Jojo's Bizarre Adventure: Eyes of HeavenTeszt

Magyarországon sajnos kevésbé ismert a Jojo's Bizzare Adventure manga / anime sorozat, pedig az egyik legjobban fogyó mangáról beszélünk a 95 millió eladott példányával. A manga 8 különálló részből áll, amik a Joestar familia életének bizarr kalandjaiba engednek betekintést.

Nagy rajongóként mindig is hiányoltam egy olyan játékot, ami át tudja adni a hangulatot és a történetet a mangához méltó módon. Megtaláltam.

Manapság nem ritka, hogy egy verekedős játéknál a sztori-mód is kiemelkedően fontos részét képezi az egésznek. Itt gyakorlatilag ez a játék „lelke”, ami miatt akár évek múlva is érdemes lehet egy újrajátszás. Az Eyes of Heaven-ben 12 chapteren keresztül élvezhetjük, hogyan alakul kedvenc karaktereink története, ami bizarrabb, mint valaha volt. Meglepetésemre rengeteg felfedezős, rpg-s részt préseltek be a harcok és az átvezető videók közé: itt bejárhatjuk a pályákat, beszélhetünk a csapattagokkal, mellékküldetéseket vehetünk fel, újrajátszhatjuk az eddigi harcainkat, vagy akár felszedhető tárgyakat gyűjthetünk. Ezen kívül minden harc végén kapunk tapasztalati pontot és szintet és léphetünk, amik után új képességeket tudunk megnyitni vagy fejleszthetjük magunkat.

Spoilerezési szándék hiányában magáról a sztoriról csak annyit mondanék el, amit a demó (első fejezetet teljesen végig tudjuk játszani, érdemes letölteni!) elárul. A Stardust Crusaders (part 3) végén kezdődik Jotaro és Dio végső harcával. A harc vége után máris máshogyan alakulnak az események, mint azt ismerjük. Dio jegyzetét megtaláljuk, ami sok kérdést felvet (és nagyjából előre is vetíti a történetet), aztán pár perc múlva jön is a csavar - halott barátaink állnak elénk és azon melegében meg is támadnak. A fiatal Speedwagon is feltűnik hőseink előtt, aki a holy corpse testrészeit akarja összegyűjteni, hogy megoldja ezt az anomáliát, amitől az idősíkok szenvednek és megállítsák a „Noble One” főellenfelet. [Egy büdös szót nem értek az egészből, de ez nagyon vadul hangzik, kell! - a szerk.] Jotaroék az egész Joestar familiát megkeresve az időugrások között összegyűjtik a testrészeket...majd tovább pörög a nagyszerű kaland, egy tökéletes „Part 9”-é. Azt érdemes tudni, hogy aki nem olvassa a mangát, de az anime-t nézi, annak sokat le tud spoilerezni a játék. Akit ez zavar, az inkább pótolja a lemaradását a kezdés előtt.

A sztorin kívül természetesen van VS mód, ahol játszhatunk géppel, baráttal vagy éppen nézhetjük ahogyan a gép verekszik önmagával. [Én ezt a módot szeretem a legjobban, különösen a Dead or Alive játékokban - a szerk.] Online is játszhatunk, de sokat kell próbálkozni, mire elkezdhetjük a harcot, mert (meglepetés!) ezt azért kevesebben játsszák, mint pl. egy Mortal Kombat X-et. Ami rossz, hogy akad is néha, ha nem tökéletes a kapcsolat. Costumize menüben a karakterek ruháit, győzelmi pózát, ruhájuk színét tudjuk beállítani, amiket a Shop menüben vehetünk meg.

Glossary mindenképp ajánlott, itt az új Jojo játékosok is elolvashatják, hogy miről szól a manga. A fogalmakat( pl hamon, stand, vampire, pillar man), karakterek történeteit írja le.

Hardcore verekedős gamer lévén itt mindig nagyon kritikus vagyok és ez az a pont, ami eldönti, meddig fogom a játékot nyomni. Itt ez „casual”. Ez nem azt jelenti, hogy rossz, vagy hogy nem lehetne benne fejlődni, de nincs meg az hardcore élmény és választóvonal, ami megosztaná a játékosait, mint egy Blazblue-ban, Tekkenben. Karakterekben nincs hiány, rengetegen vannak. Mindenki, aki számít benne van a játékban. Alapjában 2 a 2 ellen felállás van. Csapattársunkkal tudunk dual támadásokat (vagy finishert) kezdeményezni. Variálhatunk könnyű és nehéz támadások között, a felénk irányuló ütések elől természetesen ki tudunk térni, valamint nekirohanhatunk ellenfelünknek vagy a levegőből is indíthatunk csapásokat. Mindezek mellé minden karakter kap néhány speciális mozdulatot, illetve egyedi skillt.

A japán szinkront csak dicsérni tudom, nagyon karakteresek, teljesen átadják a Jojo hangulatot (part 5-től is nagyon jól eltalálták a karakterekhez illő hangot). Ha hibát kell keresnem a hangban, azt az animátorok munkájában találnám meg, mert sajnos 1-2 helyen nem tökéletes a szájmozgás-szinkronizálás. A grafika szép, de messze van a kiemelkedőtől. Szerintem tökéletesen megfelel egy rétegjátéknak. Hangulatot átadja, jó látni azokat a karaktereket is, akik még nem szerepeltek az animében.

Röviden: az Eyes of Heaven tökéletesen megfelelt az elvárásaimnak. Annyira magába tud szippantani, hogy egy „Part 9” is simán lehetne, mivel annyit hozzátesz az egész Jojo univerzumhoz. Rajongóknak kötelező!

Mark