége okairól, de legalább láttuk, hogyan élte át két véletlenül találkozó vadidegen New Yorkban.

A The Road Ahead alcímű játék egy hasonló megközelítést választ, mint a legutóbbi film, és a fejezetek közt a főszereplő fiatal nő, Alex szemszögéből nyerhetünk bepillantást a világvége előtti és utáni napokba, majd az idegenek érkezésekor kialakuló őrületbe is. Alex a történtek előtt egy átlagos főiskolás lány volt, akinek az életébe az invázió után 4 hónappal kapcsolódunk be, amint a barátjával egy menedékükhöz közeli farmon próbálnak szerencsét élelem után kutatva. Számomra az első nagy meglepetés az volt, hogy a szereplők nem jelelnek, hanem suttogva beszélgetnek, amit ekkor a hangjukat elnyomó szakadó eső még lehetővé is tesz, később azonban eléggé komikusnak találtam. Hamar kiderül az is, hogy Alex asztmás, ami a játékmenetben az Amnesia játékok pánik menedzselését hivatott kiváltani, vagyis ezúttal nem megőrülsz a félelemtől, hanem befulladsz és köhögőgörcsöt kapsz, ami a hangra támadó idegenek esetében azonnali halált jelent. Itt már elgondolkoztam, hogyan lehet ez a lány még mindig életben, pedig ekkor még nem tudtam, hogy egyébként terhes és rövidlátó is.

Tudom, hogy egy rendes túlélőhorror főhőse kiszolgáltatott, de van az a pont, amikor a túltolt életképtelenség a visszájára sül el. Ezzel nem Alexet, vagy az asztmásokat akarom bántani, mert ha a valóságban eljönnének értünk a jégsaláta fejű rovarlények, az elsők között hullanék el egy leguggolást követően, amikor is akkorát reccsenne a bal térdem, hogy Pest vármegye összes szörnye egymást letaposva rohanna megölni. Egyszerűen csak az az alapfelállás, hogy a szép és hangulatos, de rém lineáris pályákon kizárólag csigalassan araszolva lehet haladni, különben túl hangosak a lépteink, de hogy mindez még frusztrálóbb legyen, a padló tele van hangosan zörgő csetreszekkel, az összes ajtó átkozottul nyikorog, Alex pedig ennek tetejébe néha minden ok nélkül elkezd fuldokolni. Szerencsétlent csajt amúgy az ág is húzza, mert több havi sikeres túlélés után amint megkapjuk fölötte az irányítást, egy nap alatt szinte mindenki meghal körülötte, őt meg ugyanaz a forgatókönyv védi, ami a többieket rém erőltetetten eliminálja.

Alex magányos meneküléstörténete közel sem a legrosszabb, de garantáltan az egyik legfrusztrálóbb videojáték, amivel valaha dolgom volt. A világ és a háttértörténet érdekes, a grafika korrekt, a hangkeverés zseniális, a fejezetek helyszínéül szolgáló pályák részletgazdagok, csak épp az összhatás rettentő steril. A történet már ott elvesztett, hogy a maroknyi főszereplőt alaposabb bemutatás nélkül ismerjük meg, és mielőtt bármiféle kötődés kialakulhatna irányukba, egészen banális módon elhullanak, miközben a főhőst védi a cselekménypajzs. Nem csak a kívánt hatás marad így el, de még bosszant is, hogy a legtöbbje simán elkerülhető lett volna. Ugyanígy bosszant a játékmenet legtöbb eleme, például hogy araszolok A-ból B-be olyan akadályokkal szembesülve, mint az út közepén hagyott piros konzervdoboz, vödör, vagy hordó, amikhez hozzáérve azok iszonyatos ricsajjal görögnek odébb és jön a game over, miközben egy térdig érő dobozt nem tudok átlépni, mert csak azon tudok átmászni, amin sárga festék van. A sárga festék kikapcsolható, de akkor meg néhol nem látod, hova kell menni, a már említett nyikorgó ajtók és fiókok kínkeservesen lassú kinyitása és kihúzása pedig olyan gyengéd mozdulatokat igényel, hogy néha úgy éreztem, molesztálom a DualSense kontrollert.

Sajnos nem lehet kapkodni, mert ha túl sokat zörögsz, megjelenik egy szörny és jön az elkerülhetetlen game over átvezető, mert megpróbálni elfutni csak egyszer lehet az egész játékban, amikor a forgatókönyv megköveteli. A legidegtépőbb részek azok, amikor egy szörnyet kikerülve kell átjutnod egy szakaszon, és közben nyilván kulcsot kell keresned, vagy létrát, esetleg pallót cipelned. A szörnyikékre viszonylag hamar immunissá váltam, ami a félelmet illeti, és csak egy idegesítő akadályt láttam bennük, mert bár elvileg nem látnak, valahogy mégis mindig követnek, vagy pont az utadban téblábolnak. Vannak eszközök az elterelésükre, például egyszer csak hősünk rájön, hogy lehet téglát, vagy üveget hajigálva zajt csapni, de ilyenkor még látványosabb a szörny AI inkonzisztens működése. Nálam ezeket néha meg sem hallotta, máskor a hangforrás helyett felém indult meg, de olyan is előfordult, hogy épp nem csináltam semmit, mégis úgy döntött a játék, hogy lebuktam, és a szörny a zárt ajtón áttörve végzett velem (ekkor legalább kicsit betojtam a meglepetéstől). A „kedvencem” az a fajta game over volt, amikor csak simán összekoccantunk, mint a leendő pár a kisvárosi biopiacon egy Hallmark romkomban, mert a nyílegyenes folyosón nem volt hová odébb mennem.

A szörny AI-hoz hasonlóan következetlennek éreztem Alex asztmáját is. Azon viszonylag hamar átlendültem, hogy mindenütt egyszer használatos asztma pipák henteregnek, vagy hogy a terhessége ellenére Alex úgy eszi az asztmagyógyszert, mintha tic tac lenne, mert oké, ez egy játék. Az már jobban zavart, hogy egy-egy helyszínen látszólag bármi ok nélkül folyamatosan ment a tüdő ikon a pirosba és szipkázhattam a gondosan begyűjtött pipáimat, míg sok más, fullasztóbbnak tűnő helyzetben semmi pánikolás nem volt. Figyelmen kívül hagyva a fulladást egy idő után egy QTE keretében lehet egy jól időzített gombnyomással megfékezni a köhögőgörcsöt, ami szerintem egész jópofa, akárcsak a zajcsapdák szintén QTE-s hatástalanítása. Kár, hogy a szörny ezeken valahogy sosem sétált keresztül, hogy megkönnyítse a dolgomat, de legalább a medvecsapdákon igen.

Félreértés ne essék, közel sem nehéz ez a játék, ráadásul a 7-8 órás rövidségére való tekintettel az árcímkéje is egész baráti, de mint túlélőhorror abszolút nem működik, inkább egy sétaszimre emlékeztet, amit megpróbáltak interaktívvá tenni. A felfedezést is jobban élveztem volna, ha nem tart minden sarokba hosszú percekig elmászni, pedig vannak érdekes olvasható adalékok, meg gyűjtögetnivalók. PS5-ön jópofa extraként bekapcsolható, hogy a DualSense kontroller mikrofonja érzékelje a környezeti zajokat, bár egy ilyen frusztráló játék esetében pont nem hiányzott, hogy még a saját anyázásom is a halálomat okozza. Nem említettem még a túlélést segítő olyan eszközöket, mint a zseblámpa, amire alig volt szükségem az alap fényerő beállítások mellett, de legalább nevetségesen gyorsan is merült, vagy a homokzsák, amivel az avarra, pocsolyába, vagy üvegszilánkokra homokot szórva csendben haladhatunk. Az egyetlen eszköz, amit mindig használtam, az a zajszintet mutató kütyü. Ez hasonló az Alien: Isolation mozgásérzékelőjéhez, tényleg nagyon hasznos, és nincs semmi kockázat a használatában. Jó is, hogy eszembe jutott róla az Alien: Isolation, mert kellett az emlékeztető, hogy egy lopakodásra és egy legyőzhetetlen ellenfél kicselezésére épülő túlélőhorror lehet baromi félelmetes is, tehát nem az alapötlet videojátékra adaptálásával van a baj.

Az A Quiet Place: The Road Ahead bebizonyítja, hogy ami filmen remekül működik, az játékként simán lehet lassú, unalmas, frusztráló, és csak minimálisan ijesztő. A közömbös szereplőgárda eleve nem segíti a bevonódást, a nagyon lineáris pályákon való araszolás, a véget nem érő konzervdoboz kerülgetés, vagy az ezredik nyikorgó ajtó lassított felvételként kinyitása pedig azt éri el, hogy mire megjelenik a szörny, már csak azon szorongok, hogy még ő is lassít a dolgokon. Az ellenfél kiszámíthatatlan és néha viccesen zavarodott viselkedése, valamint a saját eszköztelenségem okán a legtöbb nulladik típusú találkozás feszültséggel teli pillanatok helyett egy belassult Benny Hilles fogócskává silányul. Tipikus „jobb nézni, mint játszani” cím, ami változatosabb, kötetlenebb játékmenettel, valamint következetesebb mesterséges intelligenciával sokkal jobb lehetett volna, de az A Quiet Place rajongóknak még így is érdekes lehet.

PLATFORM PC, PS5 (tesztelt), Xbox Series KIADÓ Saber Interactive FEJLESZTŐ Stormind Games MEGJELENÉS 2024. október 17. ÁR €29,99

Ha tetszett a cikk, és megteheted, akkor támogass minket patreonon!

eyJodG1sIjoiPGlmcmFtZSBmcmFtZUJvcmRlcj0wIHNyYz1cImh0dHBzOlwvXC94Ym94MzY1Lmh1XC9iYW5uZXJcIiB3aWR0aD1cIjMwMFwiIGhlaWdodD1cIjIwMFwiPjxcL2lmcmFtZT5cbiIsImltYWdlcyI6W10sInVybCI6IiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB5XC8iLCJpZCI6MzR9

Stellar Blade - a PC változat

Bayonetta és 2B után újra nedves az otaku álma, és végre nem csak Playstation-ön, hanem immár pécén is nyomul az új üdvöske. A Stellar Blade jött, és lenyűgöző portjával minket is elvarázsolt.

9 órája
3

Blood Message bejelentés, aranylemezen a Mafia: The Old Country - ez történt pénteken

Benne: Blood Message, Lies of P, Mafia: The Old Country és Powerwash Simulator 2.

11 órája
3

Bravely Default: Flying Fairy HD Remaster

A Bravely Default egy nagyon korrekt kis JRPG volt a maga idejében. 2014-ben jelent meg 3DS-re, egy olyan platformra, ami bőven túlmutatott a korábbi handheldek prezentációs képességein, és emellett vakította a nagyérdeműt olyan speciális dolgokkal, mint például az azóta is páratlan szemüveg nélküli 3D látvány. Lássuk, mit tud a Switch 2-re készült átirat.

1 napja
7

Cyberpunk 2077: Ultimate Edition - robbantás az Ezüstkéz utcában

Azt, hogy Zeldákkal és Mario Kart-tal indítani egy új Nintendo gépet egy remek ötlet, már megállapítottuk. A nyitókínálat egyik legmeglepőbb darabja, a CDProject RED Cyberpunk 2077 portja viszont kétéltű vibropenge, lássuk mit tud az Ultimate Edition.

1 napja
11

Dedikált stream bejelentések - ez történt csütörtökön

Benne: Capcom Spotlight, PowerWash Simulator 2, Pinball FX, Little Nightmares, Assassin's Creed Shadows, Elden Ring Nightreign, Stasis.

1 napja

Donkey Kong Direct, Climate Station megjelenés – ez történt szerdán

Továbbá: Patapon 1+2 Replay, Tsarevna, The House of the Dead 2: Remake, Motel Nightmares.

2 napja
1

Raidou Remastered: The Mystery of the Soulless Army

“Ahova sütnek a napsugarak, ott az árnyék is megveti a lábát.” Biztos vagy benne, hogy logikusan megmagyarázható az ami előtted történik? Az ATLUS klasszikus történetében nem teljesen. Ha valamilyen bűneset van, akkor a túlvilágra is át kell pillantsunk.

3 napja
2

Xbox X AMD együttműködés, Marathon csúszás – ez történt kedden

Továbbá: Death Stranding 2: On the Beach, Dragon Ball: Sparking! Zero, Final Fantasy VII, Simon the Sorcerer Origins, Golden Tee Arcade Classics.

3 napja
45

Game Pass: mozgolódás június második felében

A SIFU fejlesztőitől érkező Rematch debütál hamarosan a szolgáltatásban. Azon kívül azonban leginkább a PC Game Pass felhasználók örülhetnek.

4 napja

Mandragora: Whispers of the Witch Tree

Mindig hatalmas öröm amikor kishazánk játékfejlesztése valami igazán érdekeset tesz le az asztalra, pláne akkor ha egy olyan stílusban próbálkoznak, amiben eddig, itthon még senki más. Lássuk, mit is tud a Mandragora, ami évek óta formálódik pár lelkes fejlesztő műhelyében.

4 napja
8

Prince of Persia életjelek, Borderlands 4 előrendelés – ez történt hétfőn

Továbbá: Crash Team Racing Nitro-Fueled, Nintendo Direct.

4 napja
73

Heti megjelenések

5 napja
5

Puyo Puyo Tetris 2S

A Puyo Puyo Tetris crossover koncepció nem ma fogant, de a SEGA úgy döntött, hogy a Nintendo Switch 2 launch-ot megtolja a PPxT második részének speciális kiadásával. Lássuk, hogy mire jutottak!

7 napja
4

Csöndes zárás - ez történt pénteken

Benne: Silent Hill f, Cronos: The New Dawn, Borderlands 4, Streum On Studio, Devil May Cry 5.

7 napja

Czicza Ádám: A Bíbor Úrnő árulása

Egy újabb magyar szerző kötetével folytatjuk a lapozgatós játékkönyveket bemutató sorozatunkat. A főhős Te vagy - lapozz hát!

7 napja
2

Régi klasszikusok visszatérése - ez történt csütörtökön

Benne: Silent Hill, Still Wakes the Deep, Metal Gear Solid Δ: Snake Eater, Edens Zero, Postal 2 Redux, Raidou Remastered: The Mystery of the Soulless Army.

8 napja
5

The Alters

A világűr magányában számos sci-fi hős találkozott már önmagával, a The Alters azonban páratlan módon illusztrálja, hogy egy “csipetnyi” bázis menedzsment mennyi finomsággal és megtermékenyítő gondolattal tudja felturbózni az alteregós és egzisztenciális filozofálást.

8 napja
6

Mario Kart World

A Switch 2-vel egy időben slisszant át a startvonalon a Nintendo Mindent Járó Malmocskája, mi pedig felkaptuk az akapulkó ingeket és a magnót a különleges zenéhez és elhúztuk a belünket Denevérországba.

9 napja
44

PlayStation Game Catalog: júniusi érkezők

Premier címként érkezik az FBC: Firebreak, majd úgy tűnik picit nyugodtabb időszak következik a Days of Play lezártával.

9 napja
1

Jól fogy a Switch 2, leépít a Bend - ez történt szerdán

Továbbá: Death Stranding 2: On the Beach, Street Fighter 6.

9 napja
11