Hotshot RacingTeszt

HOT. SHOT. RAAACING! Ordítja a kommentátor a mikrofonba. Szúrok egy kövér gázfröccsöt, hogy elnyomjam a hangját. A „Kislány” karosszériája beleremeg a fordulatszám pumpálásába. Ahogy zöldre vált a lámpa leugrok a fékről és kitolom a gázpedált a padlólemezen. A V8 sikít mögöttem. Az abroncs felét az aszfaltra kenem az első száz méteren. A táj elnyúlik az oldalablakon. A közeledő kanyar előtt megrázom a járgány hátsó felét és bedobom keresztbe a felező csíkján. Csak kilinccsel előre Babám!

Ezt az érzést hiányoltam az egész generációban! Hol maradtak a Cruis'n USA kíméletlenül visszaszámláló, utolsó méterre kiszámolt ellenőrzőpontjai? Hová tűntek a Burnout őrült lökdösődései, ahol a fém a fémnek feszült szikrázva? Hol vesztek el az Outrun véget nem érő csúsztatásai, amit kanyarról-kanyarra fűztünk tovább? Szerencsére az emlegetett legendák nagyobb része a Lucky Mountain Games és a Sumo Digital portfoliójában fellelhető, így közös projektjük sem ment messzire inspirációs forrásért. Nézz csak ki a képekre. A Virtua Racing spirituális utódot kapott!

A Hotshot Racing minden apró eleme egy soha nem létező arcade kabinet CRT képernyője, szűk műanyag sportülése és kopottas kormánya mögül szökött meg. Két verseny között szinte kéri a zsetont a konzolunk. Ennek megfelelően a játék lelke a tökéletesre csiszolt irányítás, kezelhetőség és sebességérzet. A fizika csak éppen annyi időre köszön be, hogy érezzük a különböző útfelületek közötti markáns tapadáskülönbséget vagy a járgányok eltérő felfekvését és stabilitását. Pillanatok alatt keresztbe lehet dobni a gépet egy leheletnyi fékezéssel és fűzni a kanyarokat ameddig a pálya engedi. Közben persze töltődik az N2O és egy gombnyomásra kitörhetünk az egyenesben. Színtiszta árkád élvezet, amit évek óta nem sikerül megismételni! TÖ-KÉ-LE-TES.

A hosszútávú szórakozást 8 különböző karakter garantálja, amelyek mindegyikéhez négy egyedi járgány is dukál. A négykerekűek végsebesség, gyorsulás és drift értékekben térnek el, ennek megfelelően három a megadott tulajdonság egyikében kiemelkedő, míg a negyedik egy balanszolt darab. A személyre szabhatóság éppen ezért pusztán kozmetikai, de a gépszörny minden egyes elemére kiterjed. Még ha csak 2-3 opcióval is. A több tucatnyi festésen túl módosíthatjuk például az első-hátsó lökhárítót, kipöfögőket, spoilert, lámpákat, dísztárcsákat, légbeömlőket, kormánykereket, műszerfalat - mindent! Néhány lehetőség kihívásokhoz van kötve, így lesz miért visszatérni az aszfaltra.

Az aszfaltra, amivel azért akad némi problémám. Itt érhető tetten minden kétséget kizárólag, hogy az alapötlet eredetileg Racing Apex néven egy fegyveres, lövöldözős száguldozás formájában született meg, amit utólag teljesen elvetettek. A nyomvonalak viszont valószínűleg érintetlenül maradtak. Rendkívül szélesek, szellősek, a vonalvezetésük egyszerű és fantáziátlan, kevés lehetőséget adnak a kiváló vezetési modell kihasználásához. A 16 pálya egyébként is mindössze négy eltérő környezetben lett kialakítva, aminek csupán a tükrözött változatok tolják ki valamelyest a szavatosságát. Hozzáteszem: a készítők ingyenes tartalombővítést emlegettek a megjelenést követően.

Ha a vonalvezetésükkel nem is, a látványukkal szerencsére abszolút elégedettek lehetünk. A low-poly vizualitás egyértelműen a Virtua Racing és kortársai előtt hajt fejet, akárcsak a feldolgozott témák: tengerpart, sziklás kanyon, dinoszauruszos park, kaszinó negyed. A kitaposott ösvényt azonban számtalan apró részlettel gazdagították és néhány modern technológiai újítás is belefért, mint az alagút végét elvakító bloom vagy a finom motion blur a sebességérzet emeléséhez. A hangok esetében is ez a finom modernizálás érhető tetten. A gépek morgása kevésbé stilizált, a karakterek puffogtatják az egysorosokat, a kommentátor pedig a megszokott módon ordít a menüben és a futam kezdetekor. Némileg szívfájdalmam viszont a zenei anyag, ami bár korhűen idézi meg a játéktermi hangulatot, de szinte minden tűz elveszett belőle mire a modern érába átrángatták. Egyetlen dúdolni való dallam vagy emlékezetes melódia sincs benne.

Robogjunk is inkább tovább. Nem árt tudni például, hogy a száguldozás mértéke a három nehézségi fokozathoz van kötve, akárcsak a Mario Kart esetében. Normal alatt szokás szerint gyűjthetünk először egy kis önbizalmat, amit az Expert fokozaton pillanatok alatt képes a földbe tiporni a gép. Ellenfeleink agresszívek. Lökdösődnek, letolnak és egy szemtelen nitro fröccsel folyamatosan képesek a visszapillantóból eléd kerülni. Ezt segíti a pofátlan rubberbanding is. Nincs mit szépíteni rajta: ezt sem hagyták a '90-es években a készítők. Képtelenség leszakadni a bolytól, így folyamatos a (gép)test-test elleni küzdelem. Lehetséges, hogy az eredeti koncepció maradéka, de furcsa módon itt valamiért mégsem éreztem idegőrlőnek.

Inkább csak az adrenalinszintet tartotta folyamatosan magas szinten minden játékmód alatt. Ezek között megtaláljuk a szokásos egyszeri Arcade, minden beállítást alapból felkínáló versenyeket. A Time Trial időmérő köreit a fejlesztők vagy az online ranglista szellemjárműveivel szemben. Na és persze a 4 különálló Grand Prix bajnokságot, aminek megnyerésével minden karakternél egy személyiségéhez illő apró történet is kirajzolódik. Valamivel egyedibb a Cops ‘n' Robbers játékmód. Ilyenkor egy tag rendőrként kezdi, a cél pedig, hogy a pénzt gyűjtögető versenyzők közül utolsóként maradj négy keréken. Akiket bedarál útközben a szirénázó yard, az szintén üldözővé válik. A Drive or Explode esetében viszont csak a száguldás a fontos és a karosszériád épsége. Az ellenőrzőpontok kíméletlenül számolnak vissza, ha pedig a (folyamatosan emelkedő) minimum sebesség alá esel, rögtön felrobbansz. Ohh. Mondtam már, hogy mindezt akár 4 fős osztott képernyőn, vagy nyolc versenyzőre szabott online futamokon is élvezhetjük?

A Hotshot Racing minden apró morgásom ellenére előhozta belőlem a kabinetek oldalára kapaszkodó, csillogó szemű gyermeket és a Balatoni nyaralások alatt cigarettafüstben úszó játéktermekben napokra eltűnő fiatalt. A néhány megmaradt SEGA Rally és Daytona USA gépbe sajnos a 186 centimmel ma már nem vagyok képes bepréselni magam, így csak remélni tudom, hogy az otthoni konzolokról nem tűnik el végleg ez a szebb időket is megért műfaj. Legrosszabb esetben az ilyen ködös albionban érlelt, kis költségvetésű, őszinte rajongással és odaadással heggesztett címek még életben tartják.[ 7 ]

***Hotshot Racing

Platform: PlayStation 4 (tesztelt), Xbox One, Switch, PC

Kiadó: Curve Digital | Fejlesztő: Lucky Mountain Games, Sumo Digital

Megjelenés: 2020.09.10. | Ár: 19.99 USD***