Forza Horizon 3Teszt

Több száz órányi, a Riviéra útjain eltöltött autózás után mindössze egyetlen kívánságom volt a Forza Horizon széria legifjabb tagjával kapcsolatban: ne csesszék el! Mert elcseszni nagyon egyszerű ám, hiszen ha ugyanazt adjuk, csak mondjuk Dél-Európa helyett Ausztráliában, az tuti nem lesz elég, viszont ha elkezdünk belenyúlkálni a receptbe, akkor folyamatosan fennáll a veszélye annak, hogy elrontunk valamit, ami eddig jól működött. Nos, miután keresztül-kasul bejártam a kenguruk földjét, gyorsan el is spoilerezem: nem cseszték el, sőt!

Nyilvánvalóan a játék sztárja az új helyszín, Ausztrália. Pontosabban Ausztrália.zip, hiszen a Horizon szokásokhoz hűen nem a tényleges kontinenst, hanem annak egyfajta esszenciáját kapjuk meg. Az igencsak méretes, a második résznél kétszer nagyobb játéktér nagyjából egy úgy épül fel, mintha végiglapoznánk egy turisztikai magazint: itt vannak a nagyobb helyszínek és nevezetességek (az Outback, a Tizenkét Apostol, a Hiller-tó és így tovább), viszont összesűrítve, a felesleget kivágva. És mint kiderült Ausztrália piszok változatos egy hely! Vöröslő sivatagok ütköznek zöldellő mocsarakkal, melyek aztán színpompás esőerdőnek adnak helyet, mely pedig az óceánnál találkozik a civilizációval, azaz egy méretes várossal. A játéktér tömve van látványos és emlékezetes helyszínekkel, ezt pedig nagyon jól tudták a Playground Games-nél is, hiszen a nagyobb nevezetességek még külön felfedezhető „turisztikai pontot” is kaptak. Apró tisztelgés a földrész szépségei előtt, nekünk pedig mindegyik egy-egy újabb ok arra, hogy elkezdjünk repülőjegyre és a kötelező oltásokra gyűjteni.

A virtuális Ausztrália pedig nem csak nagy és változatos, hanem szép, brutálisan, fejbedöngölően, jelzőhalmozásra késztetően nagyon-nagyon szép. Az előző Horizon rész se volt csúnya, de amit ez az epizód kitol a képernyőre, arra egész egyszerűen nehezen lehet szavakat találni. Percekig elidőzhetünk a buja erdőkben, bámulhatjuk a naplementét a tengerparton, vágtázhatunk a homokdűnék között és kerülgethetjük a villamosokat a nagyvárosban és közben bámulhatjuk azt az őrült részletességet, amit a fejlesztők ezzel a játékkal elértek, ráadásul ugye úgy, hogy nem egy pöttöm pályarészt kellett a gép memóriájába tölteni. Ha nagyon erősen vizsgáljuk, akkor fel lehet fedezni néhány pontot, ahol kompromisszumot kellett kötni, de akinek nincs jobb dolga annál, hogy percekig tereptárgyakat és járműveket vizsgáljon, hátha talál egy elcsúszott textúrát, vagy egy kevésbé részletes árnyékot, az úgyse fog semmi mást se szépnek látni. Mozgásban pedig mindez lenyűgöző, sokszor szabályosan veszélyes is az ilyen mértékű részletesség, a dzsungel közepén vágtázva nem ritkán terelte el a figyelmemet az árnyékok és fények játéka. És ha már a fényeknél tartunk, úgy hiszem, hogy a Horizon 3 végre megtörte a széria örök átkát, itt végre igazán életszerű és látványos bevilágítást kapunk, az epizód nagy újdonsága, a valósághű felhőzet pedig tényleg elképesztően látványos, már-már drámai körítést ad a versenyzéshez. A Horizon játékok általában megkapják a „számozott” részek fejlesztéseit, itt se történt ez másképp, a Forza 6 pocsolyái itt is tiszteletüket teszik, csak éppen turbóra kapcsolva: belegázolhatunk a tengerbe, mocsarakon vághatunk át, folyókban mártózhat meg az autó. Nem mondom, hogy a szimuláció olyan pontos, mint a szimulátor tesóban, de egy ilyen arcade játéknál nem is az a legfontosabb, hogy valósághű legyen, hanem hogy a saját szabályrendszerébe következetesen legyen beillesztve. Itt pedig ez történt, nem feltétlen kell nagyon vad felúszásokra számítanunk, de azért a pocsolyák és egyéb vizes felületek tartogathatnak kihívást.

A Horizon széria esetében a látvány csak az egyik fele a prezentációnak, a mellé csomagolt zeneválaszték ugyanannyira fontos jellemzője a játéknak. Most se kell csalódnunk, a visszatérő rádiók (Pulse, Bass Arena) mellett olyan újdonságok bukkannak fel, mint a punk és metal választékot játszó Epitaph Records (Offspring és Bad Religion rajongók nagy örömére), vagy a Horizon Block Party, mely a széria történetében először hip hop zenéket hoz a játékba. Ha pedig a nagyjából 150 (!) dal nem lenne elég, a játék mellé 14 napos Groove Music Pass is csomagolva lett, melynek segítségével tényleg teljesen személyre szabott dalokat streamelhetünk a versenyek alá. Sőt a zene most még nagyobb szerepet kap a játékban, az egyik megnyitható extra hatására egyes dalok felszorozzák a trükkös vezetésért kapott pontokat.

Komolyan átalakuláson ment át a játék felépítése, ezúttal nem névtelen versenyzőként kapcsolódunk az eseményekbe, hanem mi leszünk A Főnök, mi dönthetünk szinte mindenről és ezt érdemes szó szerint érteni. Persze ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve versenyzés helyett egy irodában ülve kell helyszínekről és bérleti díjakról tárgyalnunk (arra megvan az emberünk), viszont sokkal jobban "sztoriközpontú" lett ezzel a játék, valamint a Credit és XP mellett egy új „valuta” is belépett a képbe: a rajongók. Minél több rajongónk van (mármint nem személyesen nekünk, hanem a Horizon fesztiválnak), annál több helyszínt nyithatunk és fejleszthetünk, minél több fesztivál helyszínünk van, annál több lehetséges versenyútvonalat és lehetőséget találnak kémeink. Az új versenyek még több rajongót hoznak és ezzel a kör szépen be is zárul, végeredményként pedig kétszáznál is több eseményt kapunk, ami szerintem bőven elég arra, hogy hosszú órákra lekösse az embert. Ráadásul amit ezzel elértek az az, hogy sokkal organikusabb lett a versenyek felépítése, nem hat várost kell körbejárnunk, hanem ha kedvünk van, akkor a szörfös paradicsom után átruccanunk a sziget másik felére és ott tevékenykedünk tovább. És hatalmunk nem csak ennyiben áll, az egyes helyszíneknél is viszonylag szabadon dönthetünk, hogy milyen futamba akarunk belekezdeni. Nem csak a verseny fajtáját határozhatjuk meg (például, hogy szimpla futamot, vagy bajnokságot akarunk-e indítani), de például a kocsiosztályokat is személyre szabhatjuk, majd az egészet szépen el is menthetjük és meg is oszthatjuk a többi játékossal. Ezzel jó esetben többszörösére növelik a versenyek egyébként is méretes számát, bár mint minden a közösségre építő dolognál, itt is az lesz az igazi kérdés, hogy lesznek-e olyanok, akik dolgoznak majd azon, hogy érdekes versenyeket készítenek, vagy mindössze klónozzák az egyik meglévőt az egyszeri achievementért. Ha valaki nem akar ilyennel dolgozni, annak se kell megijednie, természetesen mindenütt találni "gyári" kihívásokat.

Nem ez az egyetlen pont, ahol a közösségre épít a játék, a visszatérő Bucket List feladatok mellett például kapunk egy rakás olyan pontot a térképen, ahol saját Bakancslista kihívást készíthetünk. Ez már egy fokkal érdekesebb a versenyeknél, kiválaszthatjuk a feladat típusát (időre menő verseny, ugratás, driftelés és így tovább), a célt, az időpontot és időjárást, sőt még a verseny alatt szóló zenét is és persze le kell futnunk azt, amit megalkottunk, hogy az megdöntendő időt / pontot meghatározzuk. Látom már magam előtt, ahogy záporoznak majd az érdekesebbnél érdekesebb kihívások a már-már szokásosnak mondható Rival meghívások mellé. A különböző multiplayer módok is visszatérnek, sőt, kapunk egy maximum négy fő részvételével zajló koop kampány opciót is, melyet mindenképp érdemes kipróbálni, őrült mókás ismerősökkel együtt játszani. Nem különálló részről van szó, a teljes játék végigjátszható haverokkal és az így szerzett díjak és nyeremények az egyjátékos módba is átemelődnek - és az Xbox One / Windows 10 crossplay funkciónak köszönhetően ezen módok nincsenek egyetlen platformra szűkítve (legalábbis elvileg). Természetesen a kreatívabb játékosok továbbra is kiélhetik magukat az autófestésben, sőt most a tartalomkészítők is kapnak egy kellemes kis eszközt: egy drónt, mely segítségével viszonylag szabadon repkedhetünk és filmezhetünk szebb jeleneteket - vagy kezdő dokumentumfilmet. Egyesek már a demóban próbálgatták és olyan finomságokat lehet vele készíteni, mint a lent látható videó. És persze a korábbi részekből ismert tartalmak is visszatérnek, vannak itt elrejtett autók, speciális, nagyon látványos versenyek, széttörhető táblák és még hosszan sorolhatnám a finomságokat. Aki órák százait ölte az előző Horizon részbe, hogy mindent összeszedjen, az készüljön nyugodtan arra, hogy itt is eltölthet legalább ugyanannyi időt.

A Forza Horizon sorozat mindig is a szórakozásról szólt és most sincs ez másképp, a Playground Games szó nélkül áldozza fel a realitást a szórakoztatás oltárán és enged szabadon, hogy egy Lamborghini Centenario kormányát markolva száguldj végig a tengerparton, majd ugorj rémisztő magasságba és érj földet mindössze egy repedéssel a szélvédőn. Két éve azt hittem, hogy tökélyre fejlesztették ezt a receptet, de úgy látszik tévedtem, mert képesek voltak úgy csavarni a dolgokon, hogy a Horizon 3 nem csak szebb, de sokkal-sokkal élvezetesebb is lett elődjénél. Hogy ezzel elérték-e a csúcsot? Egyelőre azt hiszem, hogy igen - de nagyon reménykedek benne, hogy újra tévedek, hiszen azzal mindenki jól fog járni.

Tesztünk a játék Xbox One verziója alapján készült, a PC változat a későbbiekben lesz aktiválva. Amennyiben lesznek számottevő különbségek, azt külön jelezni fogjuk.