Various DaylifeTeszt

Nem kerestem rá, mert akkor tudtam volna, hogy mi a dörgés. Ha azt mondom egy mobilis JRPG konzolos (PS4, Switch) portjáról van szó (eredetileg Apple Arcade-re jött ki), akkor tulajdonképpen már értékeltem is a játékot, a cikket be is fejezhetjük, mindenki lépjen tovább. Nem szeretek nagyon negatív lenni, tényleg mindig próbálom azoknak a helyzetében beleképzelni magam, akiknek egy játék szólhat, de a VD egyszerűen annyira más célközönségnek készült, hogy nagyon nehéz beleélnem magam. Itt most azokra a játékosokra gondolok, akik még életükben egyetlen átlagos JRPG-vel sem játszottak, de belekóstolnának az egészbe. Nekik szól ez a játék, minden egyszerűségét, és monotonitását ez magyarázza. El is merengtem azon a kérdésen, hogy egy mobilra készült, annak a közönségnek szánt játékot vajon érdemes-e áthozni konzolra.

A sztori a szokásos fantasy klisék halmaza, amelyet faék egyszerűsége okán a játékmenet meg se próbál menteni. A megszokott JRPG kellékek, érdektelenebbé megoldások jellemzik. Alapvetően nappal és éjszaka ciklusában válik élesen ketté. Küldetéseket kell elvállalnunk, amelyek biztosítják a fejlődést, pld. újabb és újabb kasztok és foglalkozások érhetőek el. Vannak megnyitható kasztok, tuningolható karakterek. Igazán borzasztóvá a térképet elhagyva vált számomra a helyzet. Kint ugyanis egy egyenes vonalon haladva megindulnak hőseink a cél felé, közben pedig időközönként harcolni kell, miközben egy vonal jelzi, hogy mennyit teljesítettünk az adott szintből. Mint egy rossz bábszínház! Képzeljétek csak el ez mennyire repetitív tud lenni egy idő után, amit csupán néha tud feledtetni egy-két jobb kombó. A küzdelmek körönként zajlanak, ám a harci rendszerben különösebb mélységet ne keressünk. Ráadásul a harcban csak az interfészt látjuk a karaktereket nem, amin már a Dragon Quest is túllépett 2005-ben. Az olyan apróságokat már nem is említem, hogy szinkron nincs, a grafika pedig a 3DS idők elejét idézi.

A VD frusztrálóan primitív, végtelenül unalmas és érdektelen játék. A sztori súlytalan, a világépítés érdektelen, a játékmenet pedig semmilyen formában nem hasonlít egy modern JRPG-re. Tartalom az mondjuk van benne, tehát ha mégis megtetszene, akkor el lesz vele az ember. Még azt se mondom, hogy akik soha nem játszottak JRPG-vel és 5 évesek próbálják ki, mert nem lenne szerencsés, ha valakinek ez a játék jelentené élete első JRPG élményét. Annyi kiváló JRPG van ma a piacon, miért is ezzel kínozzuk magunkat?