Bionic Commando

A történet egy a terroristák által megtámadott és félig lerombolt nagyvárosban bonyolódik, illetve nem is annyira bonyolódik, engem abszolút nem kötött le: Az elején kiszabadítják emberünket egy börtönből, hogy segítsünk a kormányon / országon / az emberiségen illetve azokon akik bebörtönöztek. Bár rengeteget ártottak nekünk a múltban és vérig vagyunk sértve, azért persze hogy segítünk.

Ezek után fel kell kutatnunk a bionikus karunkat, majd kapunk egy kis gyakorlópályát, hogyan is kell használni. Végül elkezdődik a kaland, ami abból áll, hogy checkpointtól checkpointig szaladunk, ugrálunk és lengedezünk és közben lekaszaboljuk az utunkba akadó gonoszokat. A játékokban megszokott forgatókönyv szerint jönnek szembe az egyre keményebb ellenségek és kapjuk az egyre erősebb fegyvereket. A fentiek alapján lehetne egy szar játék is, de nem az. Van egy jól működő challenge rendszere: Sorozatban adagolja az egymásra épülő, megoldandó kihívásokat, amik 90%-ban arról szólnak, hogy intézz el x db ellenséget ilyen-olyan módon. Persze az öcsívmenteket is a challengek leküzdéséért kapjuk, megnézhető a statisztika, hol is tartunk. Nekem a mindig a szemem előtt lebegő következő feladat elfedte a kissé egysíkú pályadizájnt és játékmenetet.

Jól szórakoztam, de másodszorra biztos nem futok neki. Sajnos még elsőre sem sikerült befejeznem, az utolsó főellenséggel küzdök egy napja. Hiába túrtam fel a világirodalmat, valahogy nem úgy működnek a dolgok, mint a youtube-on.