Hearthstone: Heroes of WarcraftTeszt

Egy gyűjtögetős kártyajáték belépési korlátjai cseppet sem elhanyagolhatóak. Ki kell mozdulnunk otthonról, játékostársakat kell találnunk, el kell sajátítanunk a gyakran igencsak komplex szabályokat és végül - de cseppet sem utolsó sorban - egy kezdeti anyagi befektetést is igényel a dolog, ami csak szerencsés esetben nem lépi túl mondjuk egy dobozos videojáték árát. Kellő érdeklődés esetén persze ezek az akadályok könnyedén átugorhatók, de mennyivel könnyebb lenne a helyzet, ha simán félre lehetne söpörni őket? Bizonyára valami ilyesmi járhatott a Blizzard fejében is, amikor összeállt a Hearthstone: Heroes of Warcraft koncepciója, a free-to-play CCG ugyanis mesterien dönti le a fentebb felvázolt korlátokat.

*Kártyáinkat egy virtuális albumba rendezve nézegethetjük, és innen

állíthatjuk össze paklijainkat is.*

Ha még sosem játszottál ilyet, íme az egész dióhéjban: egy CCG-ben mindenkinek saját, egyedileg összeállított paklija van, a cél pedig az, hogy kártyáink - meg persze a megfelelő lépések - alkalmazásával nullára redukáljuk az ellenfél életpontjait. A Hearthstone-ban konkrétan lényekkel és varázslatokkal. A Heroes of Warcraft rendszere a HS áldozatává vált World of Warcraft TCG alapjaira építkezik, de a lehető legegyszerűbb formában viszi azt tovább, hogy tényleg az is boldogulhasson, aki soha életében nem játszott még hasonlóval. Ennek hozománya a fix manarendszer (minden kör elején automatikusan nő eggyel az adott körre rendelkezésünkre álló varázspont), a rendkívül egyszerű lapok (egy kártyának csak kivételes esetben van kettőnél több képessége), valamint az, hogy kizárólag a saját körünkben van lehetőség cselekedni. Egy kártyajáték "online-osításánál" mindig komoly akadály, hogy egy-egy meccs során kismillió interakciós pont van, a HS azonban ez utóbbi húzással ügyesen kiiktatta annak szükségességét, hogy a játékosoknak folyamatosan okézniuk kelljen a másik lépéseit. Tény: a rendszer ennek megfelelően piszok egyszerű - annyira, hogy aki jártas a kártyajátékok világában, annak első pillantásra könnyen elrettentő lehet a rendszer primitív volta. A Hearthstone azonban elképesztő mélységek nélkül is piszok szórakoztató, addiktív, remekül felépített játék.

*A 9 hős: Warrior, Shaman, Rogue, Paladin, Hunter,

Druid, Warlock, Mage, Priest*

A Hearthstone-ban kilenc hős közül választhatunk, melyek alapvetően két dologban különböznek egymástól. Az egyik az, hogy mindegyiknek vannak specifikus kártyái: a jelenleg közel 400 darabból álló lapkészletnek csak egy részét tehetjük be bárhova, a többi kaszthoz kötődő lap. A másik, hogy mindegyik hősnek van egy beépített képessége, amit körönként egyszer, két manáért használhat: a mágus például lő 1-et, a pap gyógyít 2-t, a paladin pedig termel nekünk egy 1/1-es lényt. Utóbbiak természetesen ki vannak balanszolva, így párba állítva őket többé-kevésbé ütik egymást, így jelen esetben nem is az a kérdés, hogy melyik erős, és melyik gyenge, hanem hogy milyen stratégiákat tudunk rájuk építeni. Szó szerint, hiszen mint mondtam, egy CCG-ben mindenkinek saját paklija van, mindent verő deck márpedig még ennél a viszonylag szűkös lapkészletnél sincs, így a metagame (a játékkkörnyezetet aktuálisan jellemző paklik), meg persze az aktuális ellenfél függvényében az "erős" és a "gyenge" igen relatív fogalmakká válnak.

A Taunt lényekkel (kötelező őt támadni) és a lefordított Secret lapokkal (bizonyos hatásra aktiválódnak) keresztülhúzhatjuk az ellenfél számításait.

A játéknak alapvetően két fő része van - az alapok megtanulását segítő, és a kezdeti lapkészlet megnyitására alkalmas Practice módról most nem ejtenék külön szót. A Play módban előre összeállított deckekkel játszhatunk "tét" nélküli vagy Ranked összecsapásokat - utóbbi esetében egy 25 fokból álló ranglétrát kell megmásznunk, ha a legjobbak (Legend) közé szeretnénk kapaszkodni. Ennél jóval érdekesebb az Arena, ami egy egyszerűsített draft. Ez azt jelenti, hogy első lépésben kiválasztjuk a véletlenszerűen elénk dobott 3 hős egyikét, ezt követően pedig nem a saját lapkészletünkből kell játszanunk, hanem össze kell válogatnunk egy 30 lapos paklit - itt is rendre 3-3 lapból kell kiválasztanunk a legszimpatikusabbat. A cél ezt követően az, hogy a lehető legmesszebb jussunk úgy, hogy legfeljebb kétszer kapunk ki - a harmadik bukónál (vagy ideális esetben a 12 győzelemnél) véget ér a játék. Ha ez megtörténik, megkapjuk jól megérdemelt nyereményünket - hogy pontosan mit és mennyit, az teljesítményünktől függ.

*A varázslatok és a különféle támadások látványos

animációkkal "elevenednek" meg.*

Azt hiszem itt érdemes rátérni a free-to-play modell ismertetésére, hiszen ne feledjük, egy ingyenes játékról van szó. Mindenek előtt azonban megnyugtatnék mindenkit: a Hearthstone a játékon belüli fizetőeszköz (Gold) kizárólagos használhatával is maximálisan élvezhető, minden funkciója elérhető - valós pénzért legfeljebb időt vásárolhatunk magunknak, tudást semmiképp. Vegyük például az Arenát. Egy belépő 150 Gold vagy 1.79 euró, de már 5-6 győzelemnél visszajön a befektetett arany, ráadásul fixen nyerünk egy csomag kártyát is, ami azt jelenti, hogy lényegében ingyen növeltük lapkészletünket (éppen ezért jobban megéri Arenázni, mint 100 aranyért csomagokat bontani). Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Play módban minden harmadik győzelemért jár 10 Gold, valamint hogy a napi questekért 40, 60, vagy akár 100 arany is szerezhető, akkor könnyen belátható, hogy meglepően simán finanszírozható játékunk - főleg úgy, hogy a Play mód tényleg teljesen ingyenes. Maga a lapkészlet egyébként nem csak csomagok bontásával bővíthető, felesleges lapjainkból (illetve az Arenából) szerezhetünk Dustot is, melyből egyénileg is kicraftolhatjuk az éppen szükséges lapokat.

*A ritkaságokat a lapokon található kő jelzi: gyakori (ezüst), ritka (kék),

epic (lila), legendary (narancs).*

A F2P modell tehát korrekt, a legfontosabb kérdés azonban még ott lebeg: van annyi élvezet a HS-ben, hogy megérje vesződni vele? A válasz szerencsére határozott igen. A Blizzard remek érzékkel ismerte fel, hogy miként lehet igazán szórakoztatóvá tenni egy ilyen egyszerű rendszerű játékot is: jól balanszolt lapokkal, valamint ötletes, a szürkeállományt aktívan birizgáló kártyákkal, melyek rengeteg kombólehetőséget rejtenek magukban. Van még egy olyan aspektus ráadásul, melyet egyáltalán nem érintettünk az eddigiekben, pedig pont ez az, ami miatt joggal nevezhetjük kiemelkedőnek a Hearthstone-t. Hiába mondható ugyanis kártyajátékként viszonylag egyszerűnek, videojátékként vizsgálva máris egy komplex, rendkívüli szabadságot nyújtó stratégiai alkotásként tekinthetünk a Blizzard legújabb remekművére, amely stílusos külsővel, megkapó effektekkel és prezentációval, valamint mesés illusztrációkkal teszi vonzóvá a CCG műfajt azok számára, akik ezidáig idegenkedtek tőle.

Ha tehát veterán kártyásként ódzkodsz a Hearthstone egyszerűségétől, tedd félre előítéleteidet, előbb-utóbb ugyanis te is rájösz majd, hogy a nem különösebben összetett szisztéma mögött egy hihetetlenül szórakoztató játék rejlik. Ha pedig ezzel szeretnél belépni a CCG-k világába, csak bátorítani tudlak: a Hearthstone-nál keresve sem találsz jobbat erre a célra.

A Hearthstone jelenleg PC és iPad platformokra elérhető, a lenti bannerre kattintva rögtön töltheted is! A mobilos verziók az év második felében érkeznek.