2006-ben olyan kemények voltunk mint még soha. Dübörgött az Oblivion, a Zelda Twilight Princess, a Black, a Burnout, a Battlefield-ek a COD és még sorolhatnám. Szóval kb sosem gondoltam volna anno, hogy egy fröccsöntött műanyag gitár alapjaiban rengeti meg a videojátékos ipar betonbiztos, mondhatni macho világát. Pedig a Harmonix anno egy akkora “fenomént” pakolt össze, hogy évekig emlegettük még. Azóta is rendületlenül próbálkoznak - és habár valószínűleg a Fuser sosem éri majd el a Guitar Hero-k legendás státuszát ettől még egy brutál minőségi cucc lett.
A régi civházas bulik egyikén (tudjátok amikről nem beszélhetünk :) ), talán Savage barátom nyomta a kezembe azt a legendás fehér gitárt ami a Guitar Hero 2, xbox 360-as kiadásához járt. Természetesen az első pár körben azt sem tudtam, hogy mivan de már ott és akkor éreztem, hogy ez szerelem lesz. A baráti körünkben sokan nevetnek rajtam a mai napig, hogy volt egy időszak (szégyellem bevallani, hogy hány hónap, legyen annyi elég, hogy több mint ami még nem ciki…) amikor minden egyes este órákat töltöttem a Sweet Child o'Mine és a Free Bird expert nehézségi szintjével. Órákat, minden este. És mégsem jutottam az igazi Youtube “sztárok” közelébe sem. Viszont azóta is az egyik legkedvesebb emlékem arról az időszakról, amikor még én osztottam be az életemet…
Na de a kis nosztalgia utazás után térjünk vissza a kegyetlen jelenbe, ahol is a Harmonix boszorkánykonyhájából egy “DJskedő” cucc repült ki, amiről szerintem nagyon sokan nem is hallottak. Én is csak úgy, hogy Mackó linkelt róla egy gameplayt, hogy hátha érdekel valakit. Le is csaptam rá mint pénzes gyűjtő a ritka Gibsonra (pfej de rossz példa volt) és a régi emlékekkel, a vadi új brutális fülesemmel és öregedő reflexeimmel felszerelkezve ugrottam bele ebbe a színes-szagos világba. És mielőtt rátérnék arra, hogy miről is szól ez az egész első körben elnézést kérek a szakmát jól ismerő és pláne űző olvasóinktól, mert biztos vagyok benne, hogy sok sületlenséget fogok írni, mivel nem nagyon értek hozzá, csak művelem ugye. :)
Adott egy kezdő DJ palánta a mi szerény személyünkben, aki a 2020-as trendeknek megfelelően annak és olyannak öltözik amilyennek csak szeretne, szó szerint semmilyen limitáció nincs sem gender, sem egyéb tekintetben. A kampány módban tényleges történet nincs, (na nem mintha szükség lenne rá) igazából csak fesztiválok sorozatát járjuk végig miközben megtanuljuk a játék csínját-bínját. Unatkozni nem fogunk azt garantálom, mivel amennyire egyszerűnek tűnik az első pár “gig”, annyira kapkodjuk majd a fejünket a vége felé. Az alapötlet rettentő egyszerű, négy megadott helyre tehetünk dalokból különböző elemeket. Ez lehet ütős, fúvós, pengetős, “tuc-tuc” (kétlem, hogy ez lenne a hivatalos nevük :) ) vagy vokál illetve annak a megfelelője az adott dalban. A lehetőségeink nagyjából végtelenek. Vannak adott kategóriák - például Dance, Pop, Rock, R&B/Hip-hop, Country - azon belül a stílus jeles képviselőinek a legismertebb dalai amiket úgy válogatunk össze ahogy csak szeretnénk. 50 cent - In Da Club ütemére, szól Paul van Dyk - For An Angel-éből a jól ismert melódia amit az Imagine Dragons - Thunderéből kísér a basszus miközben Billie Eilish énekli a bad guy-t. Jól hangzik? Általában igen de természetesen nem minden passzol jól össze, amit majd a saját (fülünk) kárán tanulunk meg, hiszen a nap végén a játékban az egyetlen dolgunk a közönség kiszolgálása.
Bármit is csinálunk, folyamatosan figyelni kell az alap ütemre, hogy mindent jókor és legfőképpen jó ütemben léptessünk be, vagy adott esetben ki. A BPM (ütem per perc) csavargátásán kívül tudunk zene darabokat duplikálni, szolóztatni vagy akár teljesen lehalkítani a nagyobb élmény érdekében. Karrierünk során egyre több "hangszeren" lesz lehetőségünk játsznani, ami iszonyat “jammeléseket” tud eredményezni ha valakinek van hozzá ritmusérzéke. Igazából kevés olyan dolog van amit nem tudunk a saját szánk íze szerint alakítani. És bár sosem próbáltam a DJ-skedést - most a rendesre gondolok nem a traktorban áthúzom az mp3-at verzióra - valami ilyesmi lehet élőben. Bár nagyon decens a track lista, azért a kedvenceinket folyamatosan használni fogjuk és a legnagyobb buli közepén nem sok időnk lesz gondolkodni, így nagyon sokat segít ha idővel megismerjük és megjegyezzük a dalok “darabjait” hiszen egy-egy jó váltás mindig nagyot dob a “buli-faktoron”. Party közben folyamatosan jönnek a feladatok amikért plusz pontokat kapunk és lesznek olyanok is amiket kötelező megcsinálni, hogy befejezhessük a szettünket. Közben a közönség is folyamatosan szórakoztat minket extra kérésekkel amiket hatalmas szeretett csomagokkal és örjöngéssel köszönnek meg.
A Fuser egy igazi flow/party-játék amivel én megmondom őszintén extrém jól szórakoztam. Még egyedül is este, fülessel a fejemen folyamatosan buksikáztam le-fel az ütemre és kedvem támadt volna szisszenteni egy cidert és áthívni a haverokat, hogy mögöttem csapassák a bulit ahogy keverem a zenét. Őrült jó mixeket lehet összehozni a játékban és a legjobb, hogy tényleg olyanokat amiket még soha sem halhattál máshol. A zenéket elvileg folyamatosan frissítik és természetesen valós lovettáért majd lehet őket megvenni, de hát ilyen ez a digitális showbiz 2020-ban. Ettől függetlenül azért még pakolhattak volna bele egy kicsit több dalt, mert főleg az elején elég sok számot fogunk újra és újra felhasználni, mivel a szintlépés elég lassan halad és az új számokat csak így lehet elérni. Aki Guitar Hero szintű kihívást keres, az nyugodtan keressen tovább de mindenki másnak aki szereti a zenét és a Harmonix minőségi munkáit, valamint szeretne ebben az amúgy (sajnos) eléggé stresszes időszakban egy kicsit kikapcsolódni, annak nagyon tudom ajánlani a Fuser-t.
8/10
*** FUSER | Platform: PS4 (tesztelt), XO, PC, NS
Kiadó: NCSoft | Fejlesztő: Harmonix
Megjelenés: 2020.11.10. | Ár: 60 EUR***