A Half-Life első része több szempontból is játékipari mérföldkő. Egyrészt maga a játék megreformálta az FPS műfaját. Grafikában, játékmenetben és narratívában is egyedülálló, mi több, iránymutató lett, de ezen felül a fejlesztő Valvékat is elindította egy olyan úton, aminek (többek között) ma a Steamet is köszönhetjük. Tehát finoman szólva sem egy tucattermékről van szó, aminek modernizálása magától értetődő. Ez meg is történt hivatalos keretek között még 2004-ben, Half-Life: Source néven, de az eredmény a rajongók szerint felemás lett. A kihagyott ziccer okozta csalódást ambiciózus projektbe csatornázta át néhány keményvonalas játékos, és elhatározták: a maguk módján élesztik újra a kötelező művet.
Ahhoz, hogy érdemben értékelni lehessen a munkájukat, szükség lesz egy technikai kitérőre. Gordon Freeman megpróbáltatásainak megjelenítése anno egy GoldSrc névre keresztelt motorral vált lehetségessé, ami egy erősen módosított Quake engine volt. Utódja, a Source, 2004-ben debütált hivatalosan, ami bár technológiailag rengeteg új lehetőséget biztosított, a Valve ezeket szemlátomást nem aknázta ki eléggé (a Half-Life: Source esetében). Ugyanakkor ez tette lehetővé, hogy Half-Life 2 modként elkezdődjön a Black Mesa hosszúra nyúló története, amiből végül Gabe Newell áldásával egy önálló termék lett. Az első tesztelhető verziók közül az egyikre mi is ránéztünk annak idején, ezt itt olvashatjátok!
De hogy magáról a játékról is szó essen: akkor most egy szimpla ráncfelvarrott Half-Life-ról van szó, vagy többről? Még az előbbi sem lekicsinylendő mutatvány, ugyanis számos elemet a nulláról kellett újraírniuk a fejlesztőknek, nem pedig csak egy modernizáló gépezet szájába hajítani (amibe ugye a Valve bicskája bele is tört). Pályatervezés, játékmenet, AI, fizika, hangok és textúrák, mind-mind sok munkát igényeltek az újragondolás alatt, nem ritkán az alapoktól újrakezdve. Az emlékezet csalfa dolog, ezért igazán csak úgy lehet felmérni a fejlesztő Crowbar Collective teljesítményét, ha előtte az eredeti élményt is felelevenítjük, akár csak egy összehasonlító videó erejéig. Az igazán meghökkentő dolog pedig az, hogy az egyértelmű fejlődés mellett mennyire hű tudott maradni az eredeti elképzeléshez. Vagyis már remake-nek is kiváló, de erről szerencsére többről van szó.
Ennek leginkább kézzelfogható jele az utolsó fejezet, a Xen, ami (vigyázat, spoiler veszély… ha bő 20 éves is) az invazív idegen faj otthonában játszódó lezárás, és egyben az eredeti játék leggyengébb pontjának alaposan feljavított és kibővített változata. A törekvés, miszerint a Half-Life hagyatékát tiszteletben tartva, mégis a kornak megfelelő kivitelben prezentálják, itt érhető tetten igazán. Ellentétben az eredetivel, a befejezés sikeresen teremti meg az idegen bolygó (és az ahhoz dukáló fauna) illúzióját. A kivitel minősége a legtöbb helyen nem hogy szimplán jó, de olyan színvonalú, amit anno ez a klasszikus megérdemelt volna. Ugyan a sorozat híres a logikai / ügyességi feladványairól is, az ízlésemnek néhol már túl sok volt belőlük, mégsem olyan mértékben, hogy az érdemei kárára menjen. És ennek a felvonásnak a megalkotására „csak” öt évre volt szükségük.
Ami a negatívumokat illeti: nem a fejlesztőcsapat hibája, de néhány játékelem felett már óhatatlanul eljárt az idő. Aki a mai FPS-eken szocializálódott, annak a mesterséges intelligencia és a gunplay már lehet nem üti meg az elvárt szintet. De ez nem is lenne fair egy olyan játékkal szemben, aminek az alapjai 22 évesek. A végigjátszás során két olyan hibába futottam bele, ami miatt régebbi mentéshez kellett nyúlni, de a gyakori autosave-ek miatt ez nem okozott komolyabb fejfájást. A koros motornak értelemszerűen megvannak a maga korlátai, ami miatt alkalmi framerate esések előfordulhatnak, aki pedig valamiért csak a multiplayer miatt venné meg, ne tegye. A szerverek kihaltak, de ez a történet nem is erről szól. Hanem Gordon Freemanéről, ami most az Alyx megjelenésével már szinte biztosra mondható: kétszeri és megismételhetetlen. Rajongóknak kötelező darab, de a vállalkozó kedvű újoncoknak is nyugodt szívvel ajánlom, amennyiben észben tartják, hogy milyen régi fundamentumokra épülő alapműről van szó.
8/10
Black Mesa | Platform: PC, Windows (tesztelt), Linux | Ár: 18 EUR | Kiadó: Crowbar Collective | Fejlesztő: Crowbar Collective | Megjelenés: 2020 március 06.