New 3DS és New 3DS XLTeszt

Ami eleinte még abszolút nem volt biztos, mostanra teljesen letisztult mindenki fejében: a Nintendónak sikerült folytatni a hihetetlen kézikonzolos sikerszériát a 3DS-el. A kurrens masina nem csak a hardveres gimmick, azaz a szemüvegnélküli 3D bevezetése miatt lehetett igazán sikeres - a Nintendo azért is sokat tett, hogy a hordozható játékfelhozatala elsöprő minőségű megjelenésekkel bővüljön évről-évre.

Emlékszem, amikor az első 3DS verziót teszteltem a Gamer365-ön, az egy nagyon izgalmas korszak volt, hiszen a gép előfutára volt annak a megújulásnak, amire konzolos fronton az elnyúlt hetedik generáció miatt szomjaztunk. A New 3DS most, 2015-ben nem hoz forradalmat, sőt bizonyos szempontból szerencsétlen is az érkezése, hiszen még nem ocsúdunk az új generációs gépektől, a mobiljaink vastagon túlszárnyalták már a PSV teljesítményét, és a VR is az ablakon kopogtat… Ebben a szituációban talán csak egy teljesen új konstrukció érkezése tudná felzavarni a konzolos vizeket. Az új 3DS még nem ez az új konstrukció, de egy olyan okos előrelépés, amely az alapkoncepció megtartásával tovább csiszolja a 3DS-élményt.

Útra készen - a New 3DS és az XL nagytesó a hordozható játékéményt tűzi ki a zászlajára.

Kezdjük mindjárt az alapokkal. Az új masina talán legfontosabb fejlődési pontja nem a küllemben, hanem a belsőben keresendő. A 286 MHz-en ketyegő kétmagos ARM11 proci ráncfelvarráson esett keresztül, és bár a frekvencia nem nőtt, mellécsaptak még két magot, így az oprendszer egy külön szálon futhat, mellette pedig marad három a játékoknak. Az ARM architektúrához tartozó VFPv2 vektorprocik száma is megduplázódott, sőt a 128 mega ram helyett immár 256 csücsül a gép alaplapján. A videomemória mérete is nőtt, de nem kell high-end dolgokra gondolni, pusztán a hat megát növelték meg 10-re a Nintendo fejlesztőmérnökei. A PICA GPU sem változott, de a csomagba érkezett még egy hardveres videodekóder is, ezzel is csökkentve a központi egységről a terhet. Azért érezhető, hogy ezek az adatok a legolcsóbb okostelefonok ismeretében is már-már nevetségesnek tűnnek, de a hardver revízió tényleg nem azért kellett, hogy generációt ugorjunk, hanem azért, hogy az igazi váltásig (amire még talán éveket kell majd várni) még kihúzzuk a jelenlegi 3DS ökorendszerrel.

Játékos - az új gombszínek garantáltan feldobják a kis masina küllemét!

Természetesen máshol is javult a gép a belső tulajdonságok tekintetében. Mindjárt itt van például az új 3D-elv, amelynél kiiktatták azt a kényelmetlenséget, hogy az emberi szem csakis a masina által kijelölt pici mozgástérben legyen képes érzékelni a szemüvegnélküli térhatást. A szuper-stabil 3D ugyanis az elülső kamerákkal követi a fejünk pozícióját, majd megpróbálja ehhez hangolni a sztereoszkóp szűrőt. Az új módszer abszolút működőképes, normál körülmények között teljesen jól teszi a dolgát. Adott fény- és környezeti körülmények esetén, valamint irreálisan gyors, kapkodó fejmozgással nyilván képesek lehetünk bolondot csinálni a face-tracker algoritmusból, de a rendeltetésszerű használatnál ilyen gondunk nem lesz. Ami azonban látható: a finom mozgások esetében a 3D kép utóigazítása nem 100%-ban folyamatos, azaz finom váltásokat láthatunk majd, miközben jobbról-balról mozgatva fejünket próbálgatjuk az új okosságot. Ez játék közben annyira nem zavaró, ráadásul azért a gombnyomkodás hevében sem mozog túl sokat az ember. A funkció tehát arra jó, hogy a 3DS-nél szokásos lecövekelésből felszabadítsa a játékost, erre pedig kiválóan alkalmas a szuper-stabil 3D, mi több, üdvözölt újítás.

Okosan néz - a sztereoszkóp kamera minősége picit javult, de most sem szabad csodákat várni tőle!

A külsőségek tekintetében - és nem elhanyagolhatóan a játékok szempontjából - a gombok bővülése hozza az újdonságot. A két új Z ravasz gomb bővíti a mutató- és középső ujjunkra bízott feladatok lehetőségét, egyben mainstream kézikonzolokon egyedülállóként négyre emeli a beépített ravasz gombok számát. A belső ZL és ZR gombok elhelyezkedése azért nem tökéletes, de kiegészítő funkciókat bátran oszthatnak majd rájuk a játékfejlesztők. Az inventory lapozgatáshoz, vagy hasonló másodlagos akciók elsütéséhez bőven használhatóak lesznek majd, ahogyan azt a Circle Pad Pro esetében is láthattuk korrábban. Külön öröm, hogy a jobb ergonómia miatt picit ki is emelkednek az L és R gombok szintjéről.

A jobb oldalon megjelenő kis pöcök (a C-stick) teljesen olyan, mint a business kategóriájú laptopokon található kis trackpoint. Messze nem olyan kényelmes használni, mint egy második analóg kart, ellenben pici helyre is befért, és legalább megadja a lehetőséget a fejlesztőknek arra, hogy kvázi-kétanalógos irányítást préselhessenek ki a 3DS játékokból, extra perifériák nélkül. A játékosokat pedig a pöcök szó szerint felszabadítja a kissé bumszli Circle Pad Pro használatától. Mi (a trackpointokkal szemben támasztott ellenérzéseinkkel szemben is) csak üdvözölni tudtuk a C-sticket, mert pláne a Vita után nagyon hiányolta az ember a beépített második analóg irányítót a masináról. Vizuális finomság még a gombok színesedése is, amely nem titkoltan a régi SNES korszakra emlékezteti a játékost. Az új küllem nagyon markáns alkotója a színes gombsor, kár, hogy ezt az okosságot a New 3DS XL esetében majdnem elvetették. (Azért a gombfeliratok itt is színesek maradtak.) Apropó, a vidám apróságokról jut eszünkbe - az alap New 3DS fedőlapja cserélhető, amely művelet nem tart tovább két másodpercnél (alul csavarozni kell), az illeszkedés pedig egészen korrekt. Egy pillanatra sincs szétesős gyerekjáték feelingje a faceplate elemekkel bővített masinának.

Metál! - az XL csillogó felületi borítása jóval minőségibb küllemet ad a gépnek, mint az alapgép faceplate elemei!

Legalábbis mechanikai szempontból nincs. A kisebb méretű New 3DS műanyag borítása (amiből a dobozba pakolt faceplate és maga a készülék alsó fele is készült) bizony rettentő gagyi alapanyagból áll. Nem is esetleges sorjákkal, vagy hasonló igénytelenségekkel volna probléma, hanem az anyag felületi puhaságával. Gyakorlatilag rövidebb körömmel is azonnal látható és permanens nyomokat lehet generálni a masina ezen részein, ami egy hordozható, gyerkőcöknek is becélzott terméknél szarvashiba. A New 3DS XL-nél ilyen probléma nincs, ott érezhetően finomabb anyagokkal dolgoztak a tervezők, ugyanakkor mindkét masinánál maradt az alsó képernyő megemelt konstrukciója. A felső képernyő fölött lévő távtartók ugyan eltartják a fenti lehajtós modult a gép alapjától, de a csomagoláshoz használt habfóliát, vagy egy erre a célra dedikált (pl. szemüvegtörlő) szövetdarabot lehet érdemes a behajtott elemek között tartani, amikor a gépet elcsomagoljuk.

Az új 3DS-nek vannak még érdekes vonatkozásai, például az, hogy a belső 4 gigás memóriakártyához csak csavarozás útján juthatunk el. Ez a döntés a gyermekközpontú tervezésből fakadó irányból is eredeztethető, ugyanakkor nem igazán láttunk mostanában ilyen rejtett, kissé körülményes megoldást. A gépekkel kapcsolatban kettő dolog bökte még úgy igazán a csőrünket. Egyrészt a képernyő felbontásával igazán kezdhettek volna valamit a kyotói mérnökök, mivel a leggagyibb okostelefonban nagyobb pixelsűrűségű kijelzőket pakolnak manapság, mint a 3DS-be. Ráadásul a helyzet csak fokozódik az XL-el, ahol tényleg beleszédül az ember a pixelrács bámulásába. Oké, ez nem újkeletű dolog, de a játékok natív felbontásának változatlanul hagyásával legalább a fizikai pixelszámot növelhették volna a tervezőmérnökök. (Az XL mentségére szóljon, hogy a fényerő és a betekintési szöghöz tartozó színhűség bő kategóriával feljebb áll, mint a sima gép esetében.)

Nagytesó - a New XL jeletősen nagyobb gép, mint a sima New 3DS.

A másik röhejes dolog, hogy míg maga a gép nem egy elterjedt szabványú töltőportot használ, addig az lenne a minimum, hogy a gép mellé csomagolnak egy töltőt. A korábban megkezdett tendencia, miszerint ez kimarad az alapcsomagból, most folytatódik. Roppant ellenszenves húzás ez, hiszen maximum filléreket lehet spórolni a töltő kihagyásával, ugyanakkor a gép 60-70 ezer forintos árát figyelembe véve röhejes, hogy a Nintendo ezen próbál meg centeket markolni. Nincs mese, az új 3DS vásárlóknak az extra töltőt továbbra is a csomag mellé kell kalkulálniuk.

*A New 3DS egy ügyes lépés előre a gép életútján. Lényeges fejlesztései fontosabb ugrást jelentenek, mint annak idején a DS és a DSi esetében tapasztaltuk, az olyan extra funkciók pedig, mint az NFC-alapú amiibo-kompatibilitás és a jobb felhasználói élmények (3D követés, frissített böngésző, kamera update, stb.) is finomítják a gép szolgáltatáskészletét. A New 3DS belső ráncfelvarrását majd az olyan játékoknál tapasztalhatjuk meg, mint a Xenoblade Chronicles, amely soha nem látott technológiai minőséget fog majd képviselni hordozható Nintendo gépeken.

Ha 3DS vásárlásán törted a fejed, úgy néz ki, hogy mindenképp érdemes a New 3DS felé tekingetned, már csak a jövő szoftverfelhozatala miatt is. Ha pedig eddig is 3DS tulaj voltál, várd ki, hogy mennyire lesz szükséges a váltás, mennyire agresszív politikát választ majd a japán óriás a közelgő játékai New 3DS exkluzivitására vonatkozóan. A New 3DS továbbra is imádnivaló masina, amelynek a játékfelhozatala a legnagyobb ütőkártyája. A jelenlegi apró fejlesztések pedig csak fokozzák a kíváncsiságunkat, hogy mi lesz az irány, amit a Nintendo kijelöl majd a tényleges utód számára.*