New York City

Utazasi bemutatoim ezen allomasaval egy kisse nagy faba vagtam a fejszem: a Nagy Almaba avagy New York City-be. A varos es kornyezete olyannyira gigantikus es annyi mindent tartalmaz, hogy lehetetlenseg egyetlen blog bejegyzesben erdemlegesen bemutatni. Gyakorlatilag komplett koteteket lehetne megtolteni New York-al (a teljesseg igenye nelkul). Eppen ezert ebben a bejegyzesben tobbnyire csak azokra a dolgokra szeretnek koncentralni, amik valamilyen oknal fogva szamomra erdekesnek bizonyultak a varosban tett latogatasom alatt.

Mielott azonban belemelyednenk a bemutatoba, alljon itt egy rovid osszefoglalo, hogy nagyjabol mindenki el tudja kepzelni, hogy mekkora varosrol is beszelunk. New York lakossaga kozel 8.5 millio, am a varos vonzaskorzete (csak New York allamban) meghaladja a 18 milliot. Vonzaskorzet alatt itt egyebkent a varos kulteruleteit ertjuk, amik technikailag ugyan mar nem New York reszei, gyakorlatilag viszont teljesen egybenottek vele, egyetlen gigantikus mega-varost alkotva. Ezeket a kulso reszeket is beleszamolva, New York osszterulete nagyjabol 17 ezer negyzet kilometer, ami durvan 40 Budapestnek felel meg. Es akkor ebbe meg nem szamoltuk bele a New Jersey-i reszt, amely ugyan nem New York resze, gyakorlatilag viszont egy osszefuggo benondzsungelt kepez a varossal a Hudson folyo tulpartjan. Miutan nagyjabol mindenki elkepzelte, hogy mekkora varosrol beszelunk, vagjunk is bele az ismertetobe.

Megmondom oszinten, hogy New York nem tartozik a kedvenc nagyvarosaim koze. Pontosan nem tudom megmondani miert, de valahogy nem kapott el a hely hangulata. Ezerszer inkabb valasztanam uticelomul Chicago-t vagy az egyik deli nagyvarost, mint a Nagy Almat. Talan tul sokat lattam mar a mozivasznon es TV-ben, hogy igazan erdekesnek eljem meg. Ennek ellenere vannak New York-nak olyan aspektusai, melyek szamomra is vonzoak; legelsosorban a varos sokszinusege. Azthiszem tulzas nelkul allithatom, hogy a vilag minden nacioja kepviselteti magat New York-ban, egy igazi olvaszto tegelyt alkotva, ahol az emberek bekesen megfernek egymas mellett. Es itt jegyeznem meg meg, hogy New York-ban nem ritka a Magyar szo sem! Emlekszem anno, mikor eloszor latogattam el a varosba, meglepodve tapasztaltam, hogy az utcakat jarva neha magyar beszelgetes uti meg a fulem; sot, meg az Empire State Building tetejen is sikerult magyar parbeszedet elcsipnem! Fura erzes, amikor az ember bemegy egy boltba Manhattan kozepen, es mikozben azon tunodik, hogy merre tartjak a Dr. Pepper-t, mellette hangosan veszekszik egy Magyar hazaspar, hogy melyik sajtot vegyek. :)

Update: masodik latogatasom alkalmaval ezen multikulturalis aspektusa a varosnak mar sokkal kevesbe tett jo benyomast ram. Ugy vettem eszre, hogy az utobbi 5 evben a bevandorlas sajnos atcsapott a lo tuloldalara. Olyannyira, hogy ottletem vege fele mar kimondottan idegesitett, hogy nagyitoval kell keresni az utcan az Angolul beszelo embereket. New York-ban jarva sokszor olyan erzese van az embernek mintha nem is Amerikaban, hanem Pakisztanban lenne... :(

Pontosan a varos sokszinuseget figyelembe veve egyebkent, ha az ember New York-ban jar nem szabad a varosnezo buszok es egyeb, elore leszervezett, programokra hagyatkozni. New York-rol csak akkor kap az ember valos kepet, ha elsokezbol tapasztalja azt meg. Arrol nem is beszelve, hogy a turista buszok legkondicionalt “kenyelmes” uleseibol nagyon sok apro reszlet egyszeruen elveszik. A varos sokszinusege, az erdekes emberek az utcan, mind lathatatlan marad, ha az ember nem ereszkedik “le” kozejuk. Ezt szem elott tartva, elso latogatasom alkalmaval en peldaul egy szal terkeppel a kezemben, a sajat labamon indultam el a varos felfedezesere. Velemenyem szerint csak igy lehet igazi, elsokezbol szarmazo elmenyekkel hazaterni a Nagy Almabol.

Eme rovid bevezeto utan, akkor kezdjunk is bele a bemutatoba. Turisztikai szempontbol egyertelmuen Manhattan all a “must-see” lista legelso helyen (annak ellenere, hogy a varos mas keruletei sem szegyenkezhetnek latvanyossagok szempontjabol). Ennek tukreben, es mivel nekem “csak” New York ezen reszet sikerult bejarnom, a bemutatoban is inkabb Manhattan-nel szeretnek foglalkozni; nem akarok olyan varosreszekrol irni, amikrol igazabol nekem sincs semmi fogalmam.

Manhattan szamunkra harom erdekes reszt tartogat: Uptown (a Central Park es kornyeke), Midtown (a Central Parktol delre talalhato magas felhokarcoloktol ovezett kulturalis negyed), valamint Lower Manhattan (mely magaba foglal olyan hires keruleteket, mint a Soho, Greenwich Village, China Town vagy a sziget deli reszet uralo uzleti negyed). Ez egy korulbelul 7-8 kilometer hosszu szeletet jelent Manhattan deli reszen, amit ha jot akarunk--es latni is valamit a varosbol--akkor bizony gyalog teszunk meg (raadasul tobbszor is, leven egy nekifutasra lehetetlen bejarni az egeszet; de igazabol meg tiz alkalom is kevesnek bizonyulhat :).

Uptown

A kerulet legszembetunobb latnivaloja egyertelmuen a Central Park. A 70-es evekben egyebkent a park eleg rossz hirnevnek orvendett, de szerencsere ez mar egyertelmuen a multe; a Central Park ma egy igazi csaladi kikapcsolodasi hely. Az oriasi mesterseges park, gyakorlatilag olyan, mint egy oazis a betondzsungel kellos kozepen: zold, gyonyoruen karbantartott, es igazi kikapcsolodast iger azoknak, akik meguntak a varos szurkeseget. Csonakazas, allatkert, tobb merfoldnyi setalo osveny, biciklizes, zold mezok, etc. all az emberek rendelkezesere (leginkabb a Margit-szigethez tudnam hasonlitani). Az ide latogato emberek mellesleg megernek egy kulon miset. A legfurcsabb dolog, amit lattam, amikor valaki felmaszott az egyik tavat korulvevo magas kiallo sziklak tetejere es ott, fellabon allva, jogazott. :)

A park kornyeke egyebkent a muzeumairol is hires. Itt talalhato meg tobbek kozt a Metropolitan Museum (avagy a Met), a Guggenheim Museum, a New York-i Termeszettudomanyi Muzeum (amit egyebkent meretes dinoszaurusz kollekcioja miatt en is beiktattam a programomba ;) es meg vagy 5-6 kisebb kiallitas. Aki egyebkent fogekony az ilyesmire az keszuljon fel arra, hogy hosszu idot fog a muzeumokban eltolteni, ugyanis (legalabbis a Termeszettudomanyi Muzeumbol kiindulva) ezek az intezmenyek gigantikus mereteknek orvendenek.

A muzeumokat leszamitva viszont a park kornyeke tobbnyire elegans apartman hazaktol szegelyezett (amik magukat az epuleteket leszamitva nem sok turisztikai erteket tartogatnak), tole eszakra pedig Harlem talalhato, ahova sajnos nem mentem be. No nem a rossz hire miatt, csak szuk idombe az mar nem fert bele; ami nagy kar, ugyanis kivancsi lettem volna ra. :/

Midtown

Ez New York igazi turista-ovezete. A Central Parktol delre eso, magas felhokarcoloktol ovezett kerulet foglalja magaba Manhattan latvanyossagainak nagyon nagy hanyadat. A teljesseg igenye nelkul: Times Square, Medison Square Guarden, Pennsylvania Station, Grand Centeal, Empire State Building, Crysler Building, New York Library, St. Patrick's Cathedral, a Broadway, Rockefeller Center, es kb. az osszes bevasarlo kozpont es bolt (ide ertve a kis zug boltokat, amik a leheto legvaltozatosabb dolgokra specializalodtak, pl. jatekfigurak vagy kepregenyek arusitasara).

Velemenyem szerint erdemes a New York-i latogatasunkat az Empire State Building-gel kezdeni. A tetejerol nemcsak pazar panorama nyilik (fent a masodik kep ott keszult) a varosra es a kornyezo teruletekre, de egyben az ember jo kepet kaphat arrol is, hogy merre induljon. Gyonyoruen belatni egesz Manhattan-t (tobbek kozt), igy a magasbol meg akar utvonaltervezest is vegezhetunk. :) Plusz itt letudhatjuk az olyan latnivalok megtekinteset is, mint peldaul a Crysler Building, amibol az utcarol amugy is csak keveset latnank.

Az Empire State Building-tol korulbelul 5 percnyi jarasra talalhato a Times Square, amely sok turistanak valoszinuleg az elso szamu celpontja. Ram ugyan nem volt kimondottan nagy hatassal (egy rakas neon es egyeb reklam egymas hegyen hatan), am kihagyni semmikeppen nem szabad. Raadasul arra nagyon jo volt, hogy ugrodeszkanak hasznaljam Midtown tobbi latnivalojahoz. A Broadway-en peldaul, ha az embernek van ideje, mindenkeppen erdemes megnezni egy szinhazi eloadast (marcsak azert is, hogy elmondhassa magarol, hogy ott is volt) vagy ha esetleg kevesbe hajlunk a kultura ezen formalyara, akkor egy stand-up comedy-re erdemes meg benevezni. Ha az ember vegigjarta az itt talalhato kotelezo latvanyossagokat (fentebb emlitettem parat), akkor nyugodtan menjen el vasarolni. Barmire legyen ugyanis szuksegunk, Midtown-ban megtalaljuk (csak gyozzuk kifizetni).

Lower Manhattan

Ez a resz Manhattan legnagyobb oszteruletu resze, de igazabol sok apro kerulet egyuttese kepezi. Tobbek kozt magaba foglalja a sziget deli csucsken elterulo uzleti negyedet (amely Midtown-hoz hasonloan egy modern toronyhazakkal ovezett resz) valamint a ket felhokarcolokkal ovezett resz kozt elterul alacsony epitesu keruleteket.

Midtown-bol ha elindul az ember delre, hamar magamogott hagyja a tobb szaz meter magas toronyhazakat, es egy sokkal csaladiasabb hangulatu reszre bukkan. Ez Manhattan azon resze, amit a festok, koltok, es egyeb muveszek eloszeretettel valasztanak lakohelyul. A kerulet magaba foglalja tobbek kozt a Soho-t es a hires Greenwich Village-et. Szamos film jatszodik New York ezen reszen, tobbek kozt elvileg itt eltek a hires Friends (magyarul Jobaratok) sorozat szereploi is (persze California-ban forgattak az egeszet :). A sorozatbol megismert apartman epuletet egyebkent meg is talalhatjuk a Bedford es a Grove street keresztezodeseben, de a Szellemirtokbol megismert regi tuzolto-haz is errefele bujik meg (so-sok mas hires film helyszinevel egyetemben).

A keruletben setalva egyebkent rogton megvilagosodik az emberben miert hivjak New York ezen reszet village-nek azaz falunak. Az nagyvarosi atmoszfera, itt mintha teljesen eltunne es helyette egy sokkal csendesebb, lassabb, “falusi,” erzes veszi at a helyet. Az utcak itt sokkal kisebbek, csendesebbek es nagysagrendekkel kevesebb ember es auto is van errefele. Kellemes elmeny csak keresztul-kasul setalni a keruletben.

Nem utolso sorban Manhattan ezen reszen talalhato New York (szamomra legalabbis) egyik legerdekesebb helye: Union Square. Union Square egy viszonylag kismeretu park (voltakeppen alig nagyobb egy mezei ternel), ami tobbek kozt arrol hires, hogy itt mindig tortenik valami. Utcai eloadok, hitteritok, kampanyolok, mutatvanyosok, brake tancosok, gordeszkasok, etc., mint ezt a reszt valasztjak torzshelyukul; gyakorlatilag egy ingyenes szinhaz. Az ember leul a lepcsokre es orakig fel sem all, mert folyamatosan szorakoztatjak az egymast valtogato “fellepok.”

A Village-tol delre ujra elkezdenek noni a hazak, es nehany blokkra mar ujra felhokarcolok arnyekaban jar az ember. Ez az uzleti negyed, amely egyebkent kellemes egyvelege az ultra modern es a regi korok keveredesenek. Ez a resz volt New York legkorabban lakott resze (meg valamikor az 1600-as evekben a Hollandok alltal). Csupa tukor toronyhazak toveben, sok szaz eves templomok (Trinity Church peldaul) es regi korokat idezo arbocos hajok fernek meg bekesen egymas mellett. Fura erzes a hiper-modern felhokarcolok arnyekaban porlado os-oreg sirokra nezni; igazan borzongato erzes.

A keruletben talalhato egyebkent a Wall Street, a New York-i Ertektozsde, Ground Zero (a nehai World Trade Center “romjai,” bar manapsag itt mar a Freedom Tower epitese zajlik), a Brookly Bridge, a nehai Fort Clinton maradvanyai, Pier 17, es gyakorlatilag meg ide sorolhato Ellis Island is a Szabadsag Szoborral. Aki egyebkent kicsit is lelemenyes az nem fizet az Ellis Island-i turaert, hanem helyette megy egy kort a Staten Island ferry-n, ami teljesen ingyenes es pont ott megy el a szabadsagszobor mellett. ;)

Es ezzel el is erkeztunk a bemutato vegere, de mielott meg zarnam soraim, szeretnem megemliteni a kornyek egy, szamomra szinten emlekezetes, latvanyossagat: New Jersey-t. New York-rol alig egy oranyi vonat-utra kezdodnek New Jersey kertvarosai (amint elhagytuk Newark-ot es vonzaskorzetet), amik szinten erdekesek lehetnek az erre fogekonyaknak. Ha az ember szereti az idilli, kellemes hangulatu kornyezetet, akkor New Jersey-be mindenkeppen erdemes ellatogatni. A kornyek meg orzi az igazi New England-i hangulatot; csendes kisvarosok, nyugodt kornyezet, gyonyoru, szepen karbantartott keruletek. Aki kivancsi arra, hogy milyen volt Amerika nehany szaz evvel ezelott, annak New Jersey remek kiindulopontkent szolgalhat a regioban; a kornyek ugyanis remekul orzi a regi korok hangulatat.

Remelem, hogy erdekesnek talaltak ezt a kis bemutatot azok akik vettek a faradtsagot arra, hogy elolvassak. Legkozelebb valami teljesen massal jelentkezem. :)

• R.

Korabbi utazassal foglalkozo cikkek:

Arkansas

Chicago