Kingdom Hearts 2.8 - HD PrologueTeszt

A Square-Enix zseniálisat dobbantott, amikor a Final Fantasy univerzumokat összezuttyantotta a Disney világok egyetemes közegével. Ezután az egészhez saját egyéniséget, új karaktereket és egy meglehetősen nagyívű eposzt is alkotott, így nem volt kétséges, hogy milliók váltak majd rabjává ennek az ellenállhatatlan elegynek. A szóban forgó Kingdom Hearts sorozat másik fontos jellegzetessége, hogy a kezdeti történetszálakat mára jelentősen összekuszálták. Rengeteg mellékág, előzmény és ki tudja milféle feldolgozás látott már napvilágot; a sztorivonal feldolgozásához komplett kódexekre lenne szükség egy friss érdeklődőnek. És mivel az új epizódok sokszor feltételezik, hogy az ember képben van a főbb fordulatokkal, a frakciók szerepével és a háttérben meghúzódó motivációkkal, ezért nagyon fontos, hogy a harmadik Kingdom Hearts előtt mindenki fel tudja venni a fonalat. A Kingdom Hearts 2.8 több programot magában foglaló kiadása épp azért izgalmas, mert a nagykonzolon játszó gamerek számára sok fekete foltot be tud tömködni, ráadásul egy kis ízelítőt is ad abból, ami majd a harmadik résszel érkezhet.

Mindjárt itt a csomag első szereplője a Dream Drop Distance. A játékot annak idején alaposan kiveséztük, így most csak röviden foglalnánk össze a véleményünket. A 3DS-re készült epizód, ha tartalmilag és a sztori fontosságát tekintve nem is ért fel a számozott részekhez, azért majdnem hozta azt a szintet, amit a legkedvesebb PS2-es játékoktól kaptunk. A látvány PS4-en azért eléggé laposkának tűnik. Nem is a karakterekkel van a baj, mert - döbbenet, de igaz - marha jól néznek ki a Nintendo kézikonzoljáról átmentett figurák 1080p/60FPS peremfeltételek mellett is. Viszont a környezet kidolgozása, a játék tempója, a kettős karakterhasználatból eredő erőltetett megoldások (Drop időzítő) azért darabossá tudják tenni az élményt. Félreértés ne essék, a Playstation párti KH rajongók valószínű odáig lesznek, meg vissza a DDD első nagyképernyős debütálásától, de azért nem ez a játék lesz, amely meggyőzi majd az újoncokat, esetleg a koca Keyblade-harcosokat a sorozat méltóságáról. A készítők igyekezetét dicséri, hogy a kétképernyős megoldásokat csont nélkül hozták át tévéformátumra. Bár nem ma játszottam a 3DS verzióval, szinte fel sem tűnt, hogy az anno két képernyőre fejlesztett minijátékok és megoldások most újszerű formai megközelítéssel vannak a játékélményhez illesztve, annyira természetesen jött minden.

Kis kerülővel a Kingdom Hearts χ Back Cover-re térnék át, amely tulajdonképp a mobilokat és böngészős felületeket megjárt Kingdom Hearts χ bő egy órás CG animációs feldolgozása. A CG animáció mondjuk picit túlzás. Úgy tűnt, mintha az Unreal 4 motorral készülő KH3 animációihoz hasonló átvezetők lennének előre letárolva, mintha egy filmet néznénk. Maga a történet az idővonal legelejére visz minket vissza - a kicsit naiv és gyerekes mese nem lesz anime-nagydíjas alkotás, de azért hozzátesz annyit az univerzumhoz, hogy a KH χ -ből kimaradt rajongókat beavassa néhány érdekes részletbe. A technikai megoldásról annyit, hogy külön öröm volt konstatálni a fejezetválasztó lehetőséget. Így - mivel nem a standard Blu Ray lejátszó felületről megy a buli - kvázi beletekerhetünk a filmbe és újranézhetjük a kedvenc részeket. Csendben sír egy picit a lelkem, hogy nem magát a tényleges játékot kalapálták PS4-en is játszahtó formába...

Itt az idő rátérni a legizgalmasabb részre. Hosszát tekintve csak egy jutalomfalatnak tűnhet a Kingdom Hearts 0.2: Birth by Sleep - A Fragmentary Passage, mégiscsak ő a legfőbb érdekesség a most megjelent pakkosban. Már csak azért is, mert a KH3 technológiáját használó játék ízelítőt ad abból, ami a harmadik epizódtól várható. Aqua kíséretében egy új perspektívából mutatkozik meg a mágikus mixtúra, amely pályadesignjában és harcrendszerében is VÉGRE valami újszerűt kenhet a JRPG palettára. A terepek az Alice játékok legszebb pillanatait idézik. A kombókra és valós idejű KH megoldásokra építő harc pedig rettentően feszes dinamikát, és majdhogynem egy japán kaszabolda lightos megoldásaira emlékeztető élményt nyújt, mindezt a Kingdom Hearts negédes hangulatában. Okéka, a kamerakezelésen és a pályák térbeli kiterjedésén lehet majd még mit csiszolni (a háztetős részeknél a magaslatba csapdosva könnyen el lehet suhogni oda, ahova nem akarna az ember), de a fantasztikus Spellweaver és a befejező Finisher rendszer parádés letámadásai sok mindent képesek feledtetni. Az egész képernyős Heartless monsztákról, a látványos összképről, és a fantáziadús díszletekről nem is beszélve. Szűk három óra játék után is látszik, hogy váratlanul sokat tehet majd a KH3 a JRPG-k jövőjéért. Azzal együtt is, hogy a KH sorozaton felnőtt játékosok számára a sztori és a hangulat már-már indokolatlanul szentimentálisnak tűnhet, és minden egyes szájbarágós mondat elhessegeti a művésziség látszatát.

*Márciusban érkezik majd az első két rész PS4-re fazonírozott változata is, így időben kikerekíthetjük azt a képet, amely a fény és a sötétség erőinek kulcspengékkel vívott harcát írja le. A 2.8-as kiadás nem esszenciális vásárlás, de a Dream Drop Distance és a félig-meddig bővített demónak is tekinthető Fragmentary Passage azért jó pár órára lekötheti majd a sorozat rajongóit, vagy az érdeklődő JRPG játékosokat.

Mivel nem szokványos megjelenésről van szó, ezért a pontszámtól most (is) eltekintünk.*