Hét éve nem jelentkezett már nagyszabású produkcióval az id Software csapata, így talán a szokásosnál is nagyobb figyelem övezi a stúdió célegyenesbe forduló aktuális fejlesztését. A mi részünkről is: alkalmunk volt a Gamescomon végigjátszani a RAGE első óráját.
A játék alaphelyzete bizonyára sokatok számára ismert - az újoncok kedvéért jöjjön egy rövidke gyorstalpaló. A RAGE egy poszt-apokaliptikus világban játszódik: a Földet letarolta egy aszteroida, a túlélőket pedig úgynevezett földalatti Bárkákba menekítette a kormány, hogy biztosítsa a bolygó jövőjét és a lehetőséget a társadalom újjáépítésére. Az ezen kezdeményezést magában foglaló Eden Project végül a vártnál kevésbé bizonyul sikeresnek: hősünk például a hibernálásból felélesztve kénytelen rádöbbenni, hogy Bárkájából egyedül ő élte túl, így érdemi információk, felszerelés és - ami a legfontosabb - társak nélkül kénytelen elindulni a felszínre.
A vakító napsugarak mögül előbúvó panoráma másodpercek alatt vált át lélegzetelállítóból lehangolóvá: gyönyörű látvány ide vagy oda, a kanyonokkal díszített kopár és végtelenbe nyúló sivatagban hiába keresi a szem a természet nyomait. Pedig élet van: erről pillanatok alatt be is bizonyosodtunk, amikor két bandita támadt ránk - ha nem húz ki bennünket a szorult helyzetből egy bizonyos Dan Hager, akkor ez lett volna az első, és egyben utolsó találkozásunk velük. Megmentőnk búvóhelyére, egy közeli kunyhótelepre furikáz bennünket, közben némi háttértörténettel tágítva szürkeállományunkat, a helyszínre érve pedig rövid csevejt követően meg is kapjuk tőle az első küldetésünket: el kell látnunk a közelben tanyázó banditák baját.
A RAGE világa még a játék ezen korai szakaszában is meglehetősen nyitott és nagy: még szerencse, hogy a távolságok leküzdésében nagy segítségünkre vannak a különféle járművek. A sztori kezdetén Hager egy quadot biztosít számunkra, mellyel alig egy perc alatt eljutunk a banditák táborához: a vezetős szekvenciák teljesen rendben vannak, az id csapata még némi boost-mechanikát is belecsempészett a játékba, és a későbbiekben lesznek járműves harcok és versenyek is. És hogy FPS-ként miként teljesít a RAGE? Már az első összecsapások során kiderül, hogy remekül: a - csúnya angol kifejezéssel élve - gunplay abszolút kielégítő és élvezetes, a jól helyezkedő, gyors ellenfelek és a rengeteg tereptárggyal, fedezékkel teleszórt pályadizájn pedig biztosítják, hogy változatosan, gyorsan repüljenek a játékórák (avagy esetünkben -percek).
Kalandozásunk során hamar egy másik táborba jutunk, új szereplőket megismerve, ahol a missziók és mellékküldetések is elkezdenek láncot alkotni, és maga a játékmenet is egyre inkább megmutatja a mélységeit. Felbukkannak a különféle szerepjátékos elemek: van például véges kiterjedésű eszköztárunk; a talált kacatokat és felszereléseket el tudjuk adni, a szerzett pénzből pedig új dolgokat tudunk vásárolni; de meg is tarthatjuk őket, és a szükséges alapanyagokat megszerezve hasznos tárgyakat eszkábálhatunk össze magunknak. A harc terén is több szinten jöttek be az újdonságok: nem csak új fegyvereket kaptunk (egy órás ismerkedésünk során pisztolyunk mellé egy puskát, egy gépágyút és gránátokat sikerült szereznünk), de felbukkantak a különféle muníciótípusok és a fejlesztések is (például a pusztítóbb töltény vagy a távcső a pisztolyunkhoz).
Időnk leteltével szomorúan álltunk fel a gép elől. Na nem azért, mert rosszak lettek volna a tapasztalataink - épp ellenkezőleg. A RAGE ennyi idő alatt is bizonyította, hogy profi csapat áll mögötte, amely nem csak a minőségi FPS-élmény megteremtéséhez ért: a megkapó világ, a szimpatikus karakterek és a koncepciót csodásan kiegészítő játékmenetbeli húzások-ötletek könnyen az év legjobbjai közé emelhetik az id Software játékát.
A RAGE első osztályú bizonyíték arra, hogy az id Software csapata a sokéves szöszmötölés ellenére sem felejtett el játékot készíteni: ha kellő mértékben képes építeni a benne rejlő lehetőségekre, akkor könnyedén bekerülhet majd a generáció legjobb FPS-ei közé.