Return of the Obra DinnTeszt

Az egészen nosztalgikus külsejű Return of the Obra Dinn igazi egyfejlesztős mestermű a Papers, Please alkotójától, Lucas Pope-tól, amelyben egy kísértethajó és annak néhai legénysége sorsára kell fényt derítenünk mindössze egy könyv, egy zsebóra, és saját dedukciós képességünk segítségével.

Az 1 bites monokróm képi világával és dithering eljárásával a régi Macintosh gépek szín- és árnyékszimulálását felidéző minimalista grafika, és a legalább ugyanennyire lecsupaszított játékmenet elsőre riasztó lehet, de az Obra Dinn ettől még ördögien összetett. A misztikus kalandjátékban a Kelet Indiai Társaság egy biztosítási kárbecslőjeként kell a társaság 1802-ben a Jóreménység Fokához induló, majd nyom nélkül eltűnő, és végül 1807-ben váratlanul előkerülő hajójának, a fiktív Obra Dinnek a fedélzetére lépnünk, hogy kiderítsük, mi történt. A hatvanfős legénység valamennyi tagja odaveszett, így kizárólag az ő maradványaikból és a nálunk lévő könyvben található, a hajóra és annak személyzetére vonatkozó adatokból tudunk következtetéseket levonni.

Ez így önmagában édeskevés lenne a rejtély megoldásához, ezért van egy szokványosnak nem nevezhető zsebóránk is, amellyel a holttestek fölé állva rövid időre egy visszaemlékezésbe kerülünk, ahol hangeffekteket vagy beszélgetésfoszlányokat követően az elhunyt életének utolsó pillanatát járhatjuk körbe. Ilyenkor a kimerevített jelenet lehető legalaposabb szemügyre vétele mellett alapvetően mindig három információra vadászunk: az illető személyazonosságára, a halál okára, illetve ha nem baleset, hanem gyilkosság áldozata lett, akkor a gyilkos személyazonosságára is. Ezek a jelenetek a minimálgafika ellenére is meglepően részletesek, hiszen az Obra Dinnre maximálisan illik, hogy az ördög a részletekben rejlik, és a legtöbb kérdésünkre ezek alapján tudjuk kikövetkeztetni a választ. Ami igazán zseniális, hogy miközben a játék a minimális betanítást követően teljesen magára hagy, bízva a játékos szellemi képességeiben, pár kivételtől eltekintve mesterien találja el azt az információmennyiséget is, ami épp csak elég az igazság kilogikázásához. Sokszor így sem lehetünk száz százalékig biztosak a válaszunkban, amelyet a könyvünkbe felvésünk, amíg három eset után a játék meg nem erősíti vagy cáfolja azokat (ez a mechanika kiküszöböli az ész nélküli találgatás lehetőségét).

Az Obra Dinn mint helyszín nem más, mint egy nagy egybefüggő feladvány, amely sok kis feladványból, még jobban leegyszerűsitve pedig abból áll, hogy a legénység valamennyi tagját be kell azonosítanunk, és ki kell következtetnünk, melyikükkel mi történt az eltűnés öt éve alatt. Ebből a sok egyéni (bal)sorsból aztán szépen lassan kirajzolódik a hajó elképesztően peches története is, amelyet már csak azért sem egyszerű rekonstruálni, mert a könyvünk alapján tíz fejezetből álló történet apró darabkáit még véletlenül sem időrendi sorban találjuk meg. Eleinte még viszonylag kíméletes a ráhangolódás, például a gyilkosság pillanata előtti szóváltás során elhangzik egy név, ahhoz meg nem kell zseninek lenni, hogy ha az egyik pasas pisztolyt szegez a másikra, aki szemmel láthatólag a lövés erejétől tántorodik meg, és a mellkasából vér spriccel, akkor őt lelőtték. Sokszor a hajónak a része is segítség lehet, ahol valakinek a holttestét megtaláljuk, hiszen ez utalhat a betöltött szerepére (a nevekkel együtt a tisztségek is fel vannak tűntetve a névsorunkban), sokszor azonban a látszat csal, és ilyenkor az egyes emlékek részinformációit összevetve jöhetünk rá, mi történt az azokban megjelenő illetővel.

A fentiek alapján talán már kiderült, hogy bár a könyvet és az órát leszámítva nincs sok interakciós lehetőségünk, hanem leginkább csak (belső nézetből) nézelődünk és gondolkodunk, mint egy sétaszimben, mégis egy boszorkányosan összetett játékról van szó, amelyet nem véletlenül imád a sajtó és a játékosok. A részletek összekapcsolása és azokból a helyes következtetés levonása egyáltalán nem triviális, és noha sosem lesz lehetetlen dolgunk, a könnyűnek semmiképpen nem nevezhető Obra Dinn a türelmesek játéka, akik szívesen megizzasztják a szürkeállományukat a kimérten adagolt mámorító sikerélményért. Egy-egy különösen trükkös feladvány megoldása után az ember teljesen jogosan érezheti magát zseninek, ugyanakkor nem igényel a játék olyan hardcore megközelítést, hogy például egy saját füzetbe kelljen felírogatnunk a nyomokat.

Egészen elképesztő, hogy egy elsőre ránézésre ennyire ingerszegénynek tűnő játék a fekete-fehér vonalakból álló képi világával, a kevéske rögzített párbeszédével és a hangeffektjével, valamint a hullákkal teli, erősen behatárolt egyetlen helyszínével valójában mennyire élettel teli, és mennyi mesterien elrejtett választ tartogat. Mindennek oka és szerepe van, nincsenek fölös sallangok, talán csak a fantasztikus audiodizájnhoz nagyszerűen illeszkedő, Pope által rendezett zene válik néha kicsit idegtépővé a drámainak szánt ismétlődő felharsanásaival. Az alkotó szerint az összes fedélzeten tartózkodó személy kilétének és sorsának felderítése akár negyven órába is telhet, de kellő odafigyeléssel és friss aggyal játszva akár 8-10 óra alatt is a végére érhetünk. Külön érdekesség, hogy akár úgy is játszhatunk, hogy a fejtörőkre fittyet hányva csak végignézzük az összes elhalálozást, ez azonban egy elég semmitmondó „rossz” befejezéshez vezet, illetve jellegéből adódóan az Obra Dinn olyan, mint egy keresztrejtvény, amellyel ha egyszer végeztünk, akkor annyi volt, nincs benne még egy végigjátszás.

A négy és fél évig készült Return of the Obra Dinn minden kétséget kizáróan egy egészen egyedi alkotás, amelynek a zsenialitása akkor mutatkozik meg igazán, ha rászánod az időt, és egyre több rejtélyét megoldod, mert a kezdeti óvatos nyomozgatás egy ponton megszállottságba csap át. Ha mégis úgy érzed, hogy talán nem neked való, vagy először az agytornát mellőzve inkább csak ismerkednél ezzel a furcsa és sötét világgal, és az Obra Dinn tragédiájával, akkor a játék arra is lehetőséget ad. Elképesztően kigondolt és felépített fejtörő nem csak kaland-veteránok számára egy kiváncsiságot végig fenntartó történettel, és elképesztő sikerélményt nyújtó minimalista játékmenettel. A rétegjátékokon belül is rétegjáték, ezért nyilván nem való mindenkinek, de mivel az idei év egyik legkomolyabb megelepetése, mégis bárki számára csak ajánlani tudom.

***Return of the Obra Dinn | Platform: PC

Kiadó: 3909 | Fejlesztő: Lucas Pope

Megjelenés: 2018. október 18. ***