![[Teszt] The Nioh Collection](/~thumbnail/602634e6501eb.png.cvsak.k.article-00-16-cm.caah54.jpg)
A Tower rongyköveit lassan és unottan rágja az idő vasfoga, miközben tele szájjal mesél a történelemről. Már nem tervezem sokáig hallgatni. Falainak sötétjébe simulva árnyékként követem a londoni időjárás miatt szentségelő börtönőröket. Az esőcseppek monoton kopogása elrejti lépteim zaját. A szürke viharfelhők nyugtalan morajlásával együtt lélegzem. Ma éjjel minden mennydörgés után egy újabb fej hullik majd a sárba, mielőtt a Temze sodrására bízom a sorsomat. Saoirse, vezess engem!
Gyorstalpaló. A Team Ninja még 2004-ben kezdett el ötletelni a legendás filmrendező, Akira Kurosawa befejezetlenül hagyott szkriptje fölött. William Adams, a nyugati szamuráj történetének adaptálása testhezálló feladatnak tűnt a stúdió számára, főleg a természetfeletti elemek izgalmas színezetével. A projekt azonban többszöri átdolgozás után sem talált magára, így a következő egy évtizedben a pre-produkciós fázis útvesztőiben vergődött. Végül a „soulslike” formula térnyerésével a stúdió korábbi játékaiban elmélyített kíméletlen hack ’n’ slash alapok sikeresen fonódtak össze az akció-szerepjátékok újhullámával és 2017-ben megjelenhetett a Nioh.
Visszatekintve talán még inkább értékelni tudjuk, hogy a zsánert túltelítő szolgai másolatokkal ellentétben mennyire a saját képére tudta formálni a jól ismert modellt. A váz tagadhatatlanul hasonló a Demon’s Souls, Dark Souls és Bloodborne által kialakítottakhoz, de a harc sokkal közelebb áll a Ninja Gaiden kombinálható, gyors, precíz és sokoldalú összecsapásaihoz, amit egy meglepően szövevényes fejlődési, fejlesztési és loot rendszer egészít ki. A konstans menüben motoszkálást a direktebb történetmesélési módszer és a leegyszerűsített, tenyérnyi területekre szabdalt térkép felépítés kompenzálja.
A kritikai sikert szerencsére kellemes eladási adatok kísérték, hiszen alig két hét után már egymillió leszállított mennyiséget kapkodtak el a boltok polcairól – a digitális vásárlásokat is ide számolva. Nem volt kérdés, hogy a tervezett letölthető tartalmakon túl csöndesen készül a második rész is, ami tavaly márciusban okozta aztán néhány kontroller darabokra törését. Rendeltetésszerű használatból eredően. A folytatás idősíkját tekintve előzményként funkcionál, míg játékmenetét lebontva inkább óvatos csiszolgatás csupán néhány bátrabb változtatással. Ilyen a fix főhőst leváltó részletes karakterkészítés, valamint a démoni oldal hangsúlyosabb szerepével járó jókai támadások és lélek magok.
Ha pedig hihetünk a stúdió vezetője (Fumihiko Yasuda) által tett nyilatkozatoknak, akkor belátható időn belül nem fog trilógiává bővülni a Nioh. A csapat szerint kellően kiaknázták a koncepcióban rejlő lehetőségeket és elvarrták a fontosabb szálakat, így a következő években más projektekre koncentrálnak majd - meghagyva a kiskaput egy esetleges folytatás lehetőségének. Bármit is tartogasson azonban a jövő, a kizárólag PlayStation 5-re megjelent The Nioh Collection mindenképpen egy korszak lezárását jelenti.
Tartalomjegyzék. Ezen a ponton pedig egy pofátlan huszárvágá... nindzsa nyeséssel be is kanyarintom ide harcos kolleginánk (Siklara) és a játékidő számlálóját kiakasztó szerkesztőségi szenszei (ne5h) kapcsolódó írásait azok számára, akik részletesebben olvasnának a gyűjtemény részét képező két játékról. Innentől ugyanis kizárólag a PlayStation 5 változat technológiai maszlagját vázolom majd fel vastag ecsettel, körvonalazva az elérhető frissítési lehetőségeket és a konzol különböző funkcióinak támogatottságát. Az ok egészen prózai: lusta vagyok. Akárcsak a Team Ninja munkatársai, akik a korábban megjelent három-három DLC tartalom gondos egymás mellé pakolásán és minimális technikai pofozgatáson túl nem igazán tettek hozzá semmi említésre méltót az újgenerációs konzolra megjelent kollekcióhoz. Talán nem is volt rá szükség?
NIOHSIKLARA
"A Nioh magabiztosan ötvözi a masocore műfajt meghatározó Soulsborne játékok alappilléreit a Diablós loot rendszerrel, miközben a Team Ninja a maga szűrőjén átpasszírozva annyi saját ötletet tesz ezekhez, hogy végeredményben egy egészen egyedi, erős japán jelleggel és identitással bíró akció-szerepjátékot kapunk. Bármennyire is úgy tűnhet tehát, a Nioh jóval több egyszerű Dark Souls-klónnál, mégis nagyrészt ugyanazok a játékosok fogják értékeni a szadizmusát, miközben valami újat kapnak, amely számukra az év játéka is lehet."
A Complete Edition tartalma:
Álljunk is bele rögtön az első pofonba: a 2017-es kezdő felvonás semmilyen módon nem frissíthető a “Remastered” változatra. Mindegy, hogy az alapjáték ott porosodik magában valahol a fiók mélyén, vagy szorgalmasan bővítetted az évek alatt a fent megnevezett kiegészítőkkel. Ahhoz, hogy a kollekció megvásárlása nélkül William kipolírozott páncéljába bújj, újra nyitnod kell a pénztárcádon. Nagyjából Deák Ferenc pocakjának szélességére.
Ezután a Remastered három grafikai opciót kínál. A Standard mód a Quality megfelelője, ami a felbontás kárára (~1800p) alig észrevehetően javít a látótávolságon, az árnyékok részletességén és az effektek minőségén, miközben igyekszik folyamatosan cserélgetni a 60 képkockát másodpercenként. A 4K opció önmagáért beszél. Itt elveszítjük a grafikai elemek finomhangolását, cserébe pontosan 8 294 400 pixelt simít el a képernyőnkön. Az igazság az, hogy a Team Ninja checkerboard megoldása soha nem működött túl jól, így mindenképpen észrevehető a natív renderelés tisztasága. Megfelelő megjelenítő esetén persze ott van a 120 FPS lehetősége is, ami ugyan némileg butít a látványon és a felbontáson is (~1080p), cserébe meglepően stabilan folyik le az akció a képernyőről.
NIOH 2NE5H
"A Nioh 2 annyit változtatott az elődben lefektetett alapokon, amivel nem pusztán indokolja létjogosultságát, de azok számára is újdonsággal szolgál, akik az első részt a végletekig kisajtolták. A harcrendszer terén eszközölt változtatások új stílusokat teremtettek, a fejlesztések átalakítása és kibővítése pedig új szinteket nyitott meg a személyre szabásban. Az előzményként szolgáló történettel a Team Ninja alighanem teljesen kipréselt mindent ebből a korszakból, így egy esetleges folytatásnál már nehezebb dolguk lehet, a Nioh 2 lezárása azonban olyan parádés fanservice-szel szolgál, amit nem lehet nem elismerően méltatni. A rajongók aligha fogják szó nélkül hagyni."
Nioh 2 Remastered - Complete Edition
- Nioh 2 | Kritika
- The Tengu’s Disciple | Kritika
- Darkness in the Capital | Kritika
- The First Samurai | Kritika
A tavaly márciusban megjelent második rész esetében lehetőségünk van akár az előző generációs konzolokra is beszerezni a Nioh 2 – The Complete Edition-t. Ezt később bármikor frissíthetjük a Remastered változatra. Sőt. Az alapkiadás korábbi vásárlói ugyancsak ingyenesen elérhetik a ráncfelvarrást, magukkal hozva minden kosárba tett kiegészítőt. Külön azonban ezek a PlayStation 5 tartalmak nem érhetőek el a Store felületéről.
Itt szintén három grafikai opciót találunk. A Standard mód hasonló javításokat kínál a látótávolság és az árnyékok részletességét tekintve, azonban a dinamikus felbontás sokkal bátrabban ingadozik a 60 FPS eléréséhez. Nyilván a folytatás lényegesen erőforrás igényesebb, mint az elődje és néhány eddig nem használt effekt is belekerült – mint a motion blur. Emiatt a 4K opció nem is igazán szolgál rá a nevére. Ritkán képes stabilan tartani a natív felbontást, inkább ül az 1944p körüli tartományban. Megfelelő megjelenítő esetén persze itt is lehetőségünk van a 120 FPS mód elérésére, ami hasonló értékekre szorítja vissza a renderelési felbontást (~1080p). A rossz hír, hogy emellett masszívan visszavesz a grafikai beállításokból is és még így sem képes a megcélzott képfrissítés közelében maradni. Több időt tölt 100 FPS alatt.
Morgok még. Csak egy kicsit. Bár tagadhatatlanul tisztább képminőséget és nagyobb stabilitást kapunk mindkét játék esetében, azért örültem volna, ha az első részbe ennél komolyabban belenyúlnak és legalább a folytatás szintjére feltornázzák. Az igazság az, hogy már a megjelenésekor sem emiatt szerettük – azóta pedig eltelt lassan négy év. Mivel a belsős grafikus motor megegyezik, minimum az időközben eszközölt technológiai fejlesztéseket implementálhatták volna, mint amilyen a HDR támogatás.
Óvatosan ismerkedtek a különböző DualSense funkciókkal is. A haptic feedback inkább az eltérő felépítéséből adódóan nyújt előnyöket, de az esetek többségében nem igazán visz át sokkal több információt a kezeink közé. Ezt a beépített hangszórók segítségével igyekeztek kompenzálni (Astro’s Playroom), ami együttesen már képes valamennyire új szintre vinni az immerziót. Az adaptív triggerek szintén hozzák a mára megszokott sémákat: a fegyverek ravasza egy ponton megkeményedik és átkattan, az íjnál pedig az ujjunk alatt feszül meg a húr.
TÍZPARANCSOLATNE5H
"A Nioh bár sokban hasonlít, mégis merőben más, mint a From Software játékai. Ha úgy közelítesz hozzá, mint egy újabb Dark Souls játékhoz, valószínűleg tévúton jársz. Az alábbiakban összeszedtünk 10 olyan pontot, amik hasznosak lehetnek, ha sikerrel akarjátok venni a démonvadászatot."
Veszélyes egyedül odakinn. Fogd EZT! ...a pár hasznos tanácsot, ha először indulsz démonvadászatra a Nioh Remastered feltelepítése után.
Ami viszont mindkét játék esetében kiemelkedő, az a betöltési sebesség. Már a visszafelé kompatibilitás limitációi alól is egészen szépen nyesegethettünk le a másodpercekből, a natív PlayStation 5 változat azonban tényleg néhány pillanatra rövidíti a várakozást. Konkrétan a "hideg indítás" esetén is hat másodperc elteltével megtehetjük az első katana suhintást, ez pedig kiemelten fontos egy „soulslike” felépítésű cím esetében. A magyar nyelv gyökeréig nyúló csodálatos cifra káromkodások helyett mindössze egy kurta „fuck” fér bele az újrakezdés előtt.
A két blu-ray lemezen terpeszkedő The Nioh Collection a fenti morgások ellenére egy igényes kiadás lett. Még akkor is, ha a legtöbb szempontból pusztán a kötelezőket hozza, hiszen az is minimum háromszáz órányi kalandot, kísérletezést és kihívást jelent a zsáner talán legsokoldalúbb és legmélyebb harcrendszerével. A sötét fantáziavilágba oltott történelmi alapok izgalmasak, a fejlődési rendszer rugalmas, a kihívás fair, a folyamatos tárgymenedzsment pedig idővel rutinná válik. Nincs több kifogás. Ideje katanát ragadni! Vagy dárdát. Vagy tonfát. Vagy kusarigamát. Vagy...