Shellshock 2: Blood Trails - teszt

Shellshock 2: Blood Trails - teszt

mcmackoGéczy Attila2009.03.03. 19:38

SNAFU! (Situation Normal - All Fouled Up!)

Az angol nyelvet kicsit is értő olvasók számára bizonyára világos a fenti frázis, melyet a második világháborútól használtak az amerikai katonák szorult pillanatokban - amikor hirtelen kerültek életveszélyes, problémás, megoldhatatlan, esetenként halálos helyzetbe. Bár a mozaikszó viccesnek hat, mégsem szívesen mosolyognék a fronton egy SNAFU-t kiáltó bajtárson. Mert a háború rossz, a háború értelmetlen. A háború maga a horror egy hús-vér ember, a fronton kúszó, életének értelmét talán utolsó imájába foglaló katona szemszögéből.

Ezt a szemszöget mostanában nagyon kedvelik a játékfejlesztők. Mekongot lehetne rekeszteni a háborús FPS-ek áradatával, melyek többnyire igen jó minőségi színvonalat képviselnek. Láthattunk csúcs szuper és közepes próbálkozást, alternatív időszálakat, fiktív második világháborút vagy éppen történelem hű megvalósítást. Azonban a vietnámi hadszínteret nem sűrűn látogattuk az utóbbi időben.

A Shellshock első része anno mérsékelt sikereket ért el multiplatform címként. Én PC-n futottam vele össze, és bár hangulatos volt, a technikai megvalósítás és a játékmenet nagyon nem nyerte el a tetszésem. Emlékszem, hogy egy farönk mögül végtelenített vietkong sereg özönlött non-stop a csapatom elé - itt lett elegem a bohóckodásból. Mikor megláttam, hogy készül a folytatás, nem is dobtam hátast a hír hallatán. Aztán megjött a horror-vonalat prezentáló trailer a Lynyrd Skynyrd nótával (“Free Bird”) és a második felvonás ezzel a lendülettel íratta fel magát a “beszerzendő játékok” listámra.

Nem titok - a Blood Trails a riogatásra, az erőszakos jelenetekre, és a nyomasztó hangulatra gyúr. A főhősünk - Nate Walker - egy egyszerű újonc a kambodzsai határ mentén. Nate bátyja - Cal - egy titkos katonai misszió után úgy tér vissza a kötelékbe, mint egy veszett vad. Az elállatiasodott Cal később megszökik az őt fogva tartó alakulattól, Nate pedig nekiiramodik, hogy a szörnyűséges átváltozás okát kiderítse, a “Whiteknight” rejtély végére járjon és megmentse a bátyót. A történet alapötlete egészen tisztességes. Bár láttunk már hasonló szituációt egy párszor (példának okáért a Jákob Lajtorjája c. filmremekben) mégsem érezzük erőltetettnek a helyzetet. Sajnos a Rebellion-ös srácok nem voltak képesek kihasználni a történetben rejlő lehetőségeket. Azon túl, hogy bizonyos központi motívumok összetartják a pályákat, szinte csak mondvacsinált objektívákat kapunk. Nem érteni, hogy honnan-hová megyünk, miért menekülünk, és hogyan lyukadunk ki mindig valahol máshol. Vannak utalások, hogy a vietnámi határ mentén grasszálunk, esetleg arról, hogy már konkrétan Kambodzsában járunk, de erről sem kapunk részletes felvilágosítást.

A játék első harmada egy szimpla háborús FPS-ként indul, rohamozó vietkongokkal, falusi ellenállókkal, AK47-essel felszerelt katonákkal. Aztán a negyedik pályán beindul a rettegés - kiderül, hogy nem csak a bátyóval van valami gond, hanem komplett osztagok és teljes falvak váltak veszett zombivá.

A játéknak ez a vonal ad valódi értelmet. Az ominózus negyedik küldetésig vadásszuk a lombok között bujkáló láthatatlan VC-ket, mentjük az alfelünket a váratlanul mögénk termő falusiak puskagolyóitól, és káromkodunk nagyokat, hogy miért is kezdtünk bele ebbe a borzalmas szívatásba. Aztán a kúriában megtaláljuk a shotgunt, és elkezdenek özönleni a zombik. Innentől új erőre kap a gépezet. Rájövünk, hogy a fertőzöttek kezét-lábát ellőhetjük - szakadnak a végtagok, loccsannak a fejek, és még egy Los Illuminados-éktól elszabadult zsákos bengával is párbajozunk egy jót.

Sajnos mire belejönnénk a hentesmunkába, megint olyan szakasz (Érted?! - “Platoon”, hehe!) jön, ahol vietkongok ellen küzdünk.

Itt egy borzalmas mélypontot éltem át - a gáztámadásos-templomelfoglalós szint olyan szinten rosszul volt súlyozva, hogy csak ügyeskedés és mázli árán tudtam csak továbbtolni a szekeret, nem pedig logikus taktikázással, ahogy egy ilyen játéktól várhatná az ember. Aztán az ötödik küldetés után a játék végéig rendben van a ritmus, sőt, az utolsó pályákon szinte a Resident Evil 4 szellemét is megidézik a fertőzött faluval és a pörgős éjszakai zombihenteléssel.

Nyilvánvaló tehát, hogy a hangulat hozza az elvárt szintet. A feszültséget tovább fokozzák a csapdák és scriptelt események, ahol nem egyszer hosszas, de számomra mégis élvezetes QTE szekvenciák jelentik a továbbjutás kulcsát. Az atmoszférát szintén színesíti a naturalizmus, amivel a harcokat és a kínzásokat ábrázolták. Nincs paródiaszerűen eltúlozva a kegyetlenség és brutalitás - szinte érezni falakra tapadt vér és a kosz szagát. A hangokkal is meg voltam elégedve. Az egyik este, fülessel játszva gyakorlatilag minden külső valós ingertől becsináltam. Nate liheg, mint az űzött vad, a zombik sipákolnak, az ostromlott faluban gyereksírás hallatszik, és így tovább. A szinkron felemás, vannak jól eltalált karakterek jól sikerült arcmimikával, de akadnak lapos, sablonos szereplők is. Legalább a káromkodást nem vágták ki a forgatókönyvírók a dialógusokból.

A pozitívumok sorát itt le is zárhatjuk. Borzalmasan igénytelen az interfész - a HUD hol látszódik, hol nem. A menü annyira esztétikus, amennyire egy DOS játék menüje szép lehetett tizenöt éve. A katonánk irányítása is érdekes. Gyakran beragadunk, vízbe ugorva gyakorlatilag azonnal meghalunk - akár van a pocsolyában karócsapda, akár nem. A futástól túl hamar kifáradunk, így ha akarunk, sem tudunk kirohanni a zavaros szituációkból. A célzás élethű, de mindhiába, ha semmilyen grafikai effekt, textúrázás, vagy rásegítés nem emeli ki az ellenfeleket a háttértől. Gyakran vaktában lövöldözzük a drága lőszert.

Koncepció volt tervezésnél, hogy a játékos spóroljon a golyókkal, így nem találunk minden sarkon ottfelejtett lőszeres ládákat. Ezzel nem is volna gond, de a töltény tárolásának szisztémája is ritka igénytelenül áll össze. Illusztris példa következik: emberünk felvesz egy shotgunt, amelybe töltve van hét patron, tartalékba pedig jár mellé tizenkettő. Elpukkantjuk az összes muníciót, mire találunk egy AK-t, és egy kilencven lőszert tartalmazó dobozt. Nate felveszi a Kalasnyikovot, benne a teljes tárral, plusz mellé a kilencven tartalék skulót. Az AK-t ekkor a shotira visszacseréljük, majd meglepődve vesszük észre, hogy a gépkarabély lőszer átváltozott sörétes munícióvá. Így kilencven tartalék pukkancs figyel a pumpás fegyverünkhöz - hiába, hogy az előbb még a géppuskához vettük fel a lőszert. Nate örül, zombifejek loccsannak, én pedig csendben sírok.

A csúcs FPS játékoknál általában a grafika az első, amit mindenki vizslat, megfigyel, kritizál. No a Shellshock 2 első perceiben átélt látvány lesz az első, ami miatt sokan bele se mernek majd kezdeni a játékba. Hiába sikerült ügyesen néhány effektus (fényjáték a barlangban, fodrozódó vízfelület), az egész úgy néz ki, mint egy HD-be húzott Renderware program PS2-n. Az Asura motor annak idején a Rogue Trooper játékot sokkal ízlésesebben prezentálta. Kár, hogy amaz egy generációval előbb számított decens alkotásnak, nem 2009-ben.

Gyenge a grafika? Egyszerű a látványvilág? “Sebaj!” - gondolná a megszeppent játékos. “Legalább a másodpercenkénti hatvan képkockától majd kifolyik a szemem!” A Shellshock 2 a lelkesebb arcok képébe is lazán beleröhög, hiszen nem ritka az érzésre 10-15 képkocka körüli érték sem.

FUBAR - mondjuk ki - Fucked Up Beyond All Reason! Úgy fest a Shellshock 2, mint egy amatőr fércmunka. A lelkesedés nem hiányzott a fejlesztők részéről, ez a pozitívumokban, hangulatban és az ötletekben tükröződik. Az aknától megsántult kutya ott van elásva, hogy míg a lelkes amatőr erőlködés egy generációval ezelőtt akár egy 7-8 pontos, mérsékelt sikerű szoftver megalkotásához elég lehetett, manapság ez már kevés. Egyszerűsítve a gondolatmenetet, talán az említett pontszámok felét éri ez a minőségi színvonal a HD generáció és tripla A kategóriájú játékok korszakában.

Árnyaljam még kicsit a végértéket? Medium-on kényelmes 230 perc alatt jutottam végig a tíz pályán. Ez nagyjából 3.8 óra. Az összképet nézve úgy gondolom: jól tesszük, ha a pontszám tekintetében is ennyiben maradunk.

Ha tetszett a cikk, és megteheted, akkor támogass minket patreonon!

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cbjxkaXYgY2xhc3M9XCItLWJuci17e2lkfX1cIj5cbjxhIGhyZWY9XCJ7e3VybH19XCIgdGFyZ2V0PVwiX2JsYW5rXCI+XG5cdDxpbWcgc3JjPVwie3twYXRofX1wYXRyZW9uLW1wdS1iaWcucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDo2MDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cblxuPHN0eWxlPlxuLi0tbXB1LXt7aWR9fSwgLi0tYm5yLXt7aWR9fXtkaXNwbGF5Om5vbmV9XG4ubGFyZ2U+Li0tYm5yLXt7aWR9fSwgLm1lZGl1bT4uLS1ibnIte3tpZH19e2Rpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuLnNtYWxsPi4tLW1wdS17e2lkfX17IGRpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuPFwvc3R5bGU+IiwiaW1hZ2VzIjpbIlwvfmZzXC9iYW5uZXJcLzAwXC8wMFwvMHpcL3BhdHJlb24tbXB1LWJpZy5wbmciLCJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC9wYXRyZW9uLW1wdS5wbmciXSwidXJsIjoiaHR0cHM6XC9cL3d3dy5nYW1lcjM2NS5odVwvYXJ0aWNsZVwvcGF0cmVvbiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC8iLCJpZCI6MzV9
eyJodG1sIjoiPGlmcmFtZSBmcmFtZUJvcmRlcj0wIHNyYz1cImh0dHBzOlwvXC94Ym94MzY1Lmh1XC9iYW5uZXJcIiB3aWR0aD1cIjMwMFwiIGhlaWdodD1cIjIwMFwiPjxcL2lmcmFtZT5cbiIsImltYWdlcyI6W10sInVybCI6IiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB5XC8iLCJpZCI6MzR9

Endless Ocean: Luminous - sekély e mély

Az Endless Ocean utoljára a klasszikus Wii konzolon úszott be a nappalinkba, 2024-ben pedig a folytatás úgy tesz, mintha nem telt volna el tizenöt év azóta. Na, nem azért mert így rohan az idő, hanem mert a Luminous alig újít az elődökhöz képest, és sok tekintetben vissza is fejlődött. Teszt!

6 órája

Jól áll a Resident Evil 9, a Helldivers 2 értékelései már kevésbé – ez történt pénteken

Továbbá: SteamWorld Heist II, Realm of Ink, Serum, Senua's Saga: Hellblade II.

1 napja
24

Elden Ring jövőkép morzsák, The Forever Winter gameplay leleplezés – ez történt csütörtökön

Továbbá: XDefiant, RKGK, Cozy Caravan, Helldivers 2, Bloodstained: Ritual of the Night, THQ Nordic Digital Showcase.

2 napja
1

Steve Jackson - Salamonis titkai

Folytatjuk a magyar nyelven megjelenő lapozgatós könyveket bemutató sorozatunkat, a negyven éves évfordulóra Steve Jackson lepte meg a rajongókat Salamonis titkaival.

3 napja
1

Visszatér a Batman: Arkham, érkezik a nagy Starfield frissítés - ez történt szerdán

Továbbá: két különleges stúdiót zárhat be a Take-Two, Assassin’s Creed a zsebedben és a Steam Deck legtöbbet játszott címei.

3 napja
2

PlayStation Plus: a májusi négyes

Kimondottan izgalmas friss címeket kínál a Sony előfizetéses szolgáltatásának belépő szintje, ami mellé újabb Destiny 2 kiegészítőt is kapunk.

4 napja
12

Wrath: Aeon of Ruin - a poszt-Quake romtúrda

Ha boomer-shooter akarsz lenni, akkor mindenképp hivatkozz legalább egy (de akár több) jellegzetes FPS-re a kilencvenes évekből. Próbáld meg lemásolni annak sikeres elemeit, és ha igazán abiciózus vagy, akkor akár újíthatsz is néhány ponton. A Wrath a Quake technológiáján próbál új utakat lefektetni, de vajon sikerül neki? Teszt!

4 napja
4

Square Enix rekord veszteség, leépít a KeokeN - ez történt kedden

Továbbá: Xbox Games Showcase, Game Pass frissítés, Funko Fusion, Star Wars: Hunters és Shin Megami Tensei V: Vengeance trailer, Returnal évforduló.

4 napja
4

Xbox Games Showcase: júniusban találkozunk!

Most először lesznek együtt az Activision, Blizzard, Bethesda és Xbox Game Studios belsős projektjei, ráadásul külsős partnerekre is számíthatunk.

5 napja

Game Pass: mozgolódás május első felében

A távozó címek listája ezúttal hosszabb, mint az érkezőké. De egy izgalmas premier így is belefért a kínálatba!

5 napja
1

Stasis: Bone Totem

A tavaly debütált PC-verzió után nemrég konzolokra is ellátogatott a Stasis-franchise legújabb felvonása, a Bone Totem, mely a horror és a point-and-click rajongók figyelmére egyaránt pályázik - joggal.

5 napja

A Fallout sikerei, a Remedy tervei – ez történt hétfőn

Továbbá: Housemarque, Tekken 8, Street Fighter 6, Guilty Gear: Strive, Venture to the Vile, Another Crab's Treasure, Rising Heat, Beyond Galaxyland.

5 napja
2

Erre a hétre is jutott indie-cunami - ID@Xbox összefoglaló

A Microsoft és az IGN összefogásában megnézhettük a legújabb ID@Xbox adást, melyben közel két tucat független fejlesztés került terítékre.

6 napja
1

Heti megjelenések

6 napja
2

The Smurfs – Dreams: új Hupikék Törpikék játék az álmok földjéről

A Microids és a Marsupilami fejlesztői egy nintendolike platformerrel gurítják tovább a törpök szekerét.

6 napja
2

A Zónánál már csak az űr hátborzongatóbb – ez történt pénteken

Benne: S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl, Alien: Rogue Incursion, GALIX: New Horizons, Honkai: Star Rail, Kage: Shadow of the Ninja, The Detective Reaper Invites, Save me Mr Tako: Definitive Edition.

8 napja

Rauniot – Visszafogott világvége

Az apokalipszis általában hangos, mindent maga alá temető eseményként jelenik meg a szórakoztatóiparban. Ledobják az atomot, zombihordák árasztják el a városokat, vagy brutális természeti katasztrófák törik el a civilizáció gerincét. Akad azonban néhány mű, ami a fonákjáról közelíti meg ezt a témát. Ilyen a Rauniot is.

8 napja
2

Elmarad a BlizzCon, törölt People Can Fly játék - ez történt csütörtökön

Továbbá: Stellar Blade, Gears of War, Exodus, Deathbound, Capcom takarítás a Steamen.

9 napja
10

Szigorít a Steam, meglepetés megjelenések - ez történt szerdán

Továbbá: Sand Land, Bit.Trip ReRunner, Lords of the Fallen, Insurmountable, Rotwood, Island of Winds.

2024.04.25.
16

Stellar Blade

A Shift Up mérnöki pontossággal tervezte meg első konzolos játékának köztudatba emelését. De vajon van-e több a csinos külcsín alatt?

2024.04.24.
13

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj4iLCJpbWFnZXMiOlsiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvcGF0cmVvbi1tcHUucG5nIl0sInVybCI6Imh0dHBzOlwvXC93d3cuZ2FtZXIzNjUuaHVcL2FydGljbGVcL3BhdHJlb24iLCJwYXRoIjoiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvIiwiaWQiOjM2fQ==