Először teszi tiszteletét Switch-en (és ezáltal mondhatni kvázi nagygépen, opcionálisan nagyképernyőn) a 3DS-es már több ízben megfuttatott (meggurított?) Boxboy! sorozat - melynek túltolt minimalizmusa már látatlanban válóok a többség számára. Ám a kissé alulálmodott külső mögött egy igazán szerethető puzzle-platformer lakik, amit a Snake, a Tetris és talán a Super Meat Boy szerelmi háromszög képzeletbeli utódjaként aposztrofálhatunk leginkább.



A körítés tekintetében Dobozfiú barátunk a legszebb Nintendo-s hagyományokat őrzi: ha nagyívű sztorira és szuperimmerzív színpadokra vágysz, akkor távolabb nem is járhatnál a BoxBoy!-tól. Miután lepörgött a minimalistánál csak egy fokkal minimalistább intro, máris az oktatószinten találod magad: Doboz első körben ugrani és osztódni képes, ezutóbbi adja a rejtvények legjavát. Az osztódás során önnönmagunk formájára és hasonlatosságára a pálya elején meghatározott számú klónt vagyunk képesek létrehozni. Ezekkel a későbbiekben lehet… nem tudok rá jobb szót: kígyózni (tudjátok: a kígyók kígyóznak) - vagy csak platformokat építeni belőlük és lerakni őket az adott helyre.


Dobozleány bámulatos megmenekülésének Dobozfiú lesz a koronatanuja

A játék tanulási görbéje viszonylag sokat időzik a “kezdőket gatyába rázzuk” tartományban, ezt az új elemek viszonylag konstans adagolásával igyekszik feldobni a program. A cél, hogy a pályákon elszórt akadályok által okozott rejtvényeket megfejtve eljuss a végállomásra. Ezek az akadályok többnyire kimerülnek egy platform “megmászásában” vagy egy halálos csapda kikerülésében, ellenben a Boxboy! nem bővelkedik kimondottan ügyességi kihívásokban. És bár elsőre azt hihetnéd, hogy szabadon engedheted a kreativitásod a feladványok megoldására: sajnos a viszonylag szűkre szabott eszköztár limitációi nyomán többnyire mindig csak egyféle megoldás létezik. Ezt ellensúlyozandóan a játék előrehaladtával rejtvények erősen bonyolódnak és molyolásra késztetik kényelmesre kényeztetett képzelőerődet.


Doboyz don't cry

Miben tud többet a kurrens, Dobozlánnyal dúsított verzió mint a korábbi részek? Leginkább, hogy van benne többjátékos mód! Ami akár egyedül is játszható! De ezt a program készítői nem ajánlják, és én se, hisz a móka attól móka, ha a kissé átvariált puzzle elemeket a partnereddel közösen fejtitek meg. Ettől függetlenül, ha a magányos farkasok táborát gyarapítod, módodban áll egyedül is nekiveselkedni a kétszemélyes szinteknek: ilyenkor egy gombnyomással válthatsz a két szereplő között és egy minimálisra komponált tudathasadás következtében élheted meg azt a nagyszerű érzést, hogy milyen az, amikor egyedül valójában ketten vagytok.


Dobozfiú és a Csillagfejű Birkász

Amennyire minimalista, annyira bájos kis kaland a Boxboy! + Boxgirl!. Bár a rejtvényeket távolról sem érheti a “túlbonyolított” vád, egy fárasztó nap céltalan délutánját képes remekül lefojtani. A délutánt akár érthetjük szó szerint is: a játék körülbelül négy óra alatt teljesíthető, ami nem az a kimondottan grandiózus kaland, cserébe a számlád 10 euróban meg is áll: ezért a pénzért véleményem szerint minőségi időtöltést kapsz.