amikor a hóhért akasztják

nem is olyan rég, kb novemberben/decemberben voltunk egy házibulinak kikiáltott összejövetelen a párommal. persze egy rakat cimbi szintén tiszteletét tette ott, és mondanom se kell, ismét eleget tettem annak a fixa ideámnak, hogy nem akarom megérni a nyugdíjas kort. kb hajnali 5 magasságában eszembejutott, hogy "fákk, hisz itt van a barátnőm/élettársam/párom/pinám/szerelmem/nőm/csöcsöm (vagy ahogy tetszik) is, és még csak nem is láttam az éjszaka folyamán". nah mondom fasza, biztos valami szobában nyomja a popot valakivel. nekiálltam keresni, és igazam volt. megtaláltam az első szobában, az ágyon fetrengve... kezében egy... egy... egy DualShock2-es és meredten bámulja a tv-t, amin épp GT4-et ízzít. hát nagy megnyugvás volt ez nekem - de még nem sejtettem, mi fog rám várni.

azt már megszoktam, hogy a DS-t folyamatosan kirángatja a kezemből (minden második nő ismerösömmel egyetemben), bármi is pörög rajta, de hogy egyszer is leüljön a tv elé és magától nyomjon valamit, az elég ismeretlen dolog volt számomra.

én megtanultam kezelni az ezirányú függésem (bár a többit nem tudom kordinálni :D ), mert van spiel a végtelenségig, de ha más programom lenne (bármi is legyen az), akkor inkább azt választom - mert ugye nem jó dolog zombinak lenni.

ejj, de elkalandoztam. szóval a lényeg: ezt a bulit követően otthon mindig csekkolgatta miket tolok, próbálgatta őket, de igazából a Z.O.E. 2nd Runner-en kivül semmi nem fogta meg igazán az asztali konzol felhozatalból.

addig-addig rágta a fülem, hogy szerezzek neki má' egy Gran Turismo-t, míg beadtam a derekam és hazaállítottam egy GT4 Prologue-gal.

rá is akadt rendesen, de nem számoltam azzal, hogy 2 nap alatt átrágja az egészet. utána újra hiszti: még GT-t neki, még.

persze én nem vagyok odáig a GT-ért, mert valahogy a tütükézés kajak nem köt le, de nemrég mégis szereztem neki egy full GT4-et (ahelyett, hogy magamnak vettem volna valami értelmes stuffot, nah mindegy...).

ez az örülete, addig fajult, hogy hazajön melóból, szokásos kötelező kérdéseket letudja, aztá' durran is be a tv elé és nyomja a hőn áhított matériát.

elgondolkodtam, és ez nem jó nekem így, mert, ha én nekiállok nyomatni valamit, akkor persze én vagyok a köcsög, meg bsszam meg Snake-t, ő pihenni szeretne. de, ha ő nyomja a GT Mode-ot, akkor is én vagyok a köcsög, meg bsszam meg magam -helyette :D - , mert ő játszani szeretne.

lassan bezombul. lassan eléri azt, hogy az RGB kábelt el kell rejtenem előle. vagy talán ideálisabb lenne még egy tv-re beruházni, mert konzol van itthon dögivel, és akkor én is függhetnék. vagy egyszerűen meg kell neki is tanulni kezelnie a videojáték hatalmát, és fontossági sorrendet csinálnia.

egy biztos, most már tisztában vagyok azzal, hogy eddig miket türtek mellettem, és elégé érdekes élmény ez - és persze jogtalan lenne ezt a szemére hánynom, mert én is rendesen megörülök, mikor valami új, vagy nagy kedvec cucc van terítéken, de nekem az pár nap és általában a szoba magányában szeretek gémelni - de mondanom se kell: nem volt ez mindig így, sőt most sincs mindig így.

asszem erre szokták mondani: "amikor a hóhért akasztják"...