Kirby's Return to Dream Land Deluxe - a Luffandúr visszatérTeszt

A Kirby's Return to Dream Land ugyanis egy Wii játék volt eredetileg, aminek a fejlesztése még GameCube-ra indult 2005 tájékán, és elkaszált epizódok tartalmától kezdve csomó olyan ötletet magába foglalt, ami amúgy a Wii-korszakban is jól szuperált. Ilyen például a játékmenet magja, ami a Dream Land (2) óta változatlan. Mész előre a pályán, az ellenfeleket beszippantva megkapod azok speckóit, és olykor mini-bossok nehezítik az előrehaladást. A Wii-s idők ott köszönnek vissza, hogy a játék 4 fős kooperatív haladást is felkínál (a'la New Super Mario Bros), tehát a jópofa platforming szélesebb körben is megosztható a barátokkal. Hja, és minijátékok is a terítékre kerülnek.

De egyedül játszva is teljesen királynak fog hatni a játék felépítése. A pályák változatosak, a felvehető power-upok olykor átmozgatják a tereptárgyakat is, rejtett járatokat felfedve. Mondjuk úgy, hogy a Kirby formula maximumra van pörgetve, és még úgy is izgalmas az egész, hogy korábban sok résszel (ha ezzel a Wii-s epizóddal pont nem is, de) játszottam már. A kreativitás a program minden szegletéből süt, a nehézség nem túl magas, de azért fokozódik, és mindig van miért elindítani a következő pályát. A játékban található "vidámpark" (Merry Magoland) látványosság is, ahol korábbi Kirby minijátékok gyűjteményét tereli össze a Deluxe kiadás. Ráadásul sok esetben online leaderboardokat, vagy battle-royale jellegű lehetőségeket is kapunk, az olyan extrák mellé, mint a kosztümök/maszkok, meg a pecsétes tikettek. Még jobban tetszett hardcore játékosként Magolor hajóján a különböző felvehető "copy-skillekhez" tartozó kihívás-pályák sora, ahol az aranyéremért baromira meg is kell küzdeni. Itt érdemes belelapozni az egyes power-upokhoz tartozó leírásokba is, ahol több oldalon keresztül részletezik a speckó mozdulatokat. Tisztára olyan, mintha egy Smash kézikönyvet nézegetnél - de furcsa az is, hogy a kampányban ezt a mélységet ritkán kell kiaknázni. Speckó, ellenfél támadást-másoló power-upból amúgy kb harminc van mindent egybevéve, szóval mechanikai mélységek tekintetében is le a kalappal a HAL előtt. A játék gyerekkompatibilitását növeli a tény, hogy Magolort aktív segítőként is be lehet vonni a játékmenetbe.

Prezentáció tekintetében a Deluxe kiadás csodás összképet villant. Végig az volt az érzésem, hogy szidjuk itt szegény Switchet, de ez a látvány a maga módján bőven elegendő ezekhez a címekhez, az összkép még így is könnyedén lenyom sok tévés CG mesét látványban. Minden izeg-mozog, minden színes-szagos, ahogy kell. A felbontás növelésével bármelyik konzolon elmenne a játék képi világa. A hangok is viccesek, a zenék jók, de egy értelmes fejhallgatón azonnal kijött, hogy a hangminőség kopottas, tömörített, dinamikátlan.