RollerdromeTeszt

2030. A Matterhorn bábként játszik a politikai vezetőkkel. A rendőrség csak a parancsukat lesi. Az utcák lángokba borulva temetik maguk alá a tüntetőket. A gonosz megavállalat igyekszik ezért a nép tekintetét inkább a televíziók felé fordítani, ahol mára a képernyőket egyetlen véres sport uralja az egész világon. A szabály egyszerű: a kiválasztott versenyzőknek zárt arénákban kell végezniük a házigazda saját, állig felfegyverzett játékosaival. Minél rövidebb idő alatt. A lehető leglátványosabb módon. Klasszikus kétsoros görkorcsolyán suhanva. Jól hallottad. Ez itt a ROLLERDROME!

A retro-future idővonal extrém (vér)sportjának ígéretes új belépője főhősnőnk, Kara Hassan. A történet a selejtezők első köreitől egészen a döntőig kíséri őt végig, miközben elcsípett sugdolózások, elszórt jegyzetek, e-mail váltások, rádiós és televíziós beszélgetések segítségével ismerhetjük meg a fontosabb szereplőket és a világban zajló eseményeket. Ezek a belső nézetet használó narratív intermezzók szinte teljesen opcionálisak, picit talán sekélyesek, de kiválóan építik fel a borongós hangulatot és szolgáltatnak keretet az utóbbi évek egyik legzseniálisabb műfajkeveredéséhez.

A friss címke: shooter-skater! Ahol az ezredforduló környékén népszerű árkád extrémsport játékok felépítése a külső nézetes lövöldözős műfaj elemeivel megbolondítva tért vissza. Gyűlölök párhuzamokat vonni, de ha a Tony Hawk's Pro Skater / Aggressive Inline és a Max Payne / John Woo’s Stranglehold páros felé nyújtózkodik valaki, akkor könnyen megtalálja a gyökereket. Persze az OlliOlli sorozattal már bizonyított Roll7 csapatától talán annyira nem meglepő, hogy egy klasszikus kétsoros görkorival a térbe kilépve is magabiztosan hozzák ehhez az akrobatikus, fluid, mégis kellően mély mozgás és trükkrendszert. Falon gurulás és elrugaszkodás, pörgés, szaltó, csúszások (grind) és fogások (grab) meglehetősen széles tárháza dolgozik az ujjaink alatt.

Amire szükségünk is lesz, hiszen a vadul pörgő pontszámok kíséretében töltődik csak újra bővülő fegyverarzenálunk közös tölténytára! A játék fokozatosan engedi el a kezünket. Az alap dupla pisztolyban még 12 lövedék fér el és pillanatok alatt automatikusan célra ránt. A mellé érkező sörétes bár szintén erősen rásegít, de itt csupán 6 fér a tárba és a lényegesen többet sebző “slug shot” funkciójához elengedhetetlen a precíz időzítés. Később aztán a trükkös gránátvető és a brutális kísérleti energiafegyver (Z-11) már mindössze kétszer süthető el egy feltöltésből és nekünk kell kalkulálnunk hozzá a röppályájukat - ehhez asszisztál a rövid ideig szabadon aktiválható időlassítás. Az arénában végül mindegyiknek egyaránt fontos szerepe van. Bár a harcrendszer soha nem szorít szigorú korlátok közé, a hatékonyságunk érezhetően javulni fog, ha az adott szituációt és ellenféltípust felismerve választunk mordályt.

A házigazda játékosaiból összesen hat egyedi típust különböztethetünk majd meg. Az egyszerű baseballütős verőlegény és lézerirányzékos mesterlövész mellett idővel feltűnnek a rakétavetős, rohampajzs mögé bújó, aknákat dobáló, repkedő, savat fröcskölő, teleportáló, fagyasztópisztolyos egységek is - és a masszívabb mechákra sem kell sokat várnunk. A készítők ügyesen játszanak az egy időben életünkre törő csoportok összetételével és a tagok elhelyezésével. Mindegyikük egyedi bábuként működik egy folyamatosan mozgásban lévő, őrülten látványos és kegyetlen mentális táblajátékban. Ugyanis haláluk után életerő pontokat hagynak hátra és mindegyik egyel növeli a trükkökkel felépített pontszámunk szorzóját - ha megfelelő tempóban tesszük el őket láb alól.

Kezd összeállni a zseniálisan egymásba simított rendszer? Ha elmaradnak a látványos trükkök, nem pörög a számláló és pillanatok alatt üresen fognak kattogni a fegyvereink. Hatékony lövöldözés hiányában viszont nem érnek semmit a szorzó nélkül felgyűlt pontok, ráadásul az életerőnket sem leszünk képesek helyreállítani. Ha túl gyorsan fekszenek ki az ellenfelek, nincs időnk közötte hosszabb kombinációkat beadni. Ha túl lassan, akkor a pálya végi értékelés büntet. Szóval folyamatosan mozgásban kell lenni, különben szétszednek. Tudatosan és precízen fűzni egymásba a mozdulatainkat. Ismerni, felismerni, átlátni és irányítani a szituációkat. Majd pár óra után rájönni, hogy mindennek van még egy réteg mélysége!

Ezekre igyekszik rávezetni a pályák követelményrendszere. A bajnokság alatt négy különböző környezetben, összesen 11 helyszínen kell bizonyítanunk. Az arénák mindegyike átgondoltam megtervezett, gyakran vertikálisan éppúgy terjeszkedő, esetleg eldugott részeket is tartalmazó csatatér. A pontszámok és az S rang kergetése mellett viszont tíz challenge is tartozik hozzájuk, ami nagyrészt a műfajban megszokott token gyűjtögetős, kért trükköt az adott helyen beadós, minimum ponthatár és kombó kergetős feladatokat takarja - de mellette ügyesen terelget a játékmechanikák teljes kontrollja felé. A továbbjutás részben ezekhez van kötve, de szerencsére nem kötelező egyetlen nekifutás alatt mindet teljesíteni.

Mindez persze nem működne reszponzív irányítás és egy könnyen átlátható vizuális stílus nélkül. Egyiket sem lehet eleget méltatni! A tanulási görbe valószínűleg elsőre meredeknek tűnik, de minden tökéletesen kézre áll. Talán csak a d-pad lefoglalása miatt körülményesebb dupla inputokba tudnék belekötni, ami az analóg karokkal elkerülhetetlenül pontatlanabbá vált. A DualSense kellemesen duruzsol a markunkban és az adaptív triggerek is szépen felkeményednek a fegyverek elsütőbillentyűjeként. Itt emelném ki a meglepően sokoldalú "hozzáférés" menüt, ami segít az ismerkedési időszakban és komolyabb büntetés nélkül engedi a képességeinkhez igazítani a kihívást. Több lépcsőben állíthatjuk a játék sebességét és a sebzés mértékét, de akár teljes sérthetetlenséget, végtelen lőszert, valamint soha el nem fogyó időlassítást is bekapcsolhatunk. Kizárni mindössze csak az online ranglistákról fognak.

A klasszikus képregényeket és pop-art stílust idéző látvány mindeközben szinte lefolyik a televízióról! Elég csak ránézni a közbeékelt képlopatokra. A tesztelt PlayStation 5 változat tisztasága lenyűgöző és egyetlen képkockát sem hagy el a szolid 60-ból - elvileg a 120FPS / VRR opció is betonstabil. Ráadásul nem csak technológiai és művészeti szempontból remekel, de a játékmenetet is átgondoltan segíti. Olyan hatékonyan kommunikál többek között pusztán a színeivel, hogy a legnagyobb káosz is tökéletesen átlátható marad. Hasonlóan effektív és dopamin stimuláló a hanghatások minden apró jelzése, kattanása, dörrenése, valamint Electric Dragon synthwave dallamai. A brit zeneszerző '70-es évekből inspirációt merítő, olykor egészen sötét tónusú, adrenalin pumpáló anyaga önmagában is ajánlott darab. Ráadásul a New Game+ módként működő Out for Blood kampányra teljesen újra lett keverve!

Az akár 4-5 óra alatt ledarálható alaptörténet ugyanis csupán a kezdet. A hozzá kapcsolódó kihívások legalább kétszer ennyi időt követelnek meg, majd a fináléval feloldható alternatív szál tesz kíméletlenül próbára és nyilván a végtelenségig tolakodhatunk még az online ranglisták magasabb helyezéseiért. Lehetett volna tartalmasabb és hosszabb. Elfért volna valamivel több helyszín, fegyver és ellenfél. De ami itt van, az kivétel nélkül egy jól átgondolt, precíz és végtelenségig csiszolt rendszer kulcsfontosságú eleme. Két távoli műfaj kellemesen ismerős, mégis üdítően frissnek érződő és abszolút kihagyhatatlan keveredése!

ROLLERDROME
PLATFORM PS5 (tesztelt), PS4, PC
KIADÓ Private Division FEJLESZTŐ Roll7
MEGJELENÉS 2022. augusztus 16. ÁR 10.590 Ft