Atelier Ryza 2: Lost Legends and the Secret FairyTeszt

JRPG rajongónak lenni olyan most, mint a PS2 éra idején – jobbnál-jobb szerepjátékok kényeztetnek el minket. Ebben a generációban számos csodás játék jelent meg, kezdve a YS VIII-tól egészen a Dragon Quest XI-ig, szóval nincsen okunk panaszra. Tesztünk tárgya az Atelier sorozat újabb darabja. Ez a széria is hosszú múltra tekint vissza, mivel az első rész még PS1-en és Sega Saturn-on született meg 1997-ben. 22 főrésszel és közel 50 mellékszállal/remake leágazással büszkélkedhet, melyek főként a Sony platformján jelentek meg. A legutóbbi rész - az Atelier Ryza - Switch-re és PS4-re jött ki, és ez lett a széria zászlóshajója, ugyanis ezzel érték el a legnagyobb sikert – több mint félmillió példányban fogyott ugyanis. Előbbi platformon annyira jól fogadták, hogy közel 10 régebbi részt is kiadtak rá, így aki most ismerkedik a szériával és időmilliomos, az bepótolhatja a lemaradást. Az Atelier Ryza 2: Lost Legends and the Secret Fairy az említett sikercím közvetlen folytatása.

A széria összetételében kicsit eltér a megszokott JRPG recepttől. Itt a történet kibontakozása sokkal lassabb, nincsenek benne világrengető történések, nincsen apokaliptikus hangulat, sőt a hatalmas drámai fordulatokat is felejtsük el. Egy nyugodt idillikus középkori világban játszódó, főként a gyűjtögetésre, keresgélésre, felfedezésre és kraftolásra fókuszáló mesét kapunk. Kicsit olyan érzés játszani vele, mintha az Animal Crossing-ot kereszteznék a Dragon Quest-el. A kaland 3 évvel az előd után játszódik. Főszereplőnk Ryza egy levelet kap barátjától, aki elhívja a fővárosba, Ashra-am Baird-be. Beköltözik, nyit egy műhelyt (Atelier jelentése franciául), és felfedezi a környéket, valamint felkutatja a közelben lévő titokzatos romokat is. A korábbi részből számos barátunk visszatér, akik mind külsőjükben, mind személyiségben sokat változtak. Természetesen lesznek itt is fordulatok és szépen kibontakozik a mese narratív ága is, de nem ezen van a hangsúly. A karakterek nagyon szerethetőek - olyan, mintha velük élnénk mindennapjainkat ebben a kitalált világban. Sorra kapjuk a megbízatásokat, így soha nem fogunk unatkozni.

Fő helyszínünk a varázsüsttel felszerelt műhelyünk. Itt majdnem ugyanannyi időt töltünk el, mint az összes helyszínen együttvéve. A világtérképen számos dolog gyűjthető. Kövek, gyümölcsök, kristályok, gombák, halak – szinte minden felszedhető. Ezeket vagy puszta kézzel, vagy speciális szerszámmal (fejsze, sarló) tudjuk megszerezni, de a harcok után is kapunk materiákat. Ezekből az elemekből az üstben főzhetünk és fejleszthetünk ki mindent, legyen az egy szerszám, egy fegyver, vagy a továbbjutást segítő eszköz. Ilyen például a lasszó, amellyel elérhetetlen helyekre tudunk elszökkenni, vagy a búvárkodáshoz szükséges varázsital. A tárgyakat receptek alapján készítjük, melyet a történet előrehaladtával kapunk meg. A főzés nem nehéz, sőt ebben a részben annyira egyszerűsítették, hogy automatikusan is megtörténik egy gombnyomásra. Természetesen, ha magunk keverjük össze az elemeket, mi válogatjuk össze őket, akkor jobb minőségű eszköz a jutalmunk. A kraftoláson túl természetesen megvan a szokásos JRPG forgatókönyv is. Rengeteg helyszínt járunk be, legyen szó sötét erdőtől, romos labirintuson át. Számos mellékküldetést is kapunk, amivel a városlakókkal való kapcsolatunkat javíthatjuk.

A játék másik nagy erőssége a harcrendszere. Keveredik benne a körökre osztott és a real time mechanika. Könnyű megtanulni és számos lehetőséget rejt. Egyszerre immáron 4 karakter lehet a csatatéren. Sima támadásokkal AP pontokat kapunk, amivel speciális ütéseket tudunk bevinni. A jól irányzott kombókkal taktikai pontok a jutalmunk, illetve azok használatával tudunk core pontokat szerezni, mellyel quick time event keretében a tárgyakat tudjuk használni. Egy csík mutatja ki-mikor következik, és így fel tudunk készülni a védekezésre is. Hatalmas láncokba kapcsolhatjuk támadásainkat, közben kedvünk szerint válthatunk a karakterek között is - izgalmas, taktikus, egyszer sem untam a harcot.

A játék kinézetére sem lehet egy rossz szavam sem. Szép a művészi tervezés, így mind a karakterek megjelenítése, mind a városok, helyszínek is pompásan festenek. Technikai oldalról persze lehet páran fanyalognak majd, ugyanis Switch volt az alap platform. Nincsen benne bravúros technikai megoldás, sőt PS4-en is csak 30fps-el fut a játék. Egyedül a felbontásban van különbség (Switch-en 900p, Ps4-en 1080p). Jó hír, hogy PS5-re is megjelenik (ingyenes patch elérhető a PS4 verziót megvásárlóknak), és ott már 60fps és 4k lesz a technikai oldal érdeme, bár bevallom engem egy ilyen kalandozós játéknál nem zavar az alacsonyabb ráta.