Motor Town: Behind the Wheel - Early Access tesztKorai öröm

Noha jómagam is osztom volt Gurus főszerkesztőm, Bate azon álláspontját, hogy olcsó írói fogás személyes élményekkel kezdeni egy cikket, a Motor Town: Behind The Wheel esetén mégsem tudom kikerülni eme hobbizsurnalisztikai manővert. A javarészt szólóban fejlesztett (!) dél-koreai indie portéka ugyanis eredetileg azért keltette fel a figyelmemet, mert egyetlen olcsó, de nagyon tartalmas csomagban kínálta azon polgári járműszimulátoros élményeket, amelyek élvezetéhez számomra eddig több játékra volt szükség. A közúti sandbox közlekedésbe még 2008-ban kóstoltam bele a műfajt akkor letaroló Euro Truck Simulatorrel - azt követően a teherszállítási vágyaimat szűk tíz (!) évig a Euro Truck 2-vel, buszvezetői aspirációimat a Bus Driverrel, a digitális hiénáskodást taxizást a City Car Driving Uberező játékmódjával, a félig-meddig realisztikusabb járőrözést a GTA IV LCPD:FR modjával, míg a sokszor töréstesztbe hajló önfeledt joyriding vágyát a BeamNG.drive-val éltem ki.

Öt téma, öt játék - így szólt eddig a matek, legalábbis tavaly decemberig, amikor közösségi tesztkörre indult a P3 Games első játéka. Egyetlen céllal: hogy készítője, MrHwang, egy olyan (fél)könnyed járműves játékot tegyen le az asztalra, amelyben mind a gépesített munkaszimulátorok veteránjai, mind pedig a virtuális krúzolásnak élő autófalók megtalálhatják a számításukat. Az eddig látottak alapján pedig a Motor Townnak minden esélye meg is van rá, hogy elérje ezen aspirációját.

...ezzel a felütéssel indul a Motor Town, legalábbis a fő Drive modulban (a főmenüből ugyanis elérhető egy zárt versenypályás versenyzői és időmérős mód is). Karaktermodellünk kiválasztását követően ugyanis rögvest szerény hajlékunknál találjuk magunkat, valahol félúton egy dögös, a játékban Stinger néven futó Chevy Camaro, illetve egy kevésbé dögös, de legalább szakállas jóember között - utóbbi indítja el a program gyors oktatómódját, amely röviden összegzi a Motor Townban rejlő lehetőségeket.

Aki játszott már a Euro Truck Sim 2-vel, annak ismerős lesz a közlekedésszervezés, a gépfalu ugyanis a cseh SCS Software remekművének nyíltvilágú, sandbox játékmenetén alapul. Ennek megfelelően nincs központi karrier és kötelezően teljesítendő feladatok: helyettük egy tutorialt követően azonnal nyakunkba vehetjük izomautónkkal a dél-koreai Csedzsu tartomány kicsinyített másán alapuló 64 km2-es szigetet, hogy aztán a saját tempónkban fedezzük fel annak látnivalóit, és vállaljuk el a Snowrunner-iskolának megfelelően az azoknál kínált feladatokat.

Utóbbiakból pedig már az e sorok írásakor elérhető 0.6.4-es buildben is bőséges a kínálat! A drosztokon sárgataxiba pattanva, a végállomásokon pedig buszba szállva fuvarozhatjuk a népet, míg a világban elszórt farmokon és raktárházaknál pickupok, furgonok és teherautók várják, hogy elcipeljünk velük pár (vagy sok) kisebb (vagy nagyobb) rakományt. A szeméttelepnél kukásautóba ülve gyűjthetjük össze a környezetükre kevésbé adó helyiek szemeteszsákjait, az út mentén lerobbant (vagy a domboldalon felborult) autókat ugyanakkor lopóskocsival kaparhatjuk össze.

Az élet védelmére felesküdők viszont szintén megtalálhatják számításaikat a szigeten. A rendőrőrsökön járőrautóba pattanva közlekedésrendészeti műszakokat vállalhatunk (lekapcsolva a gyorshajtókat és a veszélyes közlekedőket), míg a kórházaknál mentőbe szállva biztosíthatjuk, hogy a tartomány derék népe időben megkapja a sürgős orvosi ellátást. De az aszfaltkoptatás akkor sem merő unalom, ha a saját autónkkal vágunk neki a szigetnek, utunk során ugyanis stopposok felvételével jófejkedhetünk, de bármikor mehetünk is pár időmérő kört a tartományban elszórt versenypályák valamelyikén.

A fentebb felsorolt feladatok nem csak eltérő gépparkot, hanem eltérő játékmenetű küldetéseket is jelentenek. A személyszállító megbízásoknál pl. illik hanyagolni a hirtelen manővereket, sürgős fuvaroknál pedig nem árt időben célba is érni (a kedves utas ugyanis kevesebb jattot hagy a markunkban, ha mondjuk késéssel vagy épp okádva száll ki a járművünkből). A teherfuvarozós vonulatnál ugyanakkor ügyelnünk kell a rakomány rögzítésére, félpótkocsik esetén a gólyalábak fel- és letekerésére, illetve több áru esetén a raktér optimális kihasználására és a GPS-re is. Bizony, a Euro Truck Sim / American Truck Sim párossal szemben a Motor Townban a menetlevél több tételből is állhat - egy fuvarral pedig nyilván akkor kaszálhatunk a legtöbbet, ha minél jobban megtöltjük a rakteret, és minél logikusabb sorrendben látogatjuk le a bevállalt célállomásokat.

A járműves fusizás persze nem csak öncélú szórakozás (még ha a játék legfontosabb és azonnali jutalmának az igény szerint zene- és podcasthallgatással megtámogatott, relaxáló kormánymarkolászást is tartom), munkánk során ugyanis a teljesített feladatok után XP és pénz üti a markunkat. Mindkét "valuta" a sofőri előmenetelünk záloga: előbbivel további (és jellemzően nagyobb, szebb, gyorsabb, jobb) járműveket oldhatunk fel az egyes küldetéstípusoknál, míg az utóbbival a kötelező tankolás és javítások mellett saját járműveket vehetünk, feltuningolhatjuk és testreszabhatjuk a vasainkat, valamint gyorsutazási, járműtárolási, és időtekerési pontként funkcionáló házakat vehetünk. Ja, és a szervizeknél illetve a megjelölt parkolóhelyeknél egy kisebb összeg fejében lespawnolhatjuk a sziget túloldalán hagyott kocsinkat is...

A fejlődés és pénzgyűjtés pedig, bár nem kötelező, de erősen ajánlott. Egyrészt, mert alacsonyabb szinteken csak a géppark belépőszintű szegmensét vezethetjük, a jobban tejelő megbízatások viszont csak a nagyobb kapacitású, illetve - személyszállítás esetén - jobb komfortbesorolású vasakkal válnak elérhetővé, ahogy a különböző specializált munkagépek (pl. kukás-, lopós-, és mentőautók) is a magasabb szintű karakterek privilégiumai. A pénzmag ugyanakkor szintén lényeges faktora a gépfalvi boldogulásunknak, ugyanis bár dolgozni a küldetéseket kínáló telephelyeken parkoló (és a szintünkön elérhető) vasak leakasztásával is lehetséges, a megbízói gépparkot használva minden teljesített fuvar után jattolni kell a flottát birtokló cégnek, ami ugye hosszú távon lényeges fekvőrendőr lehet anyagi gyarapodásunk kisutcáján. No meg taxizni mégis csak egy tuningolt és fóliázott sárga Nissan Skyline-nal az igazi, nemde?

Ismét bűnözve egy picit a cikk elején egyszer már ellőtt cikkírói életképekkel: volt némi ellentmondás köztem és az ex-PC gurus szimulátorspecialista jóbarátom, Gebbbe között, amikor szóba került a Motor Town képi világa. A Euro Truck Sim 2, az American Truck Sim és a Snowrunner hazai felkent streamerpapját ugyanis kifejezetten taszította az egyszerű, már-már meseszerűen elnagyolt képi világ - de el kell ismernem, engem is meglepett, amikor a játék menüjét böngészve kiderült, hogy a programot Unreal Engine 4 hajtja, tekintve hogy engem vizuálisan minden ízében a Unity-t használó Lake-re emlékeztet.

Grafikai téren tehát a Motor Town elmarad a realisztikusabb vizuális stílussal fényezett konkurenciától, még ha az absztraktabb megközelítés alapvetően jól is áll neki. A főszerepet játszó (nem licencelt) vasak is jól felismerhetőek, a jelenleg 35 darabos flottát pedig már most sem érheti panasz. Személyautóknál pl. a kockalada és Ford Crown Victoria szedánoktól a szemnek kedves izomautókon és tuningvasakon át (Buick GNX, Toyota Supra, Ford Focus RS, stb.) a Lamborghini Aventadorig terjed a kínálat. De hasonlóan gazdag a munkagépek listája is: csak hogy néhány példával éljek, elnyűhetetlen Toyota és Ford pickupok, Subaru Sambar furgon, Volkswagen kisbusz, fülkésalvázas Volvo és Isuzu teherautók, vagy épp turista- és iskolabuszok, illetve böszme amerikai kamionok adják a flottát.

A tájjal szemben viszont már kritikusabb vagyok. Bár napkelte és napnyugta során Csedzsu hangulatosan fest, maga a játéktér még elég üres és kidolgozatlan. A városok foghíjasak, a telephelyek környéke sok polírozást igényel, de az utak kidolgozottsága is elég minimalista: közlekedési táblákat csak elvétve látni, a főutakhoz T-kereszteződéssel csatlakozó négysávos autóutak láttán pedig garantáltan gutaütést kap minden közlekedésmérnök. Tény persze, hogy a map kidolgozottsága miatt hiba lenne jelenleg savazni a programot, egyrészt mert az early access műszak csak tavaly decemberben indult, másrészt pedig, mert dedikált pályamunkást is csak pár hónapja kapott a projekt...

Indie járműszimulátor lévén a hangsúly persze nem is a vizualitáson, hanem a vezetési élményen van, ott pedig a Motor Town már most jelesre vizsgázik, a program fizikai és abroncsszimulációs rétege ugyanis remekül eltalálja az arany középutat a valósághű és szórakoztató megközelítés között. Az elérhető vasak mindegyike érezhetően eltérő menettulajdonságokkal bír, a volánjuk mögé ülve így egyedi gyorsulással, végsebességgel, kanyarívekkel, súlyponttal, és tehetetlenséggel kell számolnunk. Tehergépek esetén ugyanakkor a rakomány tömegét és méreteit is figyelembe kell vennünk, ahogy illik nem elfelejteni azok (fentebb már emlegetett) lerögzítését is. Igen kellemetlen élményekkel járhat ugyanis, ha a havas hegycsúcs tetején, rögzítetlen rakománnyal túlpakolva, emelkedőn próbálunk nekilódulni a jeges útnak a leggyengébb szériamotorral szerelt kisteherautónkkal...

A fizika tehát teljesen rendben van (vizuális deformációra meg amúgy bármilyen törésmodellre azonban ne számítsunk), de az irányítást sem érheti panasz. Bár a kedvezőbb fogyasztású vezetéshez és a (személyszállító megbízásoknál elvárt) finomabb manőverezéshez elkél egy kormány vagy egy kontroller, a játék billentyűzet és egér párossal is kitűnően játszható, köszönhetően a számtalan (be- és kikapcsolható) vezetési segédletnek. A vezetési élmény így a rendelkezésre álló perifériák függvényében a GTA IV-et idéző, automataváltós félkönnyed károsanyag-kibocsátástól a keményvonalas kuplungolós-gangolós, kormánymarkolászós szintig konfigurálható, a benzingőzt lélegző játékosok közül így esélyesen mindenki megtalálhatja a neki legmegfelelőbb beállításokat.

Az offline sofőrök mellett ugyanakkor a virtuális fuvarcégek diszpécserei is dörzsölhetik a tenyerüket, a szóló fusizás mellett a Motor Town ugyanis online lobbikat is támogat. Ezekben maximum 10 játékos dorbézolhat együtt vagy egymást szívatva - utóbbi pedig fontos kitétel, a program ugyanis nem nagyon bünteti az utóbbi vonallal szórakozó játékosokat (épp ezért PROTIP: online játék során mindig zárjuk be a kocsink ajtaját a Tabbal előhívható menüben, nehogy aztán lába kéljen, amíg valami más munkagéppel termeljük a GDP-t). Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy MrHwang folyamatosan adagolja az online kooperációra ösztönző jutalmakat is: az egymást segítő autómentős szakik pl. minden közösen elvontatott verda után megosztott jutalmat kapnak.

A foghíjas pályán és az alkalmi online trollkodáson kívül viszont a Motor Town pályamérnöksége pár egyéb átgondolatlansággal is beárnyékolja a máskülönben feelgood fuvarokat. Ott vannak először is a cikk elején említett (főmenüből indítható) Race és Time Attack módok, amelyeket azért elég súlytalannak érzek. Noha a rendőrautók és sportkocsik kioldásához szükséges verseny XP-t ezen módokban is gyűjtögethetjük (ami azért szórakoztatóbb alternatíva, mint a szigeten elszórt versenypályákon egymagunkban körözgetni), a Motor Town ezen modulokban csak a szükséges kötelezőt hozza, jómagam így nem hiszem, hogy komolyabb konkurenciájává válhat a kortárs zártpályás simcade versenycímeknek.

Nem vagyok ugyanakkor kibékülve bizonyos küldetéstípusok jelenlegi kidolgozottságával sem. Buszozás esetén például nincs semmilyen, szigorú értelemben vett menetrend, olyan apróságokról pedig, mint például a jegykiadás szimulálása, ne is álmodjunk. De a műszak leadása is minimum groteszk, a menetrend kiválasztása után ugyanis a végtelenségig ismételhetjük a viszonylatot, szóval ha mondjuk idővel teherautózni támad kedvünk volánozás helyett, akkor jó MÁV-os megoldással élve le kell tennünk az utasokkal teli (!) vasat, hogy más fába vághassuk a fejszénket. De a mentős vonulat sem tér el jelenleg számottevően a taxizástól - az út mentén mentőt stoppoló kedves betegek különösen megmosolyogtatóan festenek.

A buszozás mellett ugyanakkor a rendőri vonal sem teljesen kóser még a jelenlegi buildben, tekintve hogy a szóló járőrözések során alig találni szabályszegőket - ha pedig egy AI sofőr véletlenül meghúzza az oldalunkat, az esetek többségében a játék valamiért nem engedi, hogy üldözőbe vegyük és megbírságoljuk az érintett kocavezetőt. A közlekedésrendészet tehát egyelőre még nem tör a Need for Speed: Rivals babérjaira, és inkább csak online szervereken kínál tennivalókat a közúton száguldozó játékosok megregulázásának lehetőségével.

Ha pedig már fentebb az AI-t emlegetettem, nem mehetek el szó nélkül a gépi forgalom pedigréje (?) mellett sem, mivel ráférne egy újabb forgalmi vizsga. Az AI ugyanis borzasztó lassan, és teljesen kiszámíthatatlanul közlekedik: néha a stoptábla felől érkezőknek is elsőbbséget ad, máskor viszont minden életösztön nélkül nyomja a dugó felé a gázt, vagy hajt belénk egy kereszteződésben. De az útkeresése sem százas, aminek a legjobb jele, hogy sokszor a főmenü hátterét adó kisvárosi mapon is képes elakadni a tereptárgyakban, ami nem igazán játékoscsalogató látvány...

Végezetül pedig, ott van pár, a korai hozzáférési státuszból eredő apróság is. Többek között az olykor megtévesztő kezelőfelület (a mentőzés pl. alapból elérhető küldetéstípusként van jelezve, holott minimum tízes szintű személyszállítási skill kell hozzá), a gyors és természetellenes napszakváltások (amelyek az in-game napok beállított hosszától függetlenül igen hamar lepörögnek), a még teljesen statikus időjárás (a derűs nyári időtől eltérő vezetési körülményeket jelenleg csak a map hófödte hegycsúcsa kínál), illetve a még gyerekcipőben járó házvásárlási vonal is (amelynek keretében a jövőben remélhetőleg jobban testre szabhatjuk majd szerény hajlékunkat).

Nem értem ugyanakkor azt sem, hogy ha már egyszer a játék támogatja az internetes rádiókat, akkor miért nem adhatunk hozzá a beépített listához további adókat - ezt ugyanis a City Car Driving már öt, míg a Euro Truck Simulator 2 cirka 10 éve simán támogatja. Zárásként pedig érdemes megemlíteni a keményvonalasabb sofőröknek, hogy VR és TrackIR támogatás jelenleg szintén nincs a játékban - az előbbi beépítése még kérdőjeles, utóbbi ugyanakkor MrHwang ígéretei szerint jó esetben már csak idő kérdése.

Noha a Motor Town a fenti digitális kátyúk okán még messze áll attól, hogy teljes értékű, kész játéknak nevezhessük, a koncepció alapjai már a helyükön vannak, az elérhető early access változat így már most veszett szórakoztató. Ennek pedig - még egyszer, és utoljára személyesebb fokozatba kapcsolva - én örülök a legjobban, nem gondoltam volna ugyanis, hogy a Euro Truck Sim 2 után akad majd még olyan civil járműves játék, amelyre olyannyira ráharapok majd, mint anno az SCS Software nehézsúlyú fuvarmágnesére. A P3 Games all-star szimulátora azonban a jelenlegi hiányosságai és fapadossága ellenére is lazán behálózott, így nagyobb összegben mernék rá fogadni, hogy a TrackIR támogatás befutásával leporolom majd a Logi G29-es kormányomat is, hogy azzal is nekiveselkedjek Csedzsu közúti kihívásainak.

Egy jópofa, tartalmas, változatos, és szórakoztató indie járműshow rejlik tehát a Motor Town: Behind The Wheelben, amelyre bár hosszú út vár még, hogy valóban késznek lehessen nevezni, a jelenleg játszható build már a cikkben taglalt hiányosságok és problémák ellenére is bőven megéri a befektetést. Főleg, hogy miként azt a cikk elején írtam, a dél-koreai simcade belépő mókás képi világa mögött gyakorlatilag minimum öt különböző szimulátortéma várja az aszfaltra vágyókat.

Platform: PC Fejlesztő, Kiadó: P3 Games Megjelenés: 2021. december 18. | Ár: 12,49 EUR (~4900 Ft)