Ezt is megéltük, a világ szerencsésebb részén mindkét „új-generációs” konzol elérhető tegnap éjszakától. Itt Angliában a PS4 volt a második, őt előzte meg az Xbox One múlt hét pénteki premierje. Volt minden földi jó, csillogás, villogás, show-k és celebek - mármint akkor, ha nem Anglia nem túl frekventált vidékén élsz, mint jómagam, mert ebben az esetben másfél órát álldogálsz a Tesco ruhaosztályán egy csapat félrészeg sráccal, akik leginkább magukat próbálták szórakoztatni mindenféle vicces beszólással (jól sejted: egyáltalán nem voltak viccesek).
Igazából csak magamat okolhatom a történtekért, korábban kellett volna előrendelni: így egy kedves barátomat (aki három PS4-et rendelt elő, biztos, ami biztos alapon…) kísértem el a PS4 premierre, és ha már ott voltam, beálltam a sorba, ahol meg is kaptam a harmincötös sorszámot - kezdetben erősen kételkedtem benne, hogy ez befutó helyet jelent majd. Tévedtem, a (szerencsére) elég nagy Tesco-nak (szerencsére) 45 PS4 jutott, éjfélkor már így is, jóval több, mint százan álltak mögöttem. Sorbanállás közben beszélgettünk még egy-két arccal, és kiderült, hogy a belvárosban található Game-ben érte volna meg igazán előrendelni a gépet, mivel elég jó akciókat lehetett elcsípni. Náluk az első megvásárolt PS4 játékból 20 font (körülbelül 7 ezer forint) jött le, minden továbbiból pedig 10 font kedvezményt kaptál. A Lego Marvel Super Heroes elvihető volt 29 fontért, és pontosan ennyiért adtak egy éves PS Plus előfizetést is.
Hazafelé már úgy éreztem magam, mint egy óvodás kisfiú az új játékával, szó szerint futottam fel a lépcsőn, hogy végre megtapogathassam a Drágaszágot. A doboz nagyon dizájnos, és meglepően könnyű, de rögtön jöjjön egy figyelmeztetés a december 13-án otthon vásárlóknak: óvatosan tartsátok a dobozt, két embernek is elszakadt a tetején lévő műanyag fogantyú. Megcsináltam a kötelező képeket a Facebookra (tudom, még leírni is szánalmas…) és már bontottam is ki. A dobozban nincs sok minden, tápkábel, HDMI kábel, kontroller-töltő kábel (ami pontosan annyira lehetetlenül rövid, mint a PS3-nál volt), egy nagyon egyszerű kis mono füles és maga a kontroller. Az európai verzióból a Sony kispórolta az egyes amerikai csomagokban található 30 napos ingyen PS Plust, és 10 dollár értékben ingyen letöltést tartalmazó kis kártyát - kár, mert mindkettő jólesett volna.
Nem tagadom, amint üzembe helyeztem a gépet, a torkomban dobogott a szívem. Én is olvastam azokról a problémákról, amikor az emberek frissen szerzett PS4-e konkrétan működésképtelenül feküdt a TV alatt - lélekben felkészültem rá, hogy lehet, hogy se kép, se hang, és pár perc múlva sírva fojtogatom magam a tápkábellel.
Nem így történt, eddig minden rendben (gyorsan le is kopogom!) szépen bebootolt a gép elsőre. Tudtam az elsőnapos patchről, amit már hetek óta letölthettem volna egy USB drive-ra a Sony oldaláról, hogy ne a premier éjszakáján kelljen vele szenvednem, de egész egyszerűen túl lusta voltam, így lelkiekben fel voltam készülve egy másfél órás várakozásra, mire a gép leszenvedi azt a 300 megát.
Nem is tévedhettem volna nagyobbat! Miután elindítottad a gépet, az szépen megkér, hogy csatlakoztasd a kontrollert és a kamerát (ha van), és megkérdezi, hogyan szeretnél csatlakozni a netre, és… ennyi, a jelszavam megadása után gyakorlatilag azonnal be is dobott a főmenübe, ahol egyelőre nem tudtam sok mindent csinálni. Kicsit csodálkoztam is, hogy nem akarta rögtön a rendszer-frissítéssel kezdeni a dolgokat, de amikor manuálisan rányomtam az opcióra, rájöttem, hogy miért is nem.
Nincs vége, a következő oldalon folytatjuk!
Legnagyobb meglepetésemre az új patchnek már majdnem a fele letöltődött a háttérben, miközben én nézelődtem a főmenüben. Még várnom kellett úgy másfél percet, és a gép már kérte is az engedélyem, hogy frissítsen és újrainduljon. Az engedélyt megadtam, két perccel később már a frissen újraindított PS4-em menüjét bámultam ahol villámgyorsan bejelentkeztem a már meglévő PSN azonosítómmal, sőt még a Facebook profilomat is pillanatok alatt összekötöttem a rendszerrel. Gyors, kényelmes és impresszív, hogy az üzembe helyezéstől számítva 10 percen belül játékra kész a masina. A főmenü amúgy letisztultan egyszerű, ahogy azt már a megszokhattuk, minden elég egyértelműen jelölve van, és könnyű megtalálni. Ahogy azt a Sony korábban ígérte, már most elérhetőek a különböző média-alkalmazások, így többek között a Netflix és a BBC Player is (…az angoloknál, nálunk nem - a szerk.).
A Store-t is átrendezték egy kicsit, szerintem jóval átláthatóbb, és ami talán még fontosabb, sokkal gyorsabb lett, nem kell hosszú másodperceket várni, hogy betöltődjön bármelyik kategória. Játék vagy alkalmazás használata közbe a PS gombot megnyomva rögtön visszakerülünk a főmenübe, miközben a futó alkalmazás megáll. A dolog rendkívül jól működik, a váltás szinte azonnali és villámgyors. Érdekes és valószínűleg sokakat érdeklő funkció a megosztásosdi, amire most már dedikált gomb van a DS4-en, és külön almenű a főképernyőn. Már most, pár órával a megjelenés után rengetegen sugározzák a nagyvilágba, ahogy játszanak, vagy szimplán csak ülnek / beszélgetnek / reagálnak a kommentekre. Sok potenciál van ebben, hiszen igazi sztárok emelkedhetnek ki a tömegből (remélhetőleg anélkül, hogy a részeg feleségüket vetkőztetnék le élő adásban…). Na jó, igazából a legjobb benne az, hogy korlátlan mennyiségű gameplay videót kapsz a játékokból, így nagyban segíthet annak eldöntésében, hogy adsz e pénzt bármelyik nyitócímért. Lehet ezt persze privátban is csinálni, ergo megmutatni egy barátodnak, hogy kell átjutni egy nehezebb részen, miközben party chateltek közben.
Na akkor, játszunk is valamit, konkrétan Battlefield 4-ezzünk, tekintve, hogy ez az egy játékom van a géphez jelenleg. Miután behelyeztem a lemezt, rögtön felismerte a játékot és el is kezdte installálni automatikusan. Nagyjából egy percet kellett várnom, mire rábökhettem a start, akarom mondani az X-gombra. A játék hamar betöltődött, és pillanatokon belül már az egy játékos módban lövöldöztem miközben a PS4 még nagyban telepítette a játékot. Checkpoint töltéseknél volt némi textúra pop-up de ezt betudtam annak, hogy miközben én játszom a háttérben, a gép ugyanarról a lemezről telepít 37 gigát. Valamelyik podcastben, liquid említette, hogy ha nem játszottál PC-n az elmúlt pár évben (ez én lennék) akkor a BF4 konzolos verziójától le fogod majd tenni a hajadat (ez is én lennék). Tudom, hogy ez még nem igazi generációváltás, meg a nyitó kínálat mindig gyengébb.... de Jézus Atyaúristen, nekem ez így tényleg bepisilős-bekakilós élmény volt! Percekig csak álltam és bámultam. A PS3 / Xbox 360-hoz szokott szemem nagyon nehezen dolgozta fel a látványt. Ilyet eddig csak CGI átvezetőkben láttam. Félelmetes. Ha ez a kezdet, mi lesz itt később?! Futólag próbáltam csak ki a többjátékos módot, ami működött rendesen, talált rengeteg szervert és bár láthatóan csúnyácskább mint a kampány azért még itt is csak bambultam néha mint borjú az újkapura.
Aki ismer, tudja, hogy nagyon féltem a DS4-től, hiszen nem titok, hogy a DS3 nem tartozott a kedvenc kontrollereim közé - így a kicsomagolás után percekig csak a kontrollert tapogattam. Nos, igazuk volt a külföldi teszteknek, a DS4 köszönőviszonyban sincsen elődjével azon kívül, hogy a forma hasonló és ugyanaz a logó van a hasukon. Már a fogása is sokkal jobb, kicsit nagyobb és nehezebb, valamint az analóg karok is sokkal minőségibbnek tűnnek. Nem volt még alkalmam kipróbálni a középső tapi felületet, de jó dolog, hogy benyomható a kontroller hátulján lévő világító led-gombbal egyetemben, biztos, hogy kihasználják majd ezt a fejlesztők a jövőben. Fura volt, amikor a RESOGUN kipróbálásakor elkezdett kiabálni a kezemben, érdekes tulajdonság ez, ami természetesen a beállításoknál halkabbra tehető vagy akár teljesen kikapcsolható.
Nos itt tartunk most, Hölgyeim és Uraim, pár nap aktív használat után tisztul még a kép, nyilván nem utoljára írunk a gépről, meg a játékokról Az első benyomások nagyon pozitívak, az eddigiek alapján megérte várni a Playstation 4-re, jól összerakott, komoly jövőbeli potenciállal rendelkező masinát köszönthetünk a személyében.
Szabó Ákos / Ghz