[Teszt] Super Mario 3D All-Stars

Super Mario 3D All-Stars

mcmackoGéczy Attila2020.09.16. 15:00

Mario egy intézmény. Olyan figura, akit a hobbink képviselőjeként a világ minden pontján ismernek, kicsik és nagyok egyaránt. A legutóbbi All-Stars rész óta majdnem három évtized telt el (!), és valahol mégsem furcsa az, hogy most a Mario 64, a Mario Sunshine és a Galaxy első része egy kollekcióban lát napvilágot. A Switch sokkal sikeresebb, mint a Wii U, így a petárdát jóval nagyobb durranással lehet a rajongók közé dobni, ráadásul a gép gond nélkül viszi mindhárom anyagot, korrekt HD felbontásokban. Az már kicsit furcsább, hogy a Nintendo miért döntött limitált digitális és fizikai forgalmazás mellett - ez a három játék ugyanis tényleg ünnepi falat így egybecsomagolva, amit mindenkinek receptre kéne felírni a mostani bús, stressztől és aggodalomtól fűtött évünkben.

Meglepetésemre a Mario 64 öregedett legrosszabbul a trióból. Utoljára DS-en játszottam az epizóddal, és akkor újra és újra elámultam azon az ötletességen, amit az első vérbeli 3D platformer játék alkotói letettek az asztalra. Mára kicsit megfáradt a játék - de az érdemek ott vannak azért. Az egész játék felépítése csodálatos, és bámulatra méltó. De kicsit laposak már ezek a korai 3D-t idéző pályák, és kicsit az irányítás és kezelés kombinációja is… hogy is mondjam, nyilván kevésbé flott, mint amivel mondjuk egy Odyssey kényeztetett minket. Mindent egybevetve, egy tartalmas és historikusan fontos epizódról beszélünk, de ezt a kalandot ma már főleg csak annak ajánlanám, aki gaming-történelemből szeretne elmaradást pótolni, vagy akit a nosztalgia késztet újrajátszásra.

Nem így a Super Mario Sunshine, amely a pozitív meglepetések netovábbja volt ebben a kollekcióban. Én sem igazán szerettem ezt a részt a maga idejében. Kicsit a játék sem tudta, hogy merre akarja vinni a franchise-t, és ma is látom a hiányosságait. Az enyhén túlbonyolított világot, a felemás pálya- és küldetésdesignt, illetve a furcsa karaktereket, akik a narrációba is visznek egy kis „weird” különcséget. Viszont ha korunk platformjáték felhozatalát nézzük, a Sunshine ma is elmenne a mostani formában, legfeljebb csak az Odyssey után lesz egyenetlen az élmény. Korunk amúgy jóra értékelt ugrabugrái mellé simán odaállhat. Sőt, ha magad is félbehagytad, vagy nem is igazán vágytad a Sunshine-t anno, most különös tekintettel fontold meg a játékban való elmélyülést. Az emlékeid festékes vizében elveszett gyémántra fogsz rátalálni. Kár, hogy a GameCube kontrollert nem támogatja az átirat. Az irányításban kicsit nyögve nyelős a bal ravasszal való célzott sprickolás, de alapvetően szokható a Joy-Conra hangolt séma.

A Galaxy-t pedig nem is kell különösebben ecsetelni. A Nintendo bátran gondolta újra Marioval a 3D platformer műfaját, és a geometria jelentését. A teret és percepciót felforgató epizód a széria egyik legkreatívabb játékaként vonult be a történelemkönyvekbe. Kicsit sajnálom, hogy a Galaxy 2 nem jött a mostani epizód mellé, de kell valamit a negyvenedik szülinapra kiadott All-Stars epizód mellé is hagyni, ez nyilvánvaló… Apropó, a játék a Joy Con mozgásérzékelését simán támogatja, még assist-játékot (Co-Star Mode) is lehet tolni a régi idők emlékére. Az irányítás ez esetben érdekes hibridként jelenik meg. Simán játszhatod handheld módban is a játékot, ahol touch mozzanatokkal célzod a csillagport az ellenfeleidre. Ha lekapod a Joy Conokat, akkor az irányítás szinte 1:1-ben a Wii-t mímeli, és teljesen frankón működik sensor bar nélkül is. Tetszik vagy sem, egyik átiratnál sem lehet irányítási sémát váltani, de úgy gondolom, hogy amit a Nintendo által kitalált vonallal nem lesz gondja senkinek sem. Bennem fel sem merült, hogy bármit is állítgatni kéne...

Mindegyik címnél elégedett voltam amúgy a technikai megoldásokkal. A Super Mario 64 elég éles a maga fél-HD mivoltában is (720p); a textúrák és az egyes spriteok is meglepően jól néznek ki nagyobb felbontásra skálázva. Főokosok már kiszaszerolták, hogy a játék mögött egy friss emulátor fut, így további N64 játékok érkezése is várható majd a Nintendo Online felületére. A Sunshine látványa parádés - simán elmegy a mai magasabb profilú indie platformerek között - még azzal együtt is, hogy egyes asseteknél egyértelműen érződik a kor. A fél-felbontáson recéző hőség-effekt nem vészes, legfeljebb a festékpacák apró térbeli felbontása lesz kiugró, az amúgy rajzfilmes stílusában kortalan összképe mellett. Számomra a Galaxy az anyaplatformján, Wii-n is elképesztő látványt nyújtott, ez pedig most is igaz megállapításnak tűnt a korábbi véleményemhez igazodva. Szinte döbbenetes belegondolni, hogy ezek a fejlesztők mit hoztak volna ki a saját Nintendo gépeikből, ha a hetedik-nyolcadik generációban a nagyobb masinák erejéhez mérhető vassal rukkol elő a kiotói óriás. Apropó a három játéknál mintha (de csak mintha) egy picivel több irányítási lag lenne, mint amihez az izommemóriám hozzászokott. A Joy-Conos irányítás nehézkesebb lenne az eredeti játékok kontroll-karakterisztikájánál? Vagy csak én lassultam le? Várom a kommentekben az észrevételeiteket…

Finom adalék, hogy a három cím OST-je külön elérhető a főmenüből. A felhasználói felület Ninty-s módon letisztult, a kezelés egyértelmű, egy gyerkőc is elboldogul a három játékkal. Minimális angoltudás nem árt mondjuk - például a Mario 64 tábláinak értelmezéséhez - mert mindhárom rész szövegesen is kommunikál a játékot tanulgató gamerekkel. A Sunshine epizódban pedig a szokatlanul részletes narráció végett lehet szükség némi angolra. A három játékot persze a legkisebbek kezébe is bátran oda lehet adni - segítsük őket, hogy ők is örömmel és felhőtlenül fedezhessék fel rajongásunk gyökereit!

Csodacsomag, rengeteg szórakozással, és időtálló, színpompás tartalommal. Mario nem csak a videojátékok legjavába nyújt betekintést, hanem elmondhatjuk, hogy Mario maga a megtestesült médium. A játékai csoportban, vagy egyesével válogatva, de büszkén képviselik a videojátékok sokszor ellentmondásos, ezesetben mégis tökéletesen átlátható és feltétel nélkül befogadható élményét. Azt az élményt, amitől a világ egy kicsit jobb hely volt a gyerekkorunkban, és amitől talán a mai önmagunk számára is egy kicsit vidámabb, reménytelibb lehet.

Ha tetszett a cikk, és megteheted, akkor támogass minket patreonon!

eyJodG1sIjoiPGlmcmFtZSBmcmFtZUJvcmRlcj0wIHNyYz1cImh0dHBzOlwvXC94Ym94MzY1Lmh1XC9iYW5uZXJcIiB3aWR0aD1cIjMwMFwiIGhlaWdodD1cIjIwMFwiPjxcL2lmcmFtZT5cbiIsImltYWdlcyI6W10sInVybCI6IiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB5XC8iLCJpZCI6MzR9

Hatalmas leépítést jelentett be a Microsoft – ez történt szerdán

Továbbá: Bandai Namco újdonságok, 9 Years of Shadows, Donkey Kong Bananza.

18 órája
26

Rise of Industry 2: ráfér még az ipari léptékű fejlesztés

A Rise of Industry első része nem a legegyszerűbb menedzsment játék volt, viszont a kanyarban itt a folytatás, így megnéztük, mire juthat a fotel-businessman 2025-ben.

1 napja
1

VA-sztárok a Dead Take-ben, System Shock 2 utánpótlás – ez történt kedden

Továbbá: Donkey Kong Bananza, WWE 2K25, Day of the Shell, Quit Today

1 napja
3

Új kosárlabdás játék az EA Sportstól, 30 éves az Ace Combat – ez történt hétfőn

Továbbá: Fruitimo, Supervive.

2 napja
9

Ruffy and the RIverside - Kócos kis mackóördög

A 3D platformerek reneszánszát az indie fejlesztők bátorsága és tenni akarása indította be. Most itt a következő cím, ami egy chaotic-good beállítottságú, izgő-mozgó mackóval próbál a szívünkbe zuhanni. Teszt!

3 napja
4

Heti megjelenések

3 napja
1

Still Wakes the Deep: Siren’s Rest – Mélymerülés

A Still Wakes the Deep remekül fogta meg a tengeri terror atmoszféráját, most pedig itt a folytatás egy DLC formájában. Lássuk, merre pihennek a szirének!

4 napja
3

PS5-re költözik a Rennsport, konzolos verziókat kap a Delta Force – ez történt pénteken

Továbbá: Bubble Bobble: Sugar Dungeons, Super Mario Strikers, Turok Trilogy Bundle.

5 napja
9

System Shock 2: 25th Anniversary Remaster

Sokak szerint a modern FPS műfaj többet köszönhet a System Shocknak, mint a többi nagy öregnek együttvéve. Ezen persze lehet vitatkozni, de az tuti, hogy az első két Shock-játék tényleg őrületes innovációkat tartogatott.

6 napja
5

Fókuszban a Capcom Spotlight – ez történt csütörtökön

Továbbá: Death Stranding 2: On the Beach, Spy Drops, Anger Foot, Two Point Museum.

6 napja
4

Stellar Blade x Goddess of Victory: Nikke

A külsős együttműködés után ezúttal hazai pályáról kollaborál a Shift Up, és bővíti a Stellar Blade-et olyan módon, amit talál kevesen gondoltak volna.

7 napja
3

Apróságok a hét közepére - ez történt szerdán

Benne: Senua’s Saga: Hellblade II Enhanced, Neverness to Everness, Everybody’s Golf: Hot Shots, Fatal Run 2089.

7 napja
5

RoadCraft - szurkoljunk együtt!

A SnowRunner és MudRunner játékok neve sokak számára ismerős lehet; most itt a képzeletbeli folytatás, a RoadCraft. Lássuk, mire jutunk, ha aszfaltra megy a játék!

8 napja
9

PlayStation Plus: a júliusi hármas

Egy legendás akció-szerepjáték sorozat legújabb része. Felejthetetlen hegymászás. Féktelen bunyók. Ez várja az előfizetőket a következő hónapban.

8 napja
14

Little Nightmares bejelentések - ez történt kedden

Benne: Little Nightmares III, Little Nightmares Enhanced Edition, Little Nightmares VR: Altered Echoes, System Shock 2: 25th Anniversary Remaster, Pera Coda, Dreams of Another, Painkiller, Rematch, Meta Quest 3S Xbox Edition.

8 napja
9

Cronos: The New Dawn napló, Hytale kasza - ez történt hétfőn

Továbbá: Arc System Works, Dune: Awakening, THQ Nordic, Build a Rocket Boy.

9 napja
3

Lies of P: Overture

Némi megvárakoztatás után a Round8 a semmiből bedobta a Lies of P kiegészítőjét, mi pedig felkerekedtünk hogy megnézzük, mit is kínál az Overture.

2025.06.23.
13

Demónéző 2025 június: Nioh 3, Dispatch, Hell is Us és a Morbid Metal

A demók intézménye végérvényesen visszatért, és nem csak a Steam felületén, de konzolon is betekintést kaphattunk jó néhány várt tételbe. Ismét merítettünk egyet az aktuális Steam Next Fest végtelennek tűnő kínálatából, és mellécsaptuk a Nioh 3-at is. Nézzünk meg néhány címet, amire mindenképpen érdemes lesz odafigyelni a következő hónapokban!

2025.06.23.
2

Heti megjelenések

2025.06.23.
13

Date Everything

Szeretem a szokatlanul nagy marhaságnak hangzó elképzeléseket, pláne szellemes írással és igényes szinkronnal megtámogatva, így a Date Everything igazi nekem való őrületnek tűnt, de vajon tényleg érdemes közelebbi kapcsolatba kerülni egy háztartási eszközzel?

2025.06.22.
7