Dragons: Dawn of New RidersTeszt

Minden rajongó hálás lehet, ha a kedvence előbb kap méltó lezárást, mint hogy végtelenül önismétlővé váljon. Az Így neveld a sárkányodat filmes feldolgozása kapcsán éppen ezért nem feltétlenül kell szomorkodnia a HTTYD-fanoknak amiatt, hogy a hónap végén mozikba kerülő harmadik rész egyben az utolsó is lesz. Nem véletlenül beszélek róluk, a közelgő film mellé ugyanis nemrég befutott a kötelező videojátékos utánfutó, a Dragons: Dawn of New Riders, amely elsősorban nekik, illetve fiatal, 10-12 év alatti gamereknek szól. Főleg utóbbiaknak.

A korosztályt szándékosan emeltem ki, a Dragons ugyanis mind összetettségében, mind játékmenetében egy meglehetősen egyszerű akció-kaland, lankás tanulási görbével és meglehetősen finoman adagolt kihívással. A történet szerint egy teljesen új, (kezdetben) névtelen karakterrel és az ő titokzatos sárkánypajtásával, Patch-csel kell nekierednünk a múlt titkainak, összesen három fő helyszínt bejárva. Kevésnek tűnik? Kicsit valóban az, de ennél több nagyon nincs is a koncepcióban, így mire kipucoljuk a három felszíni világot, a kapcsolódó dungeonöket, illetve azt az öt-hat kisebb, opcionális pályát, nagyjából meg is unjuk az egészet. Nem egy szupertartalmas játék tehát a Dawn of New Riders, de igazából ennél több tartalmat teljesen felesleges lett volna belepasszírozni.

Ami a konkrét gameplay-t illeti: a felülnézetből követett kalandjaink során különféle környezeti fejtörők, illetve harci szekvenciák várnak ránk. Utóbbiból nincs túl sok - szerencsére, maga a harcrendszer ugyanis az ellenfelek erősödésével egyre frusztrálóbbá válik, hiába próbáltak ugyanis némi mélységet adni neki a fejlesztők a többféle ellenféllel és a fejleszthető felszerelésekkel (az ezekhez szükséges alapanyagok a fő gyűjtögetnivalók), a kellő precizitás és reszponzivitás sajnos hiányzik az egész mögül. A puzzle részek ellenben egészen szórakoztatóak, az egyes helyszínek második szakaszát alkotó katakombák pedig határozottan zeldásra sikeredtek - minőségben nyilván összehasonlíthatatlan a kettő, hangulatra és élményre azonban alapvetően rendben vannak. Ráadásul az ifjú sárkánylovas és a különféle elementálokat okádó Patch között is lehet váltogatni, amire szükség is lesz a (persze azért nem túl komplikált) fejtörők során.

Maga a prezentáció nem egy nagy szám: a grafika és az animációk egyszerűek, szinkron pedig nincs - maga a sztori is rövid párbeszédeken keresztül gördül csupán előre. Ilyen tekintetben meglehetősen low-budget benyomást kelt a játék, amit eléggé megerősít a leginkább “van, de minek” funkciót betöltő, pályákat összekötő open world szekció, illetve a végigjátszás második felére előbukkanó framerate-hiba is. Az összbenyomás azonban egyáltalán nem vészes.

A Dragons: Dawn of New Riders nem egy különösebben ambiciózus alkotás, amit jól mutat, hogy még a How to Train Your Dragon címet sem pazarolták el rá. Ettől függetlenül azonban ifjoncoknak simán ajánlható, hiszen ha szeretik a világot, akkor vígan elbóklásznak majd benne. Az idősebb gamerek azonban inkább csak akkor vágjanak bele, ha nagyon elegük van mindenből, és valami egyszerű és könnyed címmel szeretnék leöblíteni az elmúlt hónapok frusztrációját.