Aero the Acro-Bat 2Teszt

Már indításnál furcsa, hogy egy külön menü réteget kapunk: mintha egy speckó emulációs opcióhalom mászna rá a játékra. Kábé ugyanazokat tudja technikailag az új kiadás, mint az első - van képernyő-méretarány választás, CRT-szűrés, meg mentés-visszatöltés. Ez a Retroarch felhasználók számára nem lesz újdonság, az viszont furcsa, hogy a kezdőképernyőn az Iguana helyett a Ratalaika/Shinyuden páros splash screenje bukkan fel. Tehát biztosan belenyúltak a ROM-ba, de legfeljebb csak idáig. Az Aero 2 tartalmilag megegyezik a korábbi konzolos változatokkal.

Ennyivel le is tudhatnánk a mondókát, de el kell mondjuk: a folytatás sok szempontból jobb az elődnél. Az irányítás mintha kicsit reszponzívabb lenne, és a pályadesign is jobban idomul a lehetőségekhez. A platformer térképek kellemesebb, változatosabb formát hoznak, mintha jobban akarnának hasonlítani a korabeli Virgin játékokra. (Cool Spot, Jungle Book, stb.) Emellett a titkos kamrák keresgetése is élvezetes, vannak cutscene-jelenetek és mindent egybevetve könnyebb az előrehaladás. Vannak fiaskók, mint a második világ snowboardos pályái, de ezeket "sajtozós technikákkal" lehozhatjuk... (Mire nem jó a gyorsmentés, ugye?) Bár a játék grafikája alapvetően vidám, vannak ijesztőbb részei, és a hangulata is darkos, szóval a cirkuszi haccacáré helyett inkább egy halloween-i karneválra készüljetek minden idők legparább pixelart hátterével felvértezett "itt-a-piros" átvezetőkkel...