![[Teszt] Nikoderiko: Director's Cut](/~thumbnail/nikoderiko_magical_world_key_art_artwork_nologo_director_cut.jpg.cvsak.k.article-00-1b-kf.3a8t5gh.jpg)
Emlékeztek rá, hogy volt régen egy Time-Life/Móra kiadású "Tudománytár Gyermekeknek" könyvsorozat, ami a japán Gakken művein alapult? Egy kis mangafiúcska társaságában kaphattunk eme könyvekből magyarázatot gyerekként a világ nagy dolgaira. Például arra, hogy "Legyőzi-e a mungó a kobrát?". Az örök válasz természetesen az, hogy "Igen!", ennek ellenére el kellett telnie néhány percnek a Nikoderiko játékmenetében, amíg a fejemben összeállt a kép... A mongúz ugyanis itt is kobrákra vadászik...
A Nikoderiko nem először jár a tesztlaborban, de nem bánom, hogy másodjára is megjárja a felületünket, mert a jó platformerekre akár többször is érdemes felhívni a figyelmet. Nagyon röviden: a játék maga egy Donkey Kong Country klón, némi Crash beütéssel és fokozódó kihívással. Szóval a kilencvenes évek hangulata tombol a játék minden szegletéből, a grafikát és a modern tartalmi vonatkozásokat leszámítva. Felkeltettük a figyelmed? Jó, akkor gyere és olvass tovább!
Dracoo kolléga már egyszer alaposan a Nikoderiko: The Magical World körmére nézett, és a végén talán kicsit szigorúbb is volt a kelleténél. Számonkérte ugyanis a játék újító szándékának hiányát. Igaza volt abban, hogy a Niko nem jár új utakon, hanem remixel. Az alap a DKC-módi, amit szemrebbenés nélkül vált át térben előre/hátra haladós (azaz Crash-es) jelenetekre. Emellett felsejlik a Sonic, és az újgenerációs Rayman is tutira az ihletforrások között van, pláne a kötöttpályás szakaszoknál. Szerintem ez a keverék maga adja a játék újdonságfaktorát, illetve az a tény, hogy jók a pályák, jó a kihívás, szép a grafika és David Wise dallamai is a helyükön vannak.
A mostani cikkünk alapja a Nikoderiko Director's Cut kiadás, amely egy ingyenes update a régi tulajdonosok számára, a friss nézelődők pedig alapból egy kiforrottabb kiadást kapnak a mostani megoldásokkal. Melyek ezek?
A készítők bevallása alapján több a tartalom, a felvehető kincs és megjelent a Hard Mode is a palettán, amely amúgy szerintem nem lett volna égetően fontos, lévén a játék maxolásához eleve kell a gógyi meg a reflex. Persze ha valaki szereti a nehézséget, meg szeret szintező modifikációkkal játszani, akkor most itt a lehetőség. Ennek megfelelően a könnyű mód is könnyebb lett, hogy a kölykök is hozzáférjenek a játékhoz. Erre nagyobb szükség is volt, mert ahogy mondtam, a Nikoderiko eleve a tapasztaltabb játékosoknak szólt. A DKC után szabadon itt is van rejtett világ, új David Wise muzsikákkal, új terepekkel. Ezek nyilván a nehezebb, nagyobb kihívást nyújtó pályák, amelyeket érdemes a játék végére hagyni. A PC oldalról érkezők is örülhetnek: az itteni Steam Deck kompatibilitás jó hír sokunk számára. És az is fix, hogy a játék Xbox Series masinán már-már állkoppantósan tud kinézni, szuper sima animációkkal, és állítólag az alap változathoz képest optimalizáltabb teljesítménnyel. A frissítés szerencsére ráépül a korábbi állásainkra is, szóval ha van egy mentésed, gond nélkül megy tovább a móka.
Engem teljesen lenyűgözött, hogy a relatíve kis, független csapat micsoda minőséget tett le az asztalra, a kalandos lelkületű (bár kissé furry-san furrrra) mongúzaink pedig elvarázsoltak. A Director's Cut egy újabb jó érv arra, hogy a Nikoderiko világába belevágj. A játék Metacritic átlaga 80-84% körül mozog, és ezt az update előtt szedte össze a játék. A mungó nem csak a kobrát, de a medvét is zavarba ejtette! (Kacsint!)