Elcsépelt, de jelen esetben stílszerű jelző a veterán azokra, akiknek a név mond valamit: 1994-ben, még DOS-ra jelent meg az első Jagged Alliance, ami mély nyomot hagyott az ekkor még csak gyerekcipőben járó PC-s játékiparban. Ennek egyik oka, hogy egy elég szokatlan, és a mai napig ritka hibrid első példánya volt. Körökre osztott, csapatalapú taktikai harc, térképes stratégiai szegmens, valamint RPG-kre jellemző karakterépítés és dialógusok. Mindez a 2000-es évek kulturális keretrendszerében, (ön)iróniával és humorral vegyítve. Furcsa és ambiciózus kombináció, de működött. Az IP sorsa mégis elég hányatott volt, az etalonként tisztelt első két epizód pedig olyan magasra tette a lécet, amit azóta, két évtized alatt számos Jagged Alliance sem tudott megugrani.
A harmadik részt azonban a Haemimont Games fejlesztette, akiknek többek között az utóbbi három Tropico részt köszönhettük. Ugyan más műfaj, de a tapasztalat adott. Kételyektől azonban így sem voltam mentes, egyrészt a már említett, alsó hangon is négy darab félresikerült próbálkozástól, ami a kettő óta napvilágot látott (még ha más fejlesztőktől is). Másrészt pedig a trailerekből szivárgó prezentációs (főleg animációs) középszerűség miatt. Az első küldetés sem segített, ahol minden zsoldosom és ellenfelem a Csupasz Pisztoly jelenetét idéző helyzeteket produkált, minimális taktikai lehetőségekkel, a sztori kezdete pedig egy lineáris élményt sejtetett. Szerencsére mindez relatíve gyorsan megváltozott.

Egy-két óra bemelegítő után ugyanis kinyílt Grand Chien világa, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. A sztori fősodra mellett időben és térben szabadon felfedezhetővé vált, ami meglepően sok mellékküldetést, dialógust, fejlődési lehetőséget nyújtott mind a felszerelések, mind a karakterek kikupálása tekintetében. A kb. 40 felbérelhető zsoldos nagy részével remek munkát végeztek. Többségük elég egyedi ahhoz, hogy a harctéren, és azon túl is sajátos szerepeket töltsenek be. Például a sorozattal egyidős, szemrevaló Fox, akinek minden megszólalása valamilyen szexuális áthallással bír, célirányosan fejlesztve és felszerelve a valós időben zajló lopakodás, csendes gyilkolás, valamint harcok kezdeményezésének mesterévé válhat (sőt, dekoltázsa olykor a párbeszédekben is egyedi válaszokat provokálhat ki). A műfajilag viszonylag közel álló X-Com játékosok valószínűleg még mindig emlékeznek arra, hogyan indult egy körökre osztott harc: meglátjuk az ellenséget, az pedig azonnal mozgásba lendül. Szerencsére a Jagged Alliance ennél sokrétűbb rendszert használ. Amíg nem észlelik zsoldosainkat, valós időben zajlanak az események. Felderítésre mind a pályára lépés, mind a harc előtt van mód, ahogy arra is, hogy meghatározzuk a napszakot (ami mellé random időjárás, mint faktorok is járhatnak). Amennyiben egy izolált célpontot sikerül csendben kiiktatni, el sem kezdődik a körökre osztott mód. Ha nem, akkor a hangerő, a látási viszonyok, és a környéken tartózkodó többi ellenség függvényében elindulhat. Realisztikusabb és szórakoztatóbb szisztéma, de ez még nem minden: ha pl. a már említett dögös Fox a kezdeményező fél, akkor a célszemély plusz egy körre az állát keresi a földön. Lényeg a lényeg, sokkal több opció van a taktikázásra, mint a legtöbb műfajtársában.

A pályák is ennek eszméjében készültek. Sandbox módra a térképes rész összes (!) szárazföldi zónája bejárható, méretre és összetettségében pedig ha nem is mind, de a többsége jó, vagy kiemelkedően jó osztályzatot érdemel. Ez megint olyasmi, amit haszonszőrű, olykor nagyobb költségvetésű játékok sem mondhatnak el magukról. Nagyjából 35 óra alatt értem a kampány végére, de messze nem az összes mellékküldetés teljesítésével, vagyis a promotált 50 óra tartalom akár igaz is lehet. A fegyverek többsége elég egyedi. Egy állványos géppuska például fekvő helyzetben, overwatch módban nagy pusztításra képes. A shotgun nyilván közelről hatékony, a sniper pedig természetesen messziről. Ami viszont meglepő, hogy a tipikus arzenál mennyire sokrétűen módosítható (persze csak ha van jó szaki a csapatban), és hogy a rengeteg lőszertípus hogyan segít egy-egy fogósabb szituáció megoldásában. A realitás kárára, de a szórakozás javára ezek immáron limitáció nélkül szállíthatóak a csapattal együtt. Kivéve a robbanószerek, ami érthető is: nagyon hatékonyak, olykor már túlságosan is. Tereprendezésben és gyilkolásban egyaránt.

A mentésrendszer nagyon baráti, akár single, akár coop játékmódról van szó. Egy gondosan összeállított, tapasztalt csapattal minden problémára van megoldás, a kampány második felétől talán túlzottan egyszerűen is. Legalábbis medium fokozaton. Hogy ez gond-e, az persze hozzáállás kérdése, elvégre valahol ez a jutalom egy jól felépített és kiképzett csapatért. Ugyanakkor képtelen voltam egy alakulatnál többet finanszírozni, ami persze lehet user error, de olcsó zsoldosokkal kezdtem, nem herdáltam a pénzt, és a bevételi oldalt sem hanyagoltam el. Igaz, egyetlen csapat is bőven elég a sikerhez, de organikusan nem jött ki a dollár matek sehogy, emiatt pedig egy végigjátszás alatt kevesebb zsoldost tudtam csak közelebbről megismerni, mint amennyit szerettem volna. Akad néhány bosszantó apróság (pl. sok szereplővel túl sokáig tart egy-egy kör), de a mod kompatibilitás végett ezek többségére már van közösségi válasz. Hibákból találkoztam néhánnyal, a legdurvább miatt egyszer egy küldetést újra kellett kezdeni, valamint performansz gondok is felütötték a fejüket néhány grafikai opcióval, vagy a tárgyakat és npc-ket kiemelő funkcióval, de ezek összegészében nem vonnak le sokat az élményből.

Mindent összevetve a Jagged Alliance 3 egy kifejezetten kellemes meglepetés. A széria visszatalált önmagához, ami már magában is elismerésre méltó. A szándékosan cheesy párbeszédek és karakterek, a blődli attitűd és számtalan pop kulturális utalás, a már kissé korosnak ható karakteranimációk mind-mind potenciális kockázatokat jelentenek, ha a széles közönség elérése és a pénzügyi siker a cél. De ez is a széria sajátja, amit bátran bevállalt. Ezalatt a furcsa külső alatt egy jól átgondolt szisztéma, és nagyon korrekt mennyiségű tartalom lapul. Szigorúan véve nincs is igazán párja, amivel érdemben össze lehetne vetni, de a körökre osztott harci aspektusa például sok szempontból még a nívósabbnak számító X-Comét is felülmúlja, jobb RPG pillanataiban pedig a Wastelandet idézi. És ez nem kis szó.
PLATFORM PC
KIADÓ THQ Nordic FEJLESZTŐ Haemimont Games
MEGJELENÉS 2023. július 14. ÁR 45 EUR