Dead or Alive 5Teszt

Extrém helyszínek, falatnyi ruhák, görögdinnye-csapdosás helyett csonttörés: a DoA bajnokság ismét várja a világ legjobb harcosait. Mi pedig itt vagyunk, csatára készen, hogy lássuk, mit nyújtanak ötödjére a széria gyönyörű és nem mellesleg erős karakterei. A folytatásra ugyan sokat kellett várni, a történet szerint azonban csak két év telt el a DoaTec bukása óta, aminek újjáépítésén Helena azóta is fáradozik. A bajnokság is ismét megrendezésre kerül, amin szereplőink bizonyítják is, hogy sem erejük, sem tüdőkapacitásuk nem veszített régi formájából. A karaktereken kívül viszont szinte minden jelentősebb változáson ment át az eddigi részekhez képest.

Legnagyobb átalakításon a sztori mód esett át. Az ötödik epizódban a karakterek kis fejezeteket kaptak, ami három meccset és egy teljesíthető feladatot plusz segítséget takar, ami tökéletes azok számára, akik először találkoznak a játékkal, illetve kellemes bemelegítést nyújt a régi versenyzőknek is. A történet a harcok közti videókból rajzolódik ki, amivel a fejlesztők nem fukarkodtak. A kelleténél talán nagyobb hangsúlyt is fektettek ezekre az animációkra (például az is kiderül, hogy Lei Fang és a tömegközlekedés még mindig nem kötöttek barátságot), ami az egyéni ending videók rovására ment, azok ugyanis teljesen kimaradtak ebből a részből.

Néhol már-már túl komolyra is próbálták venni a sztorimesélést, pedig egy verekedős játéknál nem feltétlenül ez a fő szempont. Ennek eredményeképpen az átvezető videók többsége sajnos inkább egy rossz szappanoperára hajaz.

Ugyan nem ennyire látványosan, de több újdonság került az offline játék további részeibe is. A leginkább szembeötlő, hogy a már jól ismert Arcade, Time Attack és Survival módok különböző, összesen 8 nehézségi szintre lettek elosztva, így mindenki megtalálhatja a magának megfelelőt. A már említett kis befejező animációk helyett most itt nyithatjuk meg kedvenc karaktereink további ruháit, ami egyes hölgyeknél különösen nehéz kihívást jelent. Természetes, hogy a gyengébbik nem külseje több szemet vonz, ám ez nem zárná ki, hogy a férfi karakterek is változatosabb kosztümöket kapjanak.

Na de nem a ruha teszi az embert, így mielőtt belevetnénk magunkat a valódi csatába, érdemes felkeresni a Training módot, ahol végigmehetünk kedvencünk minden egyes kombóján, vagy akár frame-ekre lebontva elemezhetjük, miért nem sikerül kivédenünk egy támadást. Bizony nem árt rendesen begyakorolni a védekezést, ugyanis a DoA egyik alappillére, a Counter is kisebb átalakításon esett át. A változás mondhatni tényleg kicsi (csak pár frame-nyi idő áll rendelkezésünkre a kivédéshez), ám annál bosszantóbb, hogy a megkövetelt pontosságunkért cserébe túl kevés a sebzés. Segítségünkre szolgál azonban a csata két új harceleme, az ellenfélbénító Critical Burst, illetve az igen látványos és hatásos Power Blow, amit csak akkor vehetünk igénybe, ha az életerőnk fele már elfogyott.

Nem csak támadásokkal bővült az új rész, hanem két csapattaggal is. Az egyik az aranyos pultoslány, Mila, aki szabadidejében az MMA művészete mellett a Strong családnak is nagy rajongója. A másik Rig, az amnéziás taekwondo-mester, akinek titokzatos múltja miatt a későbbiekben nagyobb szerepet is szánhatnak. Gen Fu mester és az előző rész főnöke, Alpha-152 is visszaköszön, mint megnyitható karakter, emellett a vendégszereplők sem maradhatnak el, akik idén a Virtua Fighterből ugrottak át, ráadásul mindjárt hárman is (Akira, Pai, Sarah).

A szereplőgárda után a környezetre sem panaszkodhatunk: látványosak, változatosak és interaktívak az arénák. Egy jól irányzott ütéssel vagy rúgással átkísérhetjük partnerünket egy vízen ringó tutajról a dzsungel közepébe vagy a Power Blow és kedves ellenfelünk segítségével leszedhetünk egy, a panorámát zavaró helikoptert is. Ráadásul szinte minden törik, görbül, robban, így harc közben érdemes a terep adottságait is kihasználni. Külön figyelemre méltó, hogy a harc nem csak a környezetre van hatással. Noha csak látványban, de karaktereinket is megviseli a pofonosztás, így a meccs végén izzadtan és koszosan foroghatunk körülöttük a kamerával.

Ismét rendelkezésünkre áll az album is, amiben visszajátszásainkon és fotóinkon nosztalgiázhatunk. Mellette pedig az extrákban van egy 524 feladatból álló gyűjtemény is, a “Mission” fül alatt Ez a címrendszer ötletes és meghosszabbítja a játékot, de lehettek volna kreatívabbak is a kihívások annál, hogy "karakterenként játssz a hálózaton 3000 alkalommal".

Végül nézzük, mit is tud a sokak számára fő mozgatórugó, az online rész. Sajnos a DoA is beállt a letisztultabb társai közé, így a lobbyban várakozás már közel sem olyan üdítő, mint a mézes mázas Candyland a saját kis ninjáddal vagy szellemeddel. Noha ennek eltűnése nem akkora gond, sajnos nem ez az egyetlen probléma. A töltőképernyő után a meccskeresést fogjuk a legtöbbet látni, és azután sem biztos a csatlakozás, vagy az élvezetes, lagmentes harc. Ám ha minden jól megy, a megszokott módok mellett lehetőségünk van igénybe venni az online dojo-t is, ha a napi edzést nem a gép ellen szeretnénk végezni. Érdemes még megjegyezni, hogy a játék Online Pass-t használ, így aki esetleg másodkézből veszi/kapja a programot, az 800 MS pont fejében tud játszani kód nélkül.

Nálam mindig is Dead or Alive széria volt a favorit, így az előző darabok több száz órás nyüstölése után nagy elvárásokkal ültem le a legújabb rész elé, így kicsit több negatív élmény ért elsőre, mint ahogy azt elképzeltem. De nagy gond így sincs, mivel a látványvilág és a rengeteg interaktív elem teljesen elbűvölt (és most nem a hátfájással küszködő nagy poligonszámú hölgyekre gondolok) ahogy az új harcelemek is. Viszont a szépen meganimált kis videók átszervezésével, illetve a sötét és komor hangulatú menüvel és a döcögős online résszel nem igazán tudok megbékélni. Ám a hibák ellenére is biztos, hogy Ayanéval sok rúgást fogok kiosztani a közeljövőben.

A cikk olvasónk és bloggerünk, Edina tollából származik.