Warhammer 40K: Dawn of War 2 - teszt

Warhammer 40K: Dawn of War 2 - teszt

LotharFuchs Róbert2009.03.11. 21:03

Elég egy röpke pillantás a közelmúlt játékaira, és láthatjuk: a folytatások időszakát éljük. A boncasztalon ismét egy méltán híres sorozat, mely látszólag csatlakozott a megújulásért folytatott szélmalom harcba. De vajon új-e az új, és ami még inkább égetőbb kérdés, hogy jó-e az irány? Egy biztos: nyakunkon a háború következő hajnala.

Akik otthonosan mozognak a Warhammer univerzumban, azok számára a kampány sztorija nem lesz túl nagy meglepetés. Az űrgárdisták egy Caldaris nevezetű bolygón végzett rendfenntartói rutinja hirtelen bonyolódni kezd. Örök ellenségeik, az orkok rájuk nem jellemző taktikai lépésekkel tesznek keresztbe az ottani erőknek, ami azon összeesküvés-elméletnek ad kezdő lökést, miszerint az Eldar-ok az orkokkal együtt akarják eltörölni az emberiséget, planétáról-planétára. Épp hogy a cselszövésre fény derül, mikor a rég nem látott negyedik fél egy látványos, valamint az űrgárdisták számára tragikus belépővel adja a Birodalom tudtára, hogy nagyon is él. Ők a Tiranidák, a galaxis sáskái, az élet esküdt ellenségei.

A kampány maga három különböző bolygón zajlik. Orkok, Eldar-ok, és persze Tiranidák... mind-mind az Istencsászár halálos ítéletére várnak. A Risk elgondolás maradt, tehát szektoronként és menetenként indulhatunk a galaxis legtökösebb gárdistáival a purgáló turnéra, akár kooperatív módban is. A nagy (de korántsem váratlan) különbség az elődhöz képest, hogy az építkezés, mint olyan, nem szerepel, sőt, a kampányban még csak a gyártási aspektus sem. A kezdetekben adott a névtelen hős (aka a játékos), egy frissen kinevezett parancsnok, valamint veteránok és egy újonc egyaránt, a maguk szakterületének legjobbjaiként, a legendás Vérhollók rendjének kötelékein belül. Felszerelésüknél és képzettségüknél már csak személyiségük eltérőbb, melynek szó-szerint hangot is adnak minden adandó alkalommal. Ennek köszönhető, hogy a sztori a fenti konfliktus lefolyásán kívül a Vérhollók, és azok nevesebb tagjainak sötét múltjával is felhígul, de nem pejoratív értelemben.

A történet kellemes, a körítés szintúgy, a narráció pedig egyenesen profi. A jól megszokott mesélő orgánuma (még mindig) tökéletesen passzol a Warhammer 40K sötét és brutális világához. Vészjósló átvezetők peregnek le szinte minden bevetés előtt, és a küldetések ismertetői is kellően felpaprikázzák a tisztogatásra vágyó játékost. A beszélgetések néha előveszik az akciófilmekből ismert egyszerű és hatásvadász kliséket, de akik ismerik az űrgárdistákat, azok tudják, hogy ők mindig is ilyenek voltak: szűkszavúak, fanatisták, de mindenek előtt kőkemények. Kissé kellemetlen, de minden bizonnyal javítható hiba, hogy egy-egy bevetés kezdetén olyanok is megszólalnak, akiket nem vittünk magunkkal. Négy nehézségi fokozat áll rendelkezésre, ám a csaták súlyát és a taktika fontosságát csak a két nehezebbiken lehet érezni igazán. A gond ott kezdődik, hogy bolygónként átlagosan (csak) négy szektor áll rendelkezésre, és hogy ez összesen három különböző környezetben felépített két-két pályát jelent. Kevés, ha szem előtt tartjuk, hogy a Risk mechanika miatt sokukat újra és újra teljesíteni kell. A sztoriközpontú bevetések ugyan egyedi kivitelt kaptak, de még így is túl sokszor ismétlődnek az ominózus pályák. Minthogy csapat és skill központú lett a játék, a kampány az építkezős RTS-t az RPG elemre cserélte ki. Mindannyiuk képességei fejleszthetőek XP fejében, és szerencsére itt már nem kell (annyi) ismétlődő elemmel számolni, ugyanis a karakterfejlesztés repertoárja (már annál inkább) képes feltornászni a kampány újrajátszhatósági értékét. Emellé párosulnak a szerepjátékokból kihagyhatatlan “loot és gear” örömök, vagyis a lehetőség, hogy talált felszereléseinket egységeinkre aggathassunk a belbecs és a külcsín jegyében egyaránt.

A kis számú térképek védelmére legyen mondva, hogy ami viszont van, az ügyesen koreografált. Az előző résznél tereptárgyakkal sokkal gazdagabban megszórt (ami egy DoW esetén nem csak díszt, de egyben taktikai lehetőséget is jelent), részletesebb, életszerűbb és nem utolsó sorban interaktívabb, mint amit eddig a legtöbb RTS-ben láthattunk. A természetes és mesterséges fedezék fokozatosan lemorzsolódik, a falak fázisonként omladoznak, ahogy a megszállható épületek is. Mindez az Essence 2.0-nak köszönhető, melynek elődje (egyeseknek talán meglepő módon) nem a DoW-ban, hanem a Company of Heroes-ben szerepelt először. Az első résszel összehasonlítva tehát hatalmas a változás: a korhű effektek mellett élethűbb fizika és részletesebb textúrák képviseltetik magukat, de ezt a képek és videók elregélik helyettem.

Az összhatás mágikus képletéből azonban nem maradhat ki a zene sem, melyről - stílszerűen - csak dicshimnuszt lehet zengeni. Az űrgárdistákhoz méltó templomi hangszerelés a harcindulókkal jár násztáncot, és a csata hevével szinkronban emelkedik a muzsika méltósága is: a nagyobb ütközetekben kérhetetlenül rázendít a kórus, a dallam pedig komplexebb és erőteljesebb lesz. Emiatt nem egyszer kirázott a hideg, vagy kaptam éppen vérszemet a harcok közepette, ami határozottan jó pont. Minthogy mind a kampányban, mind a csatatéren az RPG vette át a fő szerepet, a képzettségek tudatos, gyors és jól időzített használata fontosabb, mint az utóbbi idők RTS-einek bármelyikében. Ez pedig azért szerencsés, mert a kampány-ütközetek összesen csak négy csapat használatát engedélyezik, és ezzel sokkal hitelesebb képet ad a háttérirodalomról és az űrgárdistákról egyaránt. Többek közt arról a tényről, hogy belőlük egy tizenkét-húsz főből álló alakulat felveszi a versenyt pl. egy Tiranida hordával (és valljuk be, az első DoW ilyen szempontból megtévesztő, már-már kiábrándító volt).

A kampány tehát kiváló lehetett volna, ha néhány pályát még hozzácsaptak volna a kínálathoz. A multiplayer ezzel szemben nyílt kártyákkal játszik: mind a négy faj játszható, mindegyikük három-három egyedi hőssel. Na, ez már igen! Megjelennek az erőforrások, az elfoglalható pontok, az instant fejleszthető és felszerelhető egységek. Igaz, ami a térképeket illeti, ismételten foghíjas a tárház: a módusz jelenleg csak öt darabbal büszkélkedhet (és két játékmóddal), de idővel, patch és expanzió formájában ez biztosan bővülni fog. A rendszer a Live-on keresztül működik, tehát az “achievement” vadászok már örülhetnek, de ennél fontosabb, hogy a szolgáltatás minősége mostanra már stabilnak mondható (kezdeti nehézségek itt is voltak). Az AI-nak nincs sok szégyenkezni valója, de mégis az az igazi, hogy egy embertársunkkal vállvetve, vagy épp azok ellen harcolhatunk. A Tiranidák hozzák az igazán nagy újdonságot, és a sajátosságait végigzongorázva tiszta lelkiismerettel nyugtázhatjuk, hogy egyedi fajjal bővült a DoW videojátékos története. Ezért is említésre méltó a tény, hogy az egyensúly már most meglehetősen finom, de ez valószínűleg csak javára változik az idő folyamán.

Nem kellett sokat várni a folytatásra (már ha a Soulstorm óta ketyeg az óra), és meg kell hagyni, a radikális (?) változtatások ellenére is egy nagyon szimpatikus koncepció körvonalazódott. Az már más kérdés, hogy újnak nem nevezhető, hisz a hősközpontú RTS-RPG korántsem új keletű elgondolás. A jelek szerint a Relic igyekezett arany középutat választani: maradtak a közkedvelt univerzum sajátosságainál, ám mechanikailag egy avantgárdnak nem mondható, mégis a gondos kivitelnek hála frissnek ható elképzelésre cserélték le az előző rész lelkét. A Dawn of War 2-ben ott az “úgy tökéletes, ahogy van”’ potenciál, de per pillanat a rövidke és repetitív kampány, valamint a kevés pálya fájó ténye meggátolta ennek elérésben. Aki azonban vakon bízik az Istencsászárban, az már most tudja, hogy ezek valójában csak a háború hajnalának legelső, rövid pillanatai. A java még hátra van!

Ha tetszett a cikk, és megteheted, akkor támogass minket patreonon!

eyJodG1sIjoiPGlmcmFtZSBmcmFtZUJvcmRlcj0wIHNyYz1cImh0dHBzOlwvXC94Ym94MzY1Lmh1XC9iYW5uZXJcIiB3aWR0aD1cIjMwMFwiIGhlaWdodD1cIjIwMFwiPjxcL2lmcmFtZT5cbiIsImltYWdlcyI6W10sInVybCI6IiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB5XC8iLCJpZCI6MzR9

Hatalmas leépítést jelentett be a Microsoft – ez történt szerdán

Továbbá: Bandai Namco újdonságok, 9 Years of Shadows, Donkey Kong Bananza.

1 órája
2

Rise of Industry 2: ráfér még az ipari léptékű fejlesztés

A Rise of Industry első része nem a legegyszerűbb menedzsment játék volt, viszont a kanyarban itt a folytatás, így megnéztük, mire juthat a fotel-businessman 2025-ben.

10 órája

VA-sztárok a Dead Take-ben, System Shock 2 utánpótlás – ez történt kedden

Továbbá: Donkey Kong Bananza, WWE 2K25, Day of the Shell, Quit Today

1 napja
3

Új kosárlabdás játék az EA Sportstól, 30 éves az Ace Combat – ez történt hétfőn

Továbbá: Fruitimo, Supervive.

2 napja
9

Ruffy and the RIverside - Kócos kis mackóördög

A 3D platformerek reneszánszát az indie fejlesztők bátorsága és tenni akarása indította be. Most itt a következő cím, ami egy chaotic-good beállítottságú, izgő-mozgó mackóval próbál a szívünkbe zuhanni. Teszt!

2 napja
4

Heti megjelenések

3 napja
1

Still Wakes the Deep: Siren’s Rest – Mélymerülés

A Still Wakes the Deep remekül fogta meg a tengeri terror atmoszféráját, most pedig itt a folytatás egy DLC formájában. Lássuk, merre pihennek a szirének!

3 napja
3

PS5-re költözik a Rennsport, konzolos verziókat kap a Delta Force – ez történt pénteken

Továbbá: Bubble Bobble: Sugar Dungeons, Super Mario Strikers, Turok Trilogy Bundle.

5 napja
9

System Shock 2: 25th Anniversary Remaster

Sokak szerint a modern FPS műfaj többet köszönhet a System Shocknak, mint a többi nagy öregnek együttvéve. Ezen persze lehet vitatkozni, de az tuti, hogy az első két Shock-játék tényleg őrületes innovációkat tartogatott.

5 napja
5

Fókuszban a Capcom Spotlight – ez történt csütörtökön

Továbbá: Death Stranding 2: On the Beach, Spy Drops, Anger Foot, Two Point Museum.

6 napja
4

Stellar Blade x Goddess of Victory: Nikke

A külsős együttműködés után ezúttal hazai pályáról kollaborál a Shift Up, és bővíti a Stellar Blade-et olyan módon, amit talál kevesen gondoltak volna.

6 napja
3

Apróságok a hét közepére - ez történt szerdán

Benne: Senua’s Saga: Hellblade II Enhanced, Neverness to Everness, Everybody’s Golf: Hot Shots, Fatal Run 2089.

7 napja
5

RoadCraft - szurkoljunk együtt!

A SnowRunner és MudRunner játékok neve sokak számára ismerős lehet; most itt a képzeletbeli folytatás, a RoadCraft. Lássuk, mire jutunk, ha aszfaltra megy a játék!

7 napja
9

PlayStation Plus: a júliusi hármas

Egy legendás akció-szerepjáték sorozat legújabb része. Felejthetetlen hegymászás. Féktelen bunyók. Ez várja az előfizetőket a következő hónapban.

7 napja
14

Little Nightmares bejelentések - ez történt kedden

Benne: Little Nightmares III, Little Nightmares Enhanced Edition, Little Nightmares VR: Altered Echoes, System Shock 2: 25th Anniversary Remaster, Pera Coda, Dreams of Another, Painkiller, Rematch, Meta Quest 3S Xbox Edition.

8 napja
9

Cronos: The New Dawn napló, Hytale kasza - ez történt hétfőn

Továbbá: Arc System Works, Dune: Awakening, THQ Nordic, Build a Rocket Boy.

9 napja
3

Lies of P: Overture

Némi megvárakoztatás után a Round8 a semmiből bedobta a Lies of P kiegészítőjét, mi pedig felkerekedtünk hogy megnézzük, mit is kínál az Overture.

9 napja
13

Demónéző 2025 június: Nioh 3, Dispatch, Hell is Us és a Morbid Metal

A demók intézménye végérvényesen visszatért, és nem csak a Steam felületén, de konzolon is betekintést kaphattunk jó néhány várt tételbe. Ismét merítettünk egyet az aktuális Steam Next Fest végtelennek tűnő kínálatából, és mellécsaptuk a Nioh 3-at is. Nézzünk meg néhány címet, amire mindenképpen érdemes lesz odafigyelni a következő hónapokban!

2025.06.23.
2

Heti megjelenések

2025.06.23.
13

Date Everything

Szeretem a szokatlanul nagy marhaságnak hangzó elképzeléseket, pláne szellemes írással és igényes szinkronnal megtámogatva, így a Date Everything igazi nekem való őrületnek tűnt, de vajon tényleg érdemes közelebbi kapcsolatba kerülni egy háztartási eszközzel?

2025.06.22.
7