Harmadik ünnepi szezonja felé robog már immáron a Microsoft családbarát sikere, a Kinect, amely egyre inkább a jól ismert nevek - most éppen a Fable, a Harry Potter és a Dragon Ball - feldolgozásával próbálja konzol elé csábítani a korábban ódzkodó tömegeket. Egy állandó tagja azonban megmaradt a kamera-kiegészítő kínálatának: a Dance Central harmadszorra is felhív bennünket a virtuális parkettre. Ő pedig bizonyosan olyan, akinek nem illik nemet mondani.
A Harmonix csapata már évek óta bizonyítja, hogy a zenés műfaj minden egyes szegletében képes csúcsminőséget kínálni - nincs ez másképp idén sem, a Dance Central ugyanis újból megmutatja, hogy miért is tartjuk őt a Kinect-felhozatal legjobbjának. A modern és stílusos prezentáció, a dinamikus helyszínek látványa és a mozgásérzékelős menürendszerek legjobban működő darabja most is pillanatok alatt meghatározzák a nappali hangulatát - a Dance Central 3-at még kipróbálnunk sem kell ahhoz, hogy lássuk, érezzük: első osztályú alkotással van dolgunk.
Az új epizód természetesen új dalokat és új mozdulatokat jelent - mindkét szempontból kifogástalanul teljesít a harmadik rész. A 46 zenéből álló tracklist minden eddiginél szélesebb skálát fed le, a korszakok és a műfajok szempontjából egyaránt: épp úgy megtaláljuk a lemezen a 70-es évek klasszikusait, mint napjaink kommersz felhozatalának legismertebb képviselőit. Maga a tánc pedig még a legnagyobb riszaviadal-mestereknek is garantáltan új élmény lesz: alig-alig találunk olyan mozdulatokat a folytatásban, melyek a korábbi részekből köszönnek vissza, így az új lépések elsajátítása a veteránok számára is biztosítja az izgalmakkal, érdekességekkel, na meg persze nevetéssel teli játékórákat - főleg akkor, amikor egy elsőre felfoghatatlan mozdulatsorral kerülünk szembe.
Utóbbi első sorban persze inkább a magasabb nehézségi fokozatokat jellemzi - a kezdők számára a Dance Central 3 következetesen alacsonyan tartja a lécet, bárki számára könnyen elsajátítható játékmenetet kínálva. Olyannyira igaz ez, hogy a harmadik részbe immáron egy kifejezetten újoncoknak szánt nehézségi fokozat (Beginner) is belépett, így minden eddiginél jobban skálázott kihívással nézhetnek szembe a játékosok.
Visszatért a sztorimód, élvezetes napi edzést végezhetünk a Fitness menüpontnak hála, az egyes mozdulatok betanítását szolgáló opció pedig minden eddiginél részletesebb lehetőségeket kínál, a Dance Central azonban most sem egyszemélyes szórakozásként, hanem partijátékként nyújtja a legnagyobb mókát. A két fő egymás elleni táncát kínáló Dance Battle továbbra is a házibulik királya lesz, idén azonban már kihívói is akadnak, a Party mód és a Crew Throwdown személyében ugyanis két remek újdonság is bekerült a játékba.
Előbbi tényleg a partimód definitív megtestesítője: elég csak belöknünk a háttérbe, és ha valakinek kedve szottyan, akkor egy kamera előtti pacsizást követően már indulhat is az őrület. Számot a jobb, játékmódot pedig a bal kezünkkel tudunk választani, utóbbiból pedig összesen öt darab van: az egyéni és a páros tánc mellett három mulatságos újdonság. A Keep the Beat a legegyszerűbb darab: itt nincs más dolgunk, mint hogy szabadon mozogjunk a ritmusra - az nyer, aki a legjobban képes tartani azt. A Make Your Move már egy fokkal komplexebb: itt saját mozdulatokat kell generálnunk (négyszer egymás után eltáncolva azokat), melyeket aztán ellenfelünknek is reprodukálnia kell - sőt, a játék a végén még egy sorozatot is összeállít belőlük. Mind közül pedig talán a legélvezetesebb a Strike a Pose, amely a Dance Central 3 egyik újdonságára épít, most már ugyanis nem egy egyedi póz vár bennünket csupán az egyes számok végén, hanem sikeres beállás után több is - a szóban forgó játékmód ezekből kínál nekünk hosszas sorozatokat.
A Crew Throwdown mindezen őrületek egy szervezettebb, kevésbé ad hoc formája, melyet akár nyolcan is játszhatunk. Csak két banda kell, akik összeállnak egy-egy csapatképre (már önmagában ez őrületes poén), a játék pedig innentől véletlenszerűen választja ki az ellenfeleket, a zenéket és az általunk bepipált játékmódokat, kiszámíthatatlan táncbajnokságot szervezve, mely az eddiginél is több játékost mozgósító szórakozássá emeli a Dance Central 3-at.
Hiába tehát a gyors folytatás, a Dance Central idén is remek újításokkal várja a táncra és partira vágyókat, képernyő elé csábító látvánnyal és hangulattal, részletes, precíz és jó visszajelzést nyújtó mozgásérzékeléssel, pillanatok alatt elsajátítható játékmenettel és változatos zenefelhozatallal. A tavaly már hiányolt online multiplayer ugyan idén sem került bele, így ha valamit mindenképpen fel szeretnénk róni a játéknak, hát ezt elővehetjük, ám igazából parányi negatívumról van szó csupán - a játék úgyis társaságban, barátokkal adja a legjobb élményt. Szó szerint a legjobbat, amit a Kinect jelenleg nyújthat.
A Dance Central 3 nem adta alább, mint elődei: megvalósítását, hangulatát és minőségét tekintve még mindig ő a legjobb, legyen szó a platformról vagy magáról a műfajról. A Kinect-partik kötelező kelléke, amely mindenkit pillanatok alatt a táncparkettre ránt, és amely az előző részek rajongóinak is rengeteg új élményt kínál.