Mighty Battles - Teszt (iOS)

Igen kedves olvasó jól látod, ismét egy klónnal lesz dolgunk, ráadásul egy olyan klón, ami a klónok klónjának a klónja éppen ezért nem álltam hozzá valami jó szájízzel, de azért igyekeztem a lehetőségekhez képest objektívnek és pozitívnak maradni.

Úgy érzem, hogy ettől a pillanattól fogva kerüljük a klón jelzőt, nevezzük inkább divatosnak az adott játékot. Igaz a sort a Clash Royale kezdte, majd jött a Siege: Titan Wars, Medals of War, War Heroes (és ezek csak azok amiket mi is teszteltünk) és most itt van nekünk egy igencsak divatos cucc, ami a Mighty Battles címet kapta, lássuk hát hogy miben különbözik a hetente futószalagon megjelenő hasonló címektől.

Kezdjük rögtön azzal, hogy ellentétben a megszokott általában felülről mutatott nézettől - ami néha izommetrikus is tud lenni ugye - jelen esetünkben egy igencsak merész FPS, tehát belső nézetes játékkal lesz dolgunk, mégpedig a bázisunk védelmi tornyának szemszögéből kísérhetjük figyelemmel az eseményeket. Ennek az egyedi és különleges nézetnek köszönhetően minden teljesen más perspektívába kerül - mondhatni szó szerint. Illetve ennek a nézetnek lesz egy egyedi feladata is, mégpedig a torony tetején található hatalmas ágyú „személyében”. Ez lesz ugyanis az egyik legfőbb mozgatóerő a játékban, ha akarjuk automatikusra is rakhatjuk a célzást, vagy akár mi magunk is mindig megadhatjuk, hogy éppen mire lőjön, de ami a legfontosabb lesznek olyan kártyák amiknek a segítségével rövid időre meg tudjuk változtatni az ágyú lövedékét. Az alap nehézgépágyúból egy tapizással tudunk varázsolni rakétalövedéket, EMP-t, lézert, rail gunt és még sorolhatnám milyen finomságokat, az már csak rajtunk múlik hogy melyeket visszük magunkkal a csatába - miután persze RNGesus kisorsolta nekünk valami ládából.

Az alapkoncepció továbbra is a szokásos; háború van, két bázis áll egymással szemben, az esélyek egyelőek a kérdés már csak az, hogy a lehetséges nyolc kártya közül miket viszünk magunkkal. A kártyákat továbbra is ládákból tudjuk nyitni, az egységeken belül nem kell olyan nagy változatosságra gondolni, de azért néha igencsak kreatív tud lenni a játék, ezért érdemes mindent kipróbálni. Az animált, mozgó kártyák marha jól néznek ki, a rajzfilmes humoros grafika jól áll a játéknak. Szerencsére elég kártya lesz ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára legideálisabb összeállítást.

Tekintettel arra, hogy csak egy épület van amit le kell verni, arra az egyre érdemes nagyon odafigyelni. Itt is ugye két irányból jöhet a támadás, szóval ha van rá mód érdemes kivárni az ellenfelünk lépését és arra megtalálni a megfelelő ellentámadást. A kőpapírolló itt is hibátlanul működni fog, a hamar termelődő gyalogsággal gyorsan ki lehet radírozni az ellenfelet a meccsből, de elég csupán egy jármű és a legerősebb gyalogsági egységnek is pillanatok alatt kampec lesz, a járművek ellen persze a légi egységek a legjobbak és még sorolhatnám az alap dolgokat, de mindezt már kívülről fújjuk ugyebár.

Gondolná ezt az egyszeri gémer - valljuk be teljesen jogosan - de a helyzet az, hogy az egyedi nézetnek és a különböző ágyútöltelékeknek köszönhetően a Mighty Battles ritmusa, játékmenete annyira különbözik a többi hasonló címtől, hogy az embernek szinte újra meg kell tanulnia az alap dolgokat ha komolyabban érvényesülni szeretne. Éppen ezért kaphat valamivel több pontot a játék mint a többi „divatos” cím, mert képes volt valami merőben újat hozni ebbe a stílusba.

Természetesen itt is lesznek négy óránkénti ingyenes ládák, lesznek sebzés utáni (Damage Crate) ládák, amik naponta frissülnek, négy szabad hely lesz a loot ládáknak és persze lehetőségünk lesz klánhoz is csatlakozni, de csak harmadik szint után. A klánon belül lehet adakozni, kártyát kérni, csevegni és lesz egy egyéni, teljesen random küldetéseket tartalmazó napi láda is, amit közösen kell majd megcsinálni. Fizetős játékosok előnyben lesznek - mint mindig, ez alap manapság - de a játék tökéletesen játszható ráköltés nélkül is. Igaz ha túlságosan magasra jutunk túl rövid idő alatt, akkor pillanatok alatt le fognak minket verni az erősebb játékosok, de ez manapság már teljesen megszokott dolog, kellő kitartással itt is bármit el lehet érni. Negyedik szinttől lesznek elérhetőek az események, amik felváltva tartalmaznak fizetős és ingyenes tournamenteket, érdemes ezekbe mindig belevágni az értékes jutalmak miatt.

A Mighty Battles végre egy olyan „divatos” játék, aminek sikerült komolyan elszakadni a gyökerektől, némi újdonságot vinni a stílusba, ami miatt talán meg is fogja állni a helyét ebben a brutálisan telített piaci helyzetben. Annyira viszont nem forradalmi a cucc, hogy csapot papot otthagyjunk miatta, én speciel többek között ennek a címnek köszönhetem, hogy újra kedvet kaptam a Clash Royale-hoz és felvéve a kesztyűt visszatértem a darálóba. Nektek most is jó játékot kívánok, egy próbát mindenképpen megér!

7/10