Chicago

Frissen hazaterve egy egesz napos Arkansas-i nemzeti park turarol, jeghideg Coronaval a kezemben azon gondolkodtam, hogy mivel toltsem a Szombatbol fennmarado nehany orat. Elkezdtem nezegetni regebbi kepeket, es beleakadtam nehany fotoba meg abbol az idobol, amikor tobb lehetosegem volt Amerikaban utazgatni, es gondoltam csinalok egy gyors bemutatot a kedvenc varosomrol, Chicagorol—csak amolyan unalomuzes keppen.

Miert pont Chicago, kerdezhetnek paran. Nos, a valasz egyszeru. Sok evvel ezelott, amikor eloszor vetodtem a vilagnak erre a pontjara, Chicago affele menedekkent szolgalt szamomra. Itt eltek rokonok es baratok, igy gyakran ide menekultem a Wisconsin-i unalom ellen. Egy ido utan aztan olyannyira a szivemhez nott a varos, hogy mindmaig az egyik legkedveltebb uticelom, annak ellenere, hogy sajnos mar jopar eve nincs lehetosegem utazgatni.

Chicago az 1800-as evek lejen kezdett kibontakozni—pusztan kisgyermek sok europai nagyvaroshoz viszonyitva—akkoriban mindossze nehany szaz lakossal a Michigan to partjan. Mostanaban ez a szam “nemivel” nagyobb: megkozelitoleg 3 millio ember otthonaul szolgal a varos. A lakossag nagyresze azonbam nem a belvarosban (downtown) hanem a kertvarosban (suburbs) lakik. Emiatt aztan Chicago tenyleges merete akkora, hogy a nyugati vegebol a belvarosba beerni vonattal is tobb, mint egy ora. Gyakorlatilag teljes Illinois allam fele a varosban es vonzaskorzeteben lakik.

Chicago egyike azon keves metropoliszoknak, amelyek otthont adnak tobb regi patinans epuletnek. Ahogyan haladunk egyre nyugatabbra, sajnos ez egyre ritkabba valik, igy Chicago igazi kuriozum epiteszeti szempontbol. Elofordulnak, am kimondottan nem jellemzoek ra a szin-uveg felhokarcolok, inkabb a regebbi epitesu toronyhazak dominalnak. Kulonosen a Michigan Avenue kornyeken, amit sokan a Magnificent Mile-nak (Fenseges Merfoldnek) hivnak.

Sokaknak Chicago legnagyobb vonzereje az ejszakai elet, ezek kozt is elsosorban a Blues zene. Sot, New Orleans utan Chicago-t tartjak a Blues egyik szulovarosanak. Ennek okan aztan, Chicago soha nem alszik, es millionyi pub varja az erdekloket, altalaban elo zenevel. Egy ilyen koncert pedig szinte mindig egy eletre szolo elmeny; foleg ha az embernek sikerul elcsipnie valami nevesebb eloadot.

A kultura irant erdeklodok erezhetik azonban igazan elemukben magukat, ugyanis Chicago ad otthont az orszag nehany legnevesebb muzeumanak es szinhazanak. Az Art Institute of Chicago peldul tobb ezer (millio?) kep otthonaul szolgal, koztuk El Greco-val, Van Gogh-val, Picasso-val, Monet-val, stb; felsorolni is nehez. A Field Museum a regio egyik legnyagyobb termeszettudomanyi muzeuma, tobbek kozt egy kozel teljes T-Rex csontvazzal, Sue-val. De a technikai, hadi tudomanyok, tortenelem, stb. irant erdeklodok sem maradnak hoppon, mert szinte mindenre van egy muzeum. Erre jon meg ra a Chicagoban uzemelo kismillio szinhaz, aminel tobbet talan csak a new yorki Broadway mondhat magaenak. Sot a varosban meg egy fedett aquarium es egy a tengerre epult vidampark is helyett kapott.

Szamomra azonban a legnagyobb vonzerot a varos szokszinusege rejti. Chicago rengeteg etnikumnak ad otthont, igy egy tipikusan olyan varos, ahol mindig tortenik valami. Az egyik utcasarkon Afrikaiak dobolnak, toluk ket haztombre egy maganyos hegedus ad szolot, egy utcaval lejjebb egy Gorog zenekar szorakoztatja a nepet, toluk ket lepesre pedig egy fiatal csoport kampanyol valami ellen. Rengeteg erdekes emberrel talalkoztam a vilag szinte minden pontjarol akik vegul Chicago-t valasztottak otthonukul—es igen, nagyon sok Magyar is el itt, sot meg Magyar etterem is uzemel Chicagoban. :)

Gyakorlatilag barmerre vetodik is az ember mindig van valami latnivalo—es soha nem ugyanaz. Erre jonnek meg a kulonbozo fesztivalok es egyeb hivatalos utcai rendezvenyek, valamint maga a varos. Ugyanis Chicago onmagaban egy nagy fesztival, az ember lepten-nyomon belebotlik valami erdekesbe. Egyik latogatasom alkalmaval pedaul raakadtam egy ketemeletes hazra, melynek minden egyes ablaka ki volt plakatolva emberekrol keszult portrekkal—hogy mi okbol azt nem tudom.

Aki egyebkent a sportokat szereti annak sem kell panaszkodnia, bar meg kell emliteni, hogy az europai sportok annyira nem divnak errefele. A varos negy nevesebb csapatnak ad otthont, tobbek kozt itt jatszik: a Chicago Bulls, a Chicago Bears, a Chicago Cubs es a White Sox. Emelett persze meg millionyi kisebb klub is itt szekel.

Ami talan tobbeknek is ismeros lehet azonban, hogy Chicago szolgalt helyszinul nagyon sok ismert filmnek is. Csak ugy hasrautes-szeruen, tobbek kozt itt jatszodott: a Reszkessetek Betorok (Home Alone), a Blues Brothers, a Meglogtam egy Ferrarival (Ferris Bueller's Day Off), a Szokeveny (The Fugitive) es meg sok mas.

Chicagorol sokaknak a regi gengszter filmek jutnak az eszebe, pedig a jelen valosag ettol azert nagyon messze all. Szamos latogatasom soran egyetlen egyszer nem ereztem kenyelmetlenul magam a varosban, pedig keresztul kasul bejartam, altalaban gyalog es tomegkozlekedessel. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan reszei varosnak, ahova gyalog inkabb nem tanacsos menni, am ez elhanyagolhato es ott ugysincs semi latnivalo, tehat miert is menne oda az ember?

Chicagoban az emberek altalban mennek a sajat dolguk utan; nyoma sincs a hires deli vendegszeretetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha megkerdezunk valakit nem fog mindent megtenni, hogy a segitsegunkre legyen. Elso latogatasom alkalmaval peldaul, egy szal hatizsakkal es egy papircetlivel a kezemben erkeztem a varosba, amin a leendo szallasom cime szerepelt. Igy aztan, egy ido utan, muszaj volt megkerdeznem valakit, hogy a cim pontosan merre is talalhato. Az illeto viszont ahelyett, hogy elmondta volna merre menjek, inkabb eljott velem es megmutatta a pontos cimet, nehogy eltevedjek.

Egy masik dolog, ami tenyleg megragadott Chicagoban, hogy a varos nagyon tiszta. Sehol egy papirfecni, az utcak szepen karba vannak tartva. Sot, meg graffiti sincs sehol, ami nalam egy oriasi pozitivum, ugyanis kimondottan undorodom az ocsmany graffitiktol (foleg Magyarorszagon, ahol szinte minden nagyobb varost elcsufitanak). Egyszer kivancsisagbol athajtottunk chicago egyik rosszhiru keruleten, es legnagyobb meglepetesemre, aranylag meg az is szepen rendbe volt tartva.

Zaraskeppen nem tudom igazabol mit irhatnek. Chicago nem eppen az a varos, ami az Amerikaba latogatoknak eloszor az eszebe otlik, ennek ellenere nalam megis specialis helyet foglal el. Remelem elvezte ezt a kis ismertetot mindenki aki vette a faradtsagot arra, hogy elolvassa. A jovoben pedig ha lesznek ra erdeklodok irhatok hasonlot mas nagyvarosokrol vagy esetleg tajegysegekrol.