Lego Star Wars: The Force AwakensTeszt

Felcsendül a klasszikus dallam, a szőrszálak akaratlanul is lúdbőrbe rendeződnek, a képernyőn pedig a Star Wars felirat pörög, immár sokadik alkalommal. Sokan már nem is emlékeznek, hogy annak idején a szupersikeres LEGO széria a Star Warsszal indult hódító útjára, most pedig körbejár a mutató és visszatér a kiindulási pontba. Traveller's Talesék ugyanis újfent egy LEGO Star Wars epizóddal rukkoltak elő, amely az eredeti trilógia és a Klónháborúk után a Disney-verzum Force Awakens eseménysorozatába repíti a játékost.

Jómagam nagyon vártam már a TFA játékot, több okból kifolyólag. Egyrészt kezd beállni egyfajta trendként, hogy a nyáron megjelenő LEGO játékok egész korrekt minőségben jelennek meg, gondoljunk csak a tavaly ilyenkor széles közönséget meghódító Jurassic World feldolgozásra, amely tartalmilag és minőségileg is oda tette a lécet. Másrészről ez az a hivatalos (és nem mellesleg játszható) formában érkező kiegészítő anyag, amely betömköd jó néhány lyukat a Force Awakens sztorijában. Oké, nem kell túl nagy dolgokra gondolni, de a készítők ugye azzal oldották meg az egyfilmes játék dilemmáját (a Jurassic Parkos rész 4 filmből tudott táplálkozni), hogy rengeteg extra pálya kapott helyet a kódhalmazban. Ezeken a pályákon pedig olyan érdekes jeleneteket izgulhatunk végig, melyekből kiderül, hogy C-3PO vajh miért parádézott piros kézzel a mozifilmben, Hanék miként gyűjtötték be a Raktarokat, vagy Ackbar admirálisunkat hogyan is szabadította ki a First Order „csapdájából” Poe Dameron. A dolog működik, az arany kockákért megnyitható extra szintek pedig számomra óriási motivációt jelentettek. A hivatalos kánont bővítő részletekre bármikor kapható vagyok, pláne, ha teljes értékű játékélményt is kapok ezen történetmorzsák mellé.

A készítők arra is figyeltek, hogy a HUB világok koncepciója ne vesszen el teljes mértékben. Bár ezúttal nincs teljesen központi helyszín, ám a pályákat összekötő szekcióknál óriási köztes terepeket alkottak a pályatervezők. Szinte ezek a szintek önmagukban is elmennének 1-1 szintként, a szokásos szekvenciális felderítésnek köszönhetően pedig kétszer-háromszor is érdemes lehet körbejárni a vidékeket a zsilliárdnyi gyűjtögetnivaló végett. A készítők most sem vicceltek, már ami a rejtett tartalmakat és a bónuszokat illeti, hiszen annyi mindent zsúfoltak a felderítésre váró terepek díszletei közé, hogy azt számon tartani sem kis meló. Ugyanakkor van egy elég erőteljes (és picit erőltetett) fal a felderítősdi elé húzva. Elég sok bónuszt rejtettek a pozitív erőhasználók mögé, így sztori módban sokáig úgy kullogunk előre, hogy a csalinak kipakolt, „kék” erővel mozgatható cuccot csak újrajátszás során tudunk majd megpiszkálni. Ezzel nem is lenne sok gond, de mikor lépten-nyomon ilyenekbe botlik az ember, akkor egy idő után kezd elfogyni a türelem…

Mint minden LEGO játéknál, így most is kifejezetten ügyeltek arra, hogy a főbb eszközök és díszletek LEGO szerkezetekből álljanak össze. Nem is tudom, láttam-e már ennyire rafináltan működő építményeket, mint amiket a TFA-ban pakolásztak össze a karaktereim. Kifejezetten bámulatos, micsoda szerkezeteket pakoltak össze a készítők. Sőt, egy új lehetőség, a multi-építkezés is bejött a képbe. Ez nem azt jelenti, hogy többen is nekiállhatunk a legózásnak. Mindösszesen arról van szó, hogy egy-egy építős halmot többféle tárgy felhúzásához is felhasználhatjuk. Ezzel egy újabb réteget kap a játék puzzle mivolta („melyiket rakjam össze előbb, hogy aztán a másodikként épített gépezet már segíthessen a továbbjutásban”), de nem kell parázni, hiszen egy 8-10 éves kölyök is elboldogul a LEGO SW új részének a mentális kihívásaival. Ugyanez persze nem mondható el a bónuszokra, mert ott tényleg kell némi gyakorlat, gamer-tapasztalat, vagy kombinációs készség (netalán a megnyitható „mutasd a bónuszt” segítség).

És ha már újdonságok. A járműves-repkedős szakaszok frissebbek, mint valaha. Már-már vérbeli Rogue Squadron light hangulatot tud teremteni egy-egy dogfight légicsata. (A legutóbbi Star Foxot és a Skylanders repkedős részeit mindenképp kenterbe verik ezek a szekciók.) Emellett helyet kapott a játékban egy fedezékes-lövöldözős mechanika is, amely a gyalogos-lőfegyveres akciót helyezi előtérbe, de sajnos több ponton is vérzik szegényke. Egyrészről problémás, hogy az auto-célzás rendre áthúzza egyik rohamosztagosról a másikra a célkeresztet. Másfelől pedig már a harmadik pályán dögunalmassá válnak az erőltetetten felbukkanó fedezékes harcok. Ugyanez a probléma igaz a játék többi részletére is. Sok lehetőséget már milliószor láttunk, és folyton ezek jönnek velünk szembe, újra és újra.

Igazi forradalmi újítások sincsenek. A harc súlytalan (ezen egy picit segít a lövöldözés és a fénykardozás), a helyi coop mellett keresztet vethetünk a netes játékra, a pályák pedig megint hosszabbak egy picikét a kelleténél. A Jurassic World után már-már azt hihettük volna, hogy rájöttek a készítők a kompaktabb pályák pörgős tempójának előnyeire. Sajnos itt megint előfordul, hogy 40-50 percen keresztül ugyanazon a fejezeten belül aprítjuk a balga rohamosztagosokat. Ezen pedig az sem segít, hogy a mechanikai elemek önismétlőek. De mintha csak én is magamat ismételném…

Prezentáció. Az is van, bár igazából felemás. A grafika hol szépséges és lenyűgöző (ahol sok a LEGO elem), máshol pedig primitív, közepes prevgen színvonalú terepeket bámulunk, amelyek nyögvenyelősen illeszkednek a LEGO tereptárgyakkal. A hangok és a szinkronsávok viszont zseniálisak. Nem elég, hogy a filmből vett mondatok tökéletesen passzolnak a LEGO figurák grimaszolásához; a készítők még magát a nagy Harrison Fordot is meggyőzték, hogy néhány extra sort mondjon fel a program színesítéséhez. A megközelítés több mint örvendetes, az egyedüli sirám, hogy az 5.1-es keverés néha furcsán birkózik meg a filmekből átvett dialógusok egyenletes hangképbe történő illesztésével. További technikai pozitívum: a tesztelt XONE kód teljes gördülékenységgel, és meglepően kevés buggal volt képes futni a játékidő során, ami szintén nagy szó. (Emlékezzünk csak a korábbi epizódok beragadó karaktereire, vagy furcsa script-bugjaira.)

Egy szó, mint százezer, a LEGO Star Wars: The Force Awakens pont azt hozza, amit vártunk tőle. Ismét itt egy új LEGO epizód, amely remek alapanyagokból építkezik, így az autentikus Csillagok Háborúja hangulat, az új történetszeletkék, a karakterek és az olykor paródiába áthajló sztori viszi a hátán az egész bulit. Akik pedig némi forradalmat vártak ettől az epizódtól, azok számára ismét csalódás lesz a játék, amely a biztos-járt utat úgy látszik, már soha nem fogja, és nem is akarja elhagyni... Annyi baj legyen - amíg ilyen minőségben jönnek a kedvenceim LEGO átiratai, addig én sokadjára is szívesen ülök le a képernyő elé stud-bütyköket hajkurászni.