Scott Pilgrim vs. the World: Complete EditionTeszt

Scott Pilgrim egy bő évtizeddel ezelőtt óriási jelenség volt. A képregény magában egy hatalmas megfejtésként vonult be a popkultúrába - mivel egyszerre próbált a fanfic-világból kinövő, önmaga lábán megálló alkotásként helyt állni, és egy piszkosul szórakoztató sztorit letenni a nyolcvanas években született generáció számára. Brian Lee O'Malley anyagát aztán Edgar Wright is méltó módon dolgozta fel, és szokatlan módon a játékos kiadás is szuper anyag lett. Az Ubisoft kisebb stúdióinak közreműködéséből egy olyan cím született, ami az igényes pixelgrafikát XBLA-indie vonalon új szintre emelte, a beat 'em up zsánerét ismét pályára tette, ráadásul a chiptune műfaját is széles közönség elé cibálta. A játék komoly hatása tagadhatatlan.

Eltelik tíz-tizenegy év, és az Ubi úgy dönt, hogy ismét megjáratja a játékot. Különösebb apropót én nem látok, nincs folytatása a képregénynek, a filmet sem vették elő újra a forgalmazók, de egy tuti, a Scott Pilgrim vs. the World: Complete Edition most is sok szempontból olyan friss, mint annak idején. Mivel a PS3-X360 korának letölthető címei csak korlátosan játszhatóak, érthető a kiadó igyekezete, hogy a jövőbe menekítse és mai gépekkel kompatibilissé tegye a kódot. De miért is ülnénk vissza a játék elé 2021-ben és azután?

Például azért, mert akár négy fős cséphadarásban is részt vehetünk, ami valljuk be, kevés helyi multi játéknál elérhető lehetőség. Vagy azért hogy újraéljük tíz évvel ezelőtti önmagunk felhőtlenebb időszakát, a nosztalgia nosztalgiáját, a rengeteg meta-kikancsintást, és az egyszerűen nagyszerű játékmenetet. Ha azóta a hét gonosz ex-fiúbarát legyőzésének történetét nem is, a pályák poénos részleteit és a komoly kihívást nyújtó nehézséget úgyis elfelejtetted. És az a zene... Az Anamanaguchi lehetett ezek után több, de ilyen jó azóta sem volt!

Nem is lennénk önmagunk (megöregedett gamerek), ha teljes mértékben elégedettek lennénk a mostani kiadással. A lusta port annyit hoz csak, hogy (érzésre) feljebb pofozza a felbontást és berak két tök felesleges karakter DLC-t, akik, izé... na, úgyis mindenki Scottal akar majd lenni. Max multiban tudom elképzelni, hogy bárki is örüljön a plusz két figurának. Az újrajátszás során megállapítottam, hogy a pályák hosszúsága nem az igazi - mivel többször is neki kell szaladni majd 1-1 terepnek, és tényleg az átlagtól méretesebbek a pályák, vontatottá válik olykor a játékmenet. Most éreztem igazán, hogy (egy közhellyel élve) a kevesebb bizony több tudott volna lenni a térképek kiméretét tekintve.

Nyűglődök még egy kicsit, oké? Jó lett volna, ha az újrakiadást gondozó csapatban kicsit az extrák terén is hozzányúlnak a játékhoz. Mondom a gyorsan összelapátolt ötleteket! A 16/32-bites korra jellemző cheat kódok tökéletesen illettek volna a játékba, ugyanígy az acsikat is megvariálhatták volna, vagy fejlesztői kommentárral, "hogy készülttel" is megdobhatták volna a csomagot. A hasonló 2D játékok újakiadásánál artokat, manualt, első tervrajzokat is meg szoktak osztani pl. Capcomék - tudom, hogy a Scott Pilgrim nem a kilencvenes években készült, de ha már állandóan arra hivatkozik, akkor ezen a vonalon lehetett volna még nyújtózkodni...

Maga a játék persze önmagában is tartalmas, és csak bizonyos pontjain csorbul a frissessége. Az indie piacon nem nagyon tudtak túllőni azóta sem ezen a stíluson és megvalósításon, mondhatni sok szempontból referencia a cucc, és ennél fogva máig kívánatos darab. Örökifjú, akárcsak a bohém főszereplője...

Scott Pilgrim vs. the World: Complete Edition | Platform: X, Switch, PS, Epic | Kiadó: Ubisoft | Fejlesztő: Ubisoft Montreal, Ubisoft Chengdu, Ubisoft Pune | Megjelenés: 2021. január 13. | Ár: Kb. 5000 Ft