FIFA 12Teszt

A videojáték-iparnak is megvannak a maga fura berögződései. Ilyen az is, hogy amíg a Battlefield 3, az Arkham City, a Gears of War 3, a Skyward Sword, az Uncharted 3, a Skyrim és a Modern Warfare 3 összesen több tucat "Az Év Játéka" titulust fognak begyűjteni, addig a FIFA 12 minden bizonnyal egyet sem. Pedig az EA Sports játéka nem kevésbé kiváló, mint a felsorolt címek bármelyike.

Hosszú évek kitartó munkája ez, amely során egy sokak által lenézett és lesajnált franchise rálépett a perfekcionizmus ösvényére, a FIFA 12 pedig ezen felfogás eddigi legkiemelkedőbb, leginkább kiteljesedett terméke - egy olyan cím, amely láttán tényleg elgondolkozik az ember, hogy vajon miért is nem lesz soha esélye bekerülnie egy sportjátéknak a videojáték-legendák közé. Félreértés ne essék: a FIFA 12 nem tökéletes. Közel sem az: vannak hiányosságai, mint ahogy olyan területei is, ahol van még hely a további javulásra. Mégis: videojáték soha nem nyújtott még annyira fantasztikus, precíz, élethű és látványos futballélményt, mint most.

A fentiek hátterében első sorban az idei kiadás három kiemelt újítása, az Impact Engine, a Tactical Defending és a Precision Dribbling állnak - kezdjük a leglátványosabbal, az Impact Engine-nel, amely a játékosok közötti interakciót emeli egy teljesen új szintre. A funkció lényege az, hogy a focisták minden eddiginél élethűbb ütközéseket produkálnak: az IE mögött álló szuperrészletes fizika pazar animációkkal párosul, a labdáért folyó harc végkimenetele pedig még inkább függ a játékosok testfelépítésétől és egyéni képességeitől. A dolog igazi ereje a részletekben rejlik: minden egyes apró kontaktusnak látható és érzékelhető következménye van a játékosok mozgásában.

Az Impact Engine bevallottan a sorozat eddigi legnagyobb technológiai újítása a generációban, ám mint ilyen, sajnos megvannak a maga gyermekbetegségei is - a FIFA 12 egyetlen komolyabban kiemelhető negatívumának is ez tekinthető. A bíráskodás például láthatóan nem haladt a korral: a játék esetenként egész egyszerűen nem tudja lekezelni ilyen szempontból az összeakadó lábakat, az elmaradó szabadrúgások és büntetők így fognak okozni némi bosszankodást. De kellemetlen - bár a konkrét megvalósítást tekintve kétség kívül élethű - az is, amikor két gép által irányított játékosunk nemes egyszerűséggel átesik egymáson. Összességében tehát egy komoly technológiai előrelépésről beszélhetünk, amely azonban még közel sincs kiforrva.

NEHÉZSÉG SZUPERSKÁLÁZVA

A korábbi epizódokban öt nehézségi szint közül választva lőhettük be a játék által kínált kihívást, idén azonban jóval mélyebbek a lehetőségeink: több tucat csúszka segítségével közvetlenül befolyásolhatjuk a játékosok tulajdonságait. Túl jól védenek a kapusok? Túl sok lövés megy mellé? Túl gyorsak a játékosok? Túl lassan töltődik az erősáv? Ezeket, és sok minden mást is részletesen beállíthatunk, a saját és az ellenfél oldalán egyaránt, így mindenki megtalálhatja a képességeinek megfelelő beállításokat.

Nem kötelező, de erőteljesen ajánlott a Tactical Defending használata, amely sokkal mélyebb és valósághűbb védekezési lehetőségeket biztosít. Korábban a csatárok feltartóztatása kimerült annyiban, hogy egy vagy két játékosunkkal nyomás alá helyeztük őket, most azonban mind az irányítás, mind a módszerek terén kibővült és kimélyült a repertoár. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap a védekezés türelmi része: ahogy a valóságban, úgy a FIFA 12-ben is sokkal hatékonyabb módon szerezhetünk labdát a passzsávok lezárásával, az ellenfél kiszorításával és a testi kontaktus kihasználásával, mint a játékszer tényleges elvételére történő törekvéssel. A lendületből érkező támadókkal is sokkal hatékonyabban szállhatunk szembe: a hátráló védekezés és a csatár kontextusában történő mozgás hasznos és élethű lehetőségeket ad a kezünkbe.

Nem csak hátul bővült a repertoár, hanem elöl is: a Precision Dribblingnek első sorban a támadások során fogjuk hasznát venni. Az LB / L1 gombbal előcsalható lassabb, sok apró érintéssel operáló labdavezetés során játékosunk a labda fedezésére koncentrál, így a védők gyűrűjében is van esély a támadások eredményes befejezésére. Remekül kihasználhatjuk az új funkciót a lendületből érkező társak bevárására vagy egy jó ütemű beindulásra, de a cselmesterek is hatékonyabban verhetik így meg embereiket.

A remek játékmenetbeli újítások mellé természetesen idén is robosztus tartalmat kapunk: a közel harminc licenszelt bajnokság és a jól ismert játékmódok most sem hiányoznak. A fő tartalmi egység, vagyis a Karrier első sorban külsőleg változott: a weboldalszerű elrendezés rengeteg plusz információval és hírrel lát el bennünket. Vannak azért újdonságok is: sokkal hangsúlyosabbak és személyesebbek például a játékosok visszajelzései a menedzser felé, de nagyobb szerep jut a médiának is, és az átigazolási szezon is kidolgozottabbá vált - az utolsó nap például óránkénti lebontást kapott, ahol a valósághoz hasonlóan csak kapkodja az ember a fejét az utolsó pillanatban között transzferek láttán.

Ha már külsőségek: nem csak a karrier kapott teljesen új felhasználói felületet, hanem a komplett játék is. Az új elrendezés nem csak átláthatóbb, hanem esztétikusabb és látványosabb is, ami pedig talán a legfontosabb: az elmúlt évek leggyorsabb és legkényelmesebb menürendszere található a FIFA 12-ben. A prezentáció színvonala a pályán is előrelépett: a felvezetők hangulatosabbak, mint valaha, és maga a közvetítés is újabb lépést tett a televízió-jelleg irányába. Külön öröm, hogy ezzel párhuzamosan a FIFA 12 igyekszik a lehető legkevésbé szétszabdalni a játékot: nem csak a gyorsan elvégzett szabadrúgások és bedobások gyorsítják azt, hanem a pár másodperces bevágások száma is jelentősen lecsökkent - nem úgy a minőségük.

Jobb prezentáció ide, kötelező évenkénti grafikai előrelépés oda, a prímet mégsem ezek, hanem a csodálatos animációk viszik. Rég láttunk már ekkora előrelépést ilyen téren, amely ráadásul csak részben köszönhető a korábban már említett Impact Engine-nek: a focisták mozgása minden szempontból sokkal természetesebb és élethűbb, a lendület kezelése a belépők, a nagy ugrások és az irányváltások esetében különösen figyelemreméltó. A különféle mozgáskultúrák lemodellezése terén is további javulás figyelhető meg: nagy örömmel tapasztaltam, hogy a topklubok esetében jelentősen megnőtt azon játékosok száma, akiknek kiválóan sikerült elcsípni és reprodukálni a jellegzetességeit.

EA SPORTS FOOTBALL CLUB

A FIFA 12 már sokkal inkább platform, mint játék: az új EA Sports Football Club feature is ezt bizonyítja. A játékosok teljesítményüktől és cselekedeteiktől függően tapasztalati pontokat kapnak, így közvetett versengésre is van lehetőség a barátokkal. Emellett mindenki elkötelezheti magát valamelyik klub iránt, amelyek a legalább profi szinten játszó képviselők átlagos napi TP-je alapján egy virtuális bajnokságban versenyeznek egymással. Visszatértek emellett a 2010 FIFA World Cup valós meccseken alapuló kihívásai is: a kínálat folyamatosan frissül a többé-kevésbé aktuális szituációkkal.

Amíg pár éve a friss tartalmak, úgy idén a játékmenetbeli újítások miatt csettinthetünk elégedetten: a FIFA 12 túlzás nélkül új szintre emeli a virtuális focit, és egyúttal emlékeztet bennünket arra is, hogy a világméretű háborúkon, az epikus történeteken és a mesebeli kalandokon túl is létezik kiemelkedő játékélmény.

A FIFA 12 az új funkcióknak köszönhetően minden eddiginél mélyebb és élethűbb élményt kínál, amire a fantasztikus animációk és a remekül skálázható nehézség teszik fel a koronát.