Viszonylag ritkán találkozunk malajziai videojátékkal, a Simulacra személyében azonban ez a pillanat is elérkezett. Persze a Simulacra konzolos megjelenése koránt sem előzmény nélküli. Az egész 2016-ban kezdődött, amikor a Sara is Missing egész komoly sikereket ért el főleg mobilos berkekben. A mindössze fél órás játékidővel rendelkező horror cím lényege az volt, hogy egy sérült adatállománnyal rendelkező telefont kellett lépésről lépésre helyreállítani, eközben pedig felgöngyölíteni egy lány rejtélyes eltűnésének történetét. A siker kicsit talán a készítőket is meglepte, mindenesetre viszonylag gyorsan bejelentették, hogy a nyúlfarknyi S.I.M.-ben rejlő potenciált jobban is ki akarják aknázni, ezért elkészítik a hasonló ötleten alapuló, de 6-7 órás játékidővel rendelkező Simulacrát.
Ez pontosan egy évvel később meg is jelent mobil eszközökre és PC-re, indie-szinten ráadásul egész sikeresnek is bizonyult. Valamiért a kontrolleres irányítás implementálása két évet vett igénybe, és bár közben gőzerővel folyik a második rész fejlesztése, a Simulacra most végre megjelenik a kurrens konzolokra is. Ezekről a változatokról annyit mindenesetre érdemes tudni, hogy a stickes irányítás helyenként nagyon lassú és pontatlan.
A játék lényege viszonylag egyszerűen összefoglalható. Birtokodba jut egy Anna nevű lány telefonja, amin szinte minden sérült, vagy szimplán csak zárolt. A telefon minden szempontból valóságos, tele van olyan applikációkkal, amiket egy 22 éves lány használna: chat, randiprogram, képek és videók, email és webkliens. Az indításkor egy rejtélyes mozgóképen követhetjük nyomon, ahogy a lány eltorzult arccal, láthatóan halálos félelemben kér segítséget. És innentől kezdve mi leszünk azok, akik programról programról ugrálva fejtik vissza, hogy mi történhetett vele, illetve mi keresünk meg mindenkit, akivel az utolsó két hónapban kapcsolatot létesített. Folyamatosan tárjuk fel a telefon titkait, írjuk az üzeneteket, nyitjuk meg az újabb és újabb videókat. Hinteket keresgélünk beszélgetésekben, levelekben és fényképeken, és ha máshogy nem megy, Annának adjuk ki magunkat másokkal szemben. Vannak ugyan minijátékok is (mondatok szavainak sorbarakása, sérült képek összeillesztése), de alapvetően végig arról szól a Simulacra, hogyan jutunk el lépésről lépésre az öt végkifejlet valamelyikéig.
Menet közben alapvetően két ihletforrás jutott eszembe, ami valamilyen szinten kapcsolódik a Simulacrához. Egyrészt Dmitry Glukhovskynak, a Metro-univerzum atyjának jelent meg 2017-ben egy Text című regénye, ami hasonló kérdéseket feszeget, ott egy gyilkos veszi el áldozata telefonját, fejti vissza az életét és a telefon segítségével másnak adja ki magát napokon keresztül. Fantasztikusan jó könyv, olvassátok el! Ha játék oldalról közelítjük meg, akkor pedig a Her Story áll hozzá a legközelebb, ott is adatbányászattal tárjuk fel a sztori mélyebben fekvő rétegeit.
A Simulacra kettős játékot űz, mert amellett, hogy a világ szinte legunalmasabb mechanikáit vonultatja fel, végig igyekszik fenntartani a feszültséget, és felkavaró audiovizuális megoldásaival meglepő módon valóban képes horrorjáték maradni az utolsó percig (sőt, a vége felé még inkább, mint eleinte). A játékos oldaláról itt nincsen dinamikus akció, olvasni kell rengeteget és adatokat bányászni, keresgélni a hinteket és néha sokat gondolkozni, kombinálni. Mindezt úgy, hogy vizuális oldalról egy-egy állókép és néha egy rövid videó van csak a segítségünkre, amúgy minden a(z egyébként remekül megírt) párbeszédekről szól.
Jól látszik, hogy még a rétegjátékok között is különleges cím a Simulacra, de viszonylagos sikerének a titka pont az, hogy nem ezerszer elcsépelt mechanikákat hasznosít újra, hanem az elejétől a végéig tud egyedi maradni, ami hat órás hosszát tekintve nem is annyira könnyű. Ha megnézed a képeket és a trailert, úgyis látni fogod, hogy akarsz-e neki egyáltalán esélyt adni. Ha ellenben nekikezdesz, kizárólag fülhallgatóval és sötétben tedd!
*7/10
***Simulacra | Platform: PC, PS4, XONE (tesztelt), Switch, mobil
Kiadó / Fejlesztő: Wales Interactive / Kaigan Games | Megjelenés: 2019. december 3.***