Silent Hill: The Short Message - Köd utánamTeszt

Ez a hozzáállás a kiadó részéről pedig már csak azért is érthetetlen, mert igény az abszolút lett volna a széria folytatására. Gondoljunk csak bele például, hogy 2021-ben mekkora felhajtás támadt az Abandoned néven futó, teljesen random indie horror körül, pusztán azért, mert a rajongók láttak egy szemernyi esélyt arra, hogy ez egy új Silent Hill projekt lesz, csak a P.T.-hez hasonlóan álruhában. És bár ez a teória végül hamisnak bizonyult, azt így is remekül megmutatta, hogy a brand a mai napig mekkora érdeklődésre tart számot, ezen nyomás alatt pedig végül a Konami is meghajlott, és 2022-ben bejelentették, hogy készen állnak feltámasztani a szériát.

Az első fecske ezen a fronton a Silent Hill: Ascension néven futó interaktív sorozat volt tavaly, ami, mondjuk úgy, abszolút megérdemelt módon merült a feledés homályába. A nemrég megrendezett State of Play keretein belül azonban bemutatkozott egy jóval izgalmasabb projekt is az ingyenesen játszható (és a bejelentése napjától elérhető) Silent Hill: The Short Message formájában. A Konami és a HexaDrive közös alkotása belső nézettel, német helyszínnel és modern problémákra fókuszáló történettel igyekszik magára vonni a játékosok figyelmét, de vajon ennyi elég ahhoz, hogy a franchise ismét a régi fényében ragyoghasson?

A The Short Message a címéhez hűen egy meglehetősen rövid játék, amit igazából egy ültő helyünkben sem nagy kihívás végigtolni, a fejlesztőknek viszont még ezen szűk keretek közé is sikerült egy egész kellemes történetet összehozniuk, amibe még néhány kiszámítható, de azért korrekt csavar is jutott, és ami nem fél belemenni az olyan súlyosabb témákba se, mint az öngyilkosság vagy a bántalmazás.

A sztori főszereplője Anita, egy középiskolás lány, aki a fiktív Kettenstadt igencsak lelombozó településén tengeti a mindennapjait. A haldokló német iparvárosban megrekedt hősünk élete már alapból is nehéznek mondható, ám a helyzete csak tovább romlik, mikor egy délután a helybéliek által csak Villaként emlegetett, elhagyatott és romos panelházban ébred, ahová az üzenetei tanulsága szerint graffiti művész barátnője, Maya, meghívására érkezett. A lány írásban még nagyon erősködött, hogy valamit akar neki mutatni, most azonban mintha a föld nyelte volna el, és amikor főhősünk a keresésére indul, hamar egy saját maga teremtette Pokolban köt ki, amiből könnyen lehet, hogy már nincs is számára kiút…

A fentiekből talán érezhető, hogy a The Short Message a modern horrorjátékok sétaszimulátoros vonalát képviseli, így a rövidke kampány során nincs más feladatunk, mint bejárni minden szobát, elolvasni minden feljegyzést, és néha fejvesztve menekülni, amikor a program egyetlen szörnyetege feltűnik a képernyőnkön. Ez a formula kicsit túlságosan is soványnak tetszhet, a gyakorlatban azonban meglepően jól rezonál a HexaDrive alkotásának visszafogott hosszával; avagy, a The Short Message játékmenete nem túl változatos, de cserébe mire ráunnánk, már véget is ér a kampány.

Szintén nagyot dob a program élvezhetőségén a tálalás, ami valami félelmetesen jó lett. A Villa épülete romos és elhanyagolt, a Maya által készített graffitik nagyszerű kontrasztot alkotnak a lepusztult környezetükkel. A pillanat pedig, amikor átlépünk a rémálomba, és a falakról lepereg a vakolat, hogy felfedje az alatta meghúzódó rozsdás rácsokat, valami piszok látványosra sikeredett. És aztán ott van a nyomunkban loholó rémség is, amit a korai Silent Hill játékok szörnyeiért felelős Masahiro Ito tervezett, és amit leginkább gyönyörűen elborultként lehetne jellemezni. Igaz, az előle való menekülés nem a legszórakoztatóbb dolog a világon, de cserébe maga a kinézete félelmetesen el lett találva, remekül kiváltja az emberből a „Mi a fene az ott, és miért jön felém?” életérzést.

Az egyetlen gyenge pontja a prezentációnak az angol szinkron, ami sajnos nagyon messze áll a jótól. A szereplők szájmozgása az esetek többségében egyáltalán nincs összhangban a mondandójukkal, és maguk a színészek is eléggé fásultnak érződnek. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, esélyünk sincs japán szinkronra és angol feliratra váltani, így mindegy, mit teszünk, az enervált hangok bizony velünk maradnak a kampány legvégéig.

Ha pedig a The Short Message gyengébb pontjainál tartunk, muszáj még megemlíteni a sztori tálalását is. Ahogy már korábban is említettük, a történet maga igencsak súlyos témákat feszeget, és néhány érdekesebb konklúzióval is előáll ezekről. Azonban hiába jók az elképzelések, az információadagolás egyszerűen agyonvágja őket. Röviden és tömören arról van szó, hogy a játék minden részletet kényszeresen a szánkba rág, hogy esélyünk se legyen nem észrevenni az egyes utalásokat. Anita például az összes fontosabb felfedezést azonnal kommentálja, nehogy nekünk kelljen értelmezni a friss információkat, és az egyes szimbólumok is nagyon direktnek érződnek, nélkülöznek mindenféle visszafogottságot vagy eleganciát.

A legrosszabb ebben az, hogy a The Short Message-ben amúgy bőven lenne potenciál, avagy a kampány tényleg feldob pár érdekes gondolatot például a bántalmazás ciklikus természetéről, vagy a fiatalok szociális hálójának rohamos leépüléséről. De őszintén, ezek a témák sokkal nagyobbat ütnének, ha mi magunk bogozhatnánk ki a játék mondanivalóját az egyes jegyzetekből és átvezetőkből, nem pedig a fejlesztők taposnák le azt páros lábbal a torkunkon.

A The Short Message producere szerint a HexaDrive elsődleges célja az volt, hogy a veterán rajongók mellett a játékosok egy új generációjával is megismertesse a Silent Hill franchise lényegét, így elképzelhető, hogy az információadagolás szándékosan lett ennyire direkt, hogy mindenki megérthesse, miről is szól ez a program. Én azonban remélem, hogy a későbbi projektek, mint például a Silent Hill f vagy a Townfall, kicsit többet bíznak majd a képzeletünkre, a The Short Message ugyanis ezen a téren nagyon átesett annak a bizonyos lónak a túloldalára, és ez már érezhetően a játékélmény rovására megy.

De mindent összevetve a Konami és a HexaDrive alkotása így is egy hangulatos kis sétaszimulátornak mondható, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy teljesen ingyenes. Igaz, az információadagolás az esetek többségében nagyon túltolt, de cserébe a sztori maga teljesen korrekt, ehhez pedig remek látványvilág, fullasztó atmoszféra és kellően nyomasztó zene is párosul. Ezek alapján a rajongóknak minden okuk megvan rá, hogy bizakodva nézzenek a jövőbe, hiszen a formulában szemlátomást megvan a potenciál ahhoz, hogy napjainkban ugyanúgy ránk hozza a frászt, mint ahogy a 2000-es évek elején tette. Reméljük hát, hogy a különböző projekteken dolgozó stúdiók fel tudnak majd nőni a feladathoz.

PLATFORM PS5 KIADÓ Konami FEJLESZTŐ Konami, HexaDrive MEGJELENÉS 2024. január 31. ÁR Ingyenes