Peggle 2Teszt

A PopCap játékok örök keresztje, hogy az alapvetően egyszerű alapötletet elsőre közel tökéletesen öntik játékba a fejlesztők, innentől pedig baromi nehéz folytatást csinálni hozzájuk. Ezt egyébként az is mutatja, hogy népesebb portfóliójuk igencsak apró része kapott a neve mögé számot vagy alcímet, a csapat zsenialitását pedig az mutatja, hogy még ezzel a problémával szembesülve is jellemzően kitűnő folytatásokat tudnak gyártani. Éppen ezért - illetve mert a gamescomon igazán jó negyed órát sikerült eltölteni vele - rendkívül vártam, hogy a Peggle 2 elé ülhessek és szerencsére most sem kellett csalódnom: bár alapvetően ugyanazt kapjuk mint amit 2007-ben megszerettünk, mégis épp elég ponton lett finomhangolva és változtatva ahhoz, hogy frissnek hasson.

A Peggle 2 alapjai változatlanok maradtak: adva van egy rakás kék, valamivel kevesebb narancs, illetve néhány zöld és lila bogyó, melyekből a másodikat a képernyő tetejéről kilőtt pattogó golyóval kell eltüntetni. És bár elsőre olyan, mintha a szokásos területre tévedtünk volna, a golyó / bogyó fizika picit át lett alakítva - hogy pontosan melyik, arról viták zajlanak a kapcsolódó fórumokban (vagy a golyó mérete csökkent, vagy a pattogása lett kicsit erősebb, nem álltam neki centivel lemérni), de ez az apró változás épp elég ahhoz, hogy a bevett taktikákat ha csak egy picit is, de át kelljen alakítani. Félelemre semmi ok, továbbra is valóságosnak tűnik a mozgás, illetve aki most találkozik először a játékkal az ugyanúgy cca fél perc alatt megbarátkozik vele, de aki hozzám hasonlóan sokáig hulló labdákkal álmodott, annyit játszott az első résszel, az érzi, hogy egy picit bele lett túrva a háttérben futó dolgokba.

Ennél sokkal látványosabb a Peggle mestereket érintő változás: Bjornon kívül lényegében a teljes stáb lecserélődött és sajnos összes is ment, hiszen mindössze öt mesterrel fogunk találkozni, fejenként úgy egy tucat pályával és ugyanennyi challenge szinttel. Kicsit csalódást keltő ez a szám és bár a mesterek lényegesen komolyabb jelenlétet kapnak (nem csak a fejük látszik) azért jó lett volna kicsit több belőlük, de legalábbis néhány régi ismerőst viszontlátni. Azt viszont el kell ismerni, hogy legalább mindegyikük igazi egyéniség lett, nem csak nevet kapott egy-egy speciális képesség. Reagálnak a lövéseinkre, ugrálnak, körmüket rágják az utolsó narancsok környékén, ráadásul végre van saját zenéjük is, nem mindig az Örömódát kell hallgatnunk.

A szereplők létszámának csökkenése nem jelenti azt, hogy kevesebb dolgunk lesz. Bár az öt+egy tucat pályán relatíve gyorsan végig lehet szaladnunk, a megnyíló challenge szintek lényegesen komolyabb kihívást tartalmaznak lényegesen változatosabb formában. Van ahol négy gyorsan mozgó bogyót kell eltalálni vásári céllövészethez hasonlóan, máshol a szokásosnál több narancs célpont van, de például találunk olyan - igazán komoly kihívást nyújtó - feladatot, mikor egy bizonyos pontszám ALATT kell befejeznünk a pályát. Ha pedig ez nem lenne elég, a normál pályák is tartalmaznak három-három extra kihívást (tüntess el mindent, érj el bizonyos pontszámnál többet és még valami változó), melyek teljesítéséhez igazi Peggle mesterré kell válnunk.

Kell is a tartalom, mert sajnos a játék többszereplős része karcsúsodott az előző részhez képest. Példának okáért jelenleg csak online lehet játszani és a Duel Mode (mikor egyazon táblán váltják egymást a játékosok) is hiányzik - bár a fejlesztők ígérete szerint készülget. Addig is lehet a neten játszani vagy GameDVR segítségével dicsekedni. És ha már itt tartunk: példás dolog, ha egy játék kihasználja az Xbox One videó rögzítő szolgáltatását, de itt egy kicsit túlzásba este a fejlesztők. Lényegében minden picit jobb lövésünkről készít egy klipet, melyek bár méretben nem olyan hatalmasak, de két nap alatt olyan szinten eldugaszolták az erre fenntartott menüpontot, hogy neki kellett állnom manuálisan takarítani. Ennyire senki nem lehet dicsekvős.

Tehát végül az első részt kapjuk pepitában? Igen és nem. Természetesen a játék alapjai megmaradtak, hiszen ettől Peggle a Peggle. Azonban próbáljunk picit a borítás alá nézni és meglátjuk, mennyire komolyan lett a játék arra finomhangolva, hogy pillanatok alatt teli szájjal vigyorogva üljünk előtte. És nem csak a képi humor miatt, hanem mert a játék a maga módján teli van tömve olyan pillanatokkal, amiket aztán a GameDVR-ban "epic moment" jelzővel illethetünk. Mikor az utolsó golyóval sikerül fél tucat bogyót eltüntetve teljesen kiürítenünk a pályát, mikor egy elrontottnak tűnő lövésből három labdát kapunk vissza, mert nekiment egy szorzónak, és még hosszan sorolhatnám az ilyen helyzeteket. És ezek miatt nagyon gyorsan bekapcsol a jól ismert „még egy pálya / még egy lövés” hatás, mely miatt a délutáni „gyorsan kipróbálom” terv helyett késő esti gyilkoltuk a bogyókat. Így még egy esetleges elvesztett pályánál is biztosan tudjuk, hogy legközelebb jobban fog sikerülni. Nem lesz system seller játék a Peggle 2, de ha már vettél egy gépet, akkor kitűnő elfoglaltság míg vársz a következő szuperprodukcióra.