[33] Krisz576 (offline)

Segítőkész - Alapos - Mániákus

Ő egy 40 éves fiú és itt lakik: Budapest / Budapest

5117 napja regisztrált felhasználó, ez idő alatt 126674 kreditet gyűjtött

2017 November
14:54 Milyen TV-t vásároljunk? 2. rész
Folytatom a fontos fogalmak - többek közt az OLED-ek hibáinak - ismertetését, számos tippet nyújtva a vásárláshoz.


Az 1. rész : KATT

2. rész


- HOMOGENITÁS
A szó jelentése a TV-k esetében azt jelenti, hogy a kép minden része teljesen egységesen mutatja a megjelenítendő anyagot. Ha van bármilyen eltérés, mint mondjuk egy halvány csík, vagy sötétebb foltok, az például egy oldalra pásztázásnál (film, sportműsor, játék stb.) sajnos látható, és zavaró. Ezeket hozzáteszem sokszor csak szakértett szemmel lehet kiszúrni, és a feljebbi kategóriákban egyre kisebb hibákkal szembesülünk (noha sajnos ez sem mindig igaz).
NEM létezik teljesen homogén TV! Nagyon nagy általánosságban viszont a minőségi javulás (legrosszabbtól kezdve) körülbelül így fest jelenleg: Edge LED, Direct LED, FALD LED majd OLED.
Ez azonban NEM ökölszabály! Minden további nélkül lehet homogénebb például Edge LED, mint Direct LED, és mivel panelfüggő is, egy kifogott rosszabb OLED is lehet inhomogénebb, mint LED. Inhomogenitást legtöbb esetben megvilágítási egyenetlenségek okozzák. Ráadásul ahogy növekszik a méret, a képhibák mértéke is egyre nő(het). Külön probléma a rálátási szög, ami VA paneles LED-eknél a legrosszabb. Saját ZD9-es példámmal élve hiába nagyon mély a fekete, de pláne erős HDR fénynél nagyon nehezen tudja tartani a mély fekete színt (ha van a képernyőn fényes objektum, amit meg kell világítson), és simán lehet, hogy egy 65-ös képernyőnél a kép egyik sarka már nem lesz olyan fekete, pedig egy top FALD LED-ről beszélünk.
75-ös méretnél is nem egyszer hallottam LED-ek esetében, hogy pont középen ülve a kép széleinél már lehetnek észrevehető kontraszt és szaturáció eltérések, Edge LED-nél meg aztán pláne lehetnek máshol is a képen apró egyenetlenségek.
A clouding, avagy felhősödés például az Edge LED-ek sajátja, leginkább sötét jelenetekben fordul elő. Ilyenkor sötét szobában, nagyon sötét képnél látni kis ködös fehéres (igazából sötétszürkés) foltokat, ami nagyon zavaró tud lenni. Én pl. mintha láttam volna korábban nagyon finom egyenetlenséget a ZD9-emen (bal alsó sarok), de amint bekapcsolom a local dimminget, eltűnik.
A banding egy halvány függőleges csíkszerű jelenség, mely sokszor panelfüggő (vagyis ugyanannál a modellnél is egyiken lehet, másikon nem). Teljesen homogén szürke képnél látszik a legjobban, és bizony OLED-nél is előfordulhat hasonló, de QLED-eknek is gyakran sajátja.
Maga az Image Retention / beégés is természetesen a homogén képek tárgya. Nagyon figyeljünk az erre hajlamos IPS panelekre, és természetesen az OLED-ekre, ott ráadásul a napfényre is (nem tesz jót, ha közvetlen a képernyőre süt).


- 3K probléma, avagy az IPS RGBW
Az LG az egyszerűbb LED kategóriáiban nem csak, hogy IPS panelt, de ún. RGBW pixelstruktúrát használ (nem tudom más gyártók is átvették-e, de eddig nem láttam rá példát). Ez nem összekeverendő a WRGB struktúrájú OLED paneleivel, melyet szintén szoktak RGBW-nek hívni.
Itt az IPS paneleknél minden R, G és B alpixelt egy fehér követ, azonban egy pixelben csak 3 alpixel található, így felváltva ismétlődik a minta. A gond csak az, hogy a soroknak így csak 75%-a lesz lefedve, amit így nemes egyszerűséggel sokan „3K”-nak becéznek. Jelentős különbség ugyan nincsen első ránézésre egy film közben, de egyenes vonalak éleinél elváltozások lehetnek a hagyományos RGB struktúrához képest, és a finom részletek (pl. ha PC monitornak használjuk a TV-t) is hibásan (kevésbé tisztán) jelennek meg. Javaslom kerüljük ezt a fajta struktúrát, még ha nem is ódzkodunk az IPS-től. A 2018-as LED-jeinél már nem mindig erőlteti az LG, a felsőkategóriás IPS LED-jei (pl. idén az SJ vagy SK sorozat) meg szerencsére pláne hagyományos RGB struktúrával rendelkeznek.
Olyan tesztoldalak, mint az rtings, csinálnak közeli fotókat az alpixelekről, de akár mi magunk is megtehetjük az áruházban mobilunkkal, vagy fényképező makró funkciójával. Kipróbáltam, működik egy jó mobillal is. Ez pl. RGB struktúra, ha jól rémlik egy régi plazmámról:


- CHROMASAMPLING
A színtömörítés, avagy chromasampling egy színtömörítési eljárás. 4:2:2-nél felére, 4:2:0-nál negyedére veszik a színfelbontást. 4:4:4 (vagy RGB ) pedig amolyan képernyő kész. YUV 4:4:4 (vagy RGB ) és YUV 4:2:2 valóban elsősorban játékoknál és PC-nél fordul elő, de amúgy filmeknél is előfordulhat lejátszók esetén.
Minden pixelnek van egy chroma (szín) és egy luma (fény) értéke. A chroma tömörítésével relatíve kis minőségromlás mellett jelentős javulást tapasztalhatunk. Mivel a luma-hoz nem nyúlnak, az egymás színinformációit megosztó pixelek között is lesznek árnyalati különbségek.
Az UHD HDR filmek (és amúgy Bluray-ek is) 4:2:0-sak, és nem mellesleg 99%-ban 24Hz-esek (Billy Lynn pl. 60 Hz). Ez azt jelenti, hogy a színtömörítés után vissza kell fejteni 4:4:4-re. Nevezzük re-chromasamplingnek. Ezt normál esetben a TV végzi, de ha a lejátszó is tudja, tehát 4:2:2-t, vagy 4:4:4-et ad ki, az jobb képet adhat, még akár egy top jelfeldolgozó rendszerű ZD9-nél , AF9-nél is, vagy Pana OLED-nél vagy Q9FN-nél is, pedig azokban pöpec a jelfeldolgozó proci (X1 Xtreme, X1 Ultimate és legújabb generációs HCX).
Azt fontos tudni, hogy a végeredmény MINDIG RGB (4K TV-nél 4K RGB), hiszen a TV-nek a végső fázisban már közvetlenül a panel egyes pixeleinek R (piros), G (zöld) és B (kék) pixeleinek adja ki az utasítást. (Van persze eltérő WRGB, vagy RGBW stb panel, ilyenkor ezeknek megfelelően még egy mátrixformulán átesik az RGB jel.)

A játékokat optimális esetben eleve RGB-vel kaphatjuk meg. Filmeknél viszont színtömörítést használnak, tehát mint feljebb írtam magas a forrásanyag YUV420-s. A lebutítás azaz esetünkben a színtömörítés egy egyértelmű leképezés (amit filmstúdiókban végeznek). RGB-ről YUV kódolásra váltunk, majd 4:2:2-re vagy 4:2:0-ra színtömörítünk (filmeknél utóbbi).
Visszafejteni RGB-re viszont már NEM egyértelmű, és itt tágabb határt kapnak a TV-k vagy más eszközök. A YUV-RGB kódolás visszafejtése még egyértelmű (normál esetben), ha már teljes chroma-nk, azaz YUV444-ünk van. De ehhez előbb YUV420-ból YUV444-et kell csinálni, azaz a TV, az AVR, vagy lejátszó jelfeldolgozó-rendszerének stb. „kell kitalálnia”, hogy „1” pixelből hogyan lesz „4”, illetve hogy fog az a négy pixel kinézni. Ezt profibban esetben úgy oldják meg, hogy a meglévő pixelek közé átmeneteket képeznek. Minél jobb a jelfeldolgó rendszer, annál szebben megy.
Analógiának képzeljük el, mintha egy 4K képet leskáláznánk 2K-ra, majd újra megpróbálnánk felkálázni 4K-ra. Az eredmény nem lesz ugyanolyan, mint a natív 4K-nál, hiszen saccolt extra pixelekről van szó, de hasonlóan jó lehet még, hiszen az élességérzet sokszor csak optikai, hiába nem nő meg maga a képinformáció.



- BETEKINTÉSI SZÖG
Ebben egyértelműen az OLED-ek jeleskednek, oldalról ránézve sem kell attól tartanunk, hogy veszítenek a szaturációból, fényerőből vagy a fekete mélységéből (jelentős mértékben legalábbis nem fognak). Ezzel szemben egy VA paneles LED leginkább szemből nézve a legideálisabb, vagy legfeljebb a képernyő széléig vándorolhatunk el. Az sem ritka, hogy egy 65-75-ös VA paneles LED-nél pont középen ülve is már tapasztalhatunk elváltozásokat a kép széleinél, de azért nem mindig olyan vészes a helyzet. Az IPS paneles LED-ek jóval tágabb betekintési szöget engednek, de azért nem OLED szinten, pláne erősebb fényerőnél. A Sony új ZF9-e egy egyedi VA panel. Egyfajta filternek köszönhetően talán még IPS-nél is tágabb betekintési szöget kaptunk, de a natív (nem bekapcsolt local dimmingel) kontraszt az rtings mérése alapján alacsonyabb lett ettől. A Samsung fullos 8K modellje, a Q900R is kicsivel tágabb betekintési szöget kínál, mint a szintén VA paneles QLED-ek. Lehet tehát javítani VA panelen is, bár ezek szerint nem mindig kompromisszummentesen.

- INPUT LAG
Ez a késedelmi időt jelenti a kép megjelenítésénél, onnan számítva, hogy megkapja a jelet a TV (például, hogy megnyomunk egy gombot a kontrolleren, ha játszunk, és mennyi idő telik el, amíg a TV jelfeldolgozó rendszerén átfutva az elváltozás visszaköszönt a képernyőn.) Igazából divatmánia lett belőle. Szerintem vakteszt alapján még egy 20 vs 50 ms közötti különbséget se nagyon lehetne kiszúrni, legalábbis az emberek 99%-ának esetében, én pl. gyakorlott játékosként évekig elvoltam 59 ms-el is, ez kb. még határeset szerintem. Ugyanakkor sokan állítják, hogy tényleg érzékenyek rá. Az ún. nevezett Gamer módban minden felesleges lassító folyamat kikapcsol. 30-40 ms input lag már elég jónak számít, a legjobb TV-k pedig már szűk 20-at kínálnak, sőt az idei QLED-ek pl. 15 ms-t. Hozzá kell tegyem, egy 20 vs 30 ms inkább csak a tudatot nyugtatja, de természetesen szigorúan véve minél kevesebb, annál jobb. Film közben semmi jelentősége. Akiknek igazán számíthat: Hardcore online FPS gamerek, de ők gyorsreakcióidejű monitorokkal járnak a legjobban, feláldozva a komoly képminőséget.


- JELFELDOLGOZÓ RENDSZER, FELSKÁLÁZÁS
A jelfeldolgozó rendszer tulajdonképpen a televíziólelke, minél komolyabb a képfeldolgozásért felelős chipset, annál bonyolultabb és összetettebb számításokra képes, annál több és minőségibb képjavító és szűrő eljárásokon esik át az input (bemeneti) jel, míg a panelon nem landol. Orbitális különbségek lehetnek az alsó és felső kategória között szinte minden téren, ami a színektől, az élességen és részletgazdagságon át a mozgásábrázolásig egyszerűen mindent érint. Egy brutális számítógépet képzeljünk el, ami műveletek sok (akár több ezer) milliárdját végezheti el másodpercenként, hiszen elég arra gondolnunk, hogy a mai UHD televíziók kb. 8.3 millió pixelt pakolnak ki a képernyőre, külön vezérelve az alpixeleket, és mindezt (a képjavítófunkciókkal) másodpercenként akár 1200 Hz-en. Ez BRUTÁLIS adatmennyiség, így ne becsüljük alá milyen különbségek lehetnek a végeredményben a képminőséget tekintve, ha összevetjük a kategóriákat, és így azt is könnyebb megérteni miért ennyire drágák ezek a mai televíziók.
A FELSKÁLÁZÁS szó egy visszatérő marketing mézes madzag. Szinte minden laikus bedől neki, pedig a felskálázás NEM egyenlő jobb minőséggel, sőt sokszor örülhetünk, ha nem romlik. Valójában leskálázni könnyebb, mint fel, de az 1080p-ről 2160p-re (vagyis 4K-ra) skálázás szerencsére alapból nem egy bonyolult folyamat, mivel a 2x2-es többszöröse. Vagyis egy 1080p anyag pixelét egy 4K panelon (2x2=)4 pixelen is meg lehetne jeleníteni, és így NULLA különbség lenne 1080p és 4K TV esetén 1080p anyagnál, de a jobb 4K TV-k javítanak is rajta. Fontos belegondolnunk, hogy önmagában azzal, hogy ha egy 4K TV-n bármilyen 4K-nál kisebb felbontású anyagot jelenítünk meg, azt mindenképpen fel kell skálázni. Az Ultra HD (4K) 3840x2106 pixel, míg az 1080p 1920x1080. Ha nem lenne felskálázva, akkor csak a képernyő negyedét foglalná el.
Pontosan ezért se dőljünk be a konzolok 4K skálázásának se! Önmagában a felskálázás még nem egyenlő a feljavítással!
(Viszont sok TV 4K bemeneti jelnél jobb input lagot eredményez, így emiatt mégis érdemes konzollal, skálázni.)
Nézzük meg az alábbi ábrát. (Tekintsünk most el a színtömörítésektől, azaz tegyük fel, hogy most teljes képernyőkész RGB jelről van szó.)

A bal felső kép egy eredeti natív 1080p-s forrás egy 1080p-s TV-n, jobbra tőle pedig ugyanez az anyag natív 4K-ban egy 4K TV-n. Balra lent az 1080p forrást jelenítjük meg a 4K TV-n, szimplán csak minden pixelt 2x2-n elhelyezve. Semmi javulást nem fogunk tapasztalni. Amit fontos megjegyezni, hogy EZ IS FELSKÁLÁZÁS! A legegyszerűbb! A jobb alsó sarok egy egyszerű interpolációs eljárás. Nem lesz olyan szép, mint az eredeti natív 4K anyag, nyilván nem is lehet soha, de a natív 1080p és natív 4K között tág terjedelmű szimulációs lépcsők vannak, és minél komolyabb egy jelfeldolgozó rendszer, annál jobban meg tudja közelíteni a feljavított 1080p anyag a natív 4K-t.
Többek között a bonyolultabb jelfeldolgozó rendszer az oka, hogy sokszor az alacsonyabb kategóriáknál alig van különbség 1080p és 4K input lag között, míg a felsőkategóriás TV-knél a 4K bemenettel szinte mindig jobb, mivel az 1080pfeljavítása esetén többet bíbelődik a TV. Valamit valamiért.
12 bites színfeldolgozásra is van példa, noha maga a panel legfeljebb egyelőre csak 10 bites lehet.
A Pana Ultra HD lejátszók például 12 bites YUV444-et tolnak ki magukból még Bluraynél is (persze top minőségre javítva), UHD-nál pedig +HDR-el, és emiatt chromasamplingben minden lejátszót, de még egy drága Oppo 203-ast is vernek. Ez azonban csak skálázott színmélység.
Valós 12 bit színmélységet pl. a Dolby Vision anyagok kaphatnak, de ezekből még nagyon kevés van, és egyelőre csak külföldön. Támogatott TV is nagyon kevés van belőle.
Sok TV-nek bizony gondja van a 12 bites szín fogadásával, pl. még a 2015-ös felsőkategóriás SUHD Samsungok, 4K projektorok, vagy úgy olvastam még a tavalyi LG OLED-ek közül is vannak melyek nem birkóznak meg vele, vagy akár a 2017 év eleji Philips OLED-nél is tapasztalható ún. banding hiba, színsávosodás. Az idei komolyabb TV-kkel már nincsen ilyen gond.
Szóval sok mai TV már simán lekezel 12 bitet, aztán visszafejtve a lehető legszebben 10 biten adja vissza. Hasonlóan működik ez, mint a le/fel skálázásnál. Ha 12 bites jelet kapva 10 bitet generál belőle a TV, az szebb, mintha alapból csak 10 bit lenne natívan. Sok esetben persze csak ugyanolyan lesz, vagy hibás algoritmusnál akár rosszabb, mint 10 bites jelnél.

- HDR PERFORMANCE (teljesítmény) és HDR TONE MAPPING
A HDR az Ultra HD (többek közt UHD Bluray) filmek korszakának egyik új vívmánya, és sokak szerint sokkal többet ér, mint maga a 4K. Jó példa erre, hogy a legtöbb 4K filmnél mind a mai napig skálázott 2K mastert használnak, és HDR nélkül sokszor alig lenne érdemleges többlet hagyományos Bluray-hez képest.
HDR, tehát magas dinamikai tartomány lényege (vagy legalábbis aminek lennie kéne) a szignifikáns különbség fekete mélysége és a világos részek fényessége között, valamint a finom részletes átmenetek a teljesen mély feketétől a vakító fehérig. A hagyományos műsoroknál körülbelül 0-100 nitig vannak szabályozva az egyes jelenetek fényességi eltérései, amit aztán saját ízlésünk szerint lőhetünk be, hogy a film fényesebb vagy sötétebb legyen. HDR-nél azonban egy mellékelt metaadattal minden jelenet külön masterelve lett, avagy a rendező határozza meg, hogy milyen sötét vagy milyen fényes legyen a kép. Ez ugyanolyan tág dinamikai keverés, mint egy digitális hangsáv esetében, amihez már hozzászokhattunk moziban. Egy elsőre sötétnek tűnő film bármikor extrémen fényesre válthat akár csak az adott pillanatra (például robbanás fénye), hogy minél látványosabb legyen. A HDR nem feltétlenül minden jelenetnél olyan egyértelműen mellbevágó, mint egy 3D feature vagy egy nagyobb felbontás, de sokkal realisztikusabban képes visszaadni a fényeket és színeket. Ráhúzva az Ultra HD tartalmak 10 bites Rec 2020 színterére, a nagyon finom átmeneteket és gyönyörű élénk színeket kaphatunk.

Elviekben OLED tudná ezt a legjobban visszaadni, mivel pixelnyi eltéréssel képes koromfeketéből vakító fehérré átváltani. Tehát amikor azt mondják, hogy csak OLED-en van igazi HDR, nem mondanak akkora hülyeséget, de ez így csak a fele igazság. Az OLED-ek koromfekete 0- nittől egészen a középtartomány alsó szintjéig remekül adják vissza a masterelt filmjeleneteket. A csúcsfényességükhöz közelítve azonban erősen veszítenek a szaturációból, és a 600-700 nites feletti fényes tartalmaknál bizony már jócskán elmaradhatnak a legkomolyabb HDR LED-ektől, ráadásul minél nagyobb a fényes terület, annál jobban közbelép az OLED-ek Automatikus Fényerő Korlátozója (ABL), és tompítja a kibocsátott fényerőt.
Egy felsőkategóriás LED nagyságrendekkel fényesebb tud lenni, helyi fényerőben akár 3x, teljes képernyőn pedig akár 5-6x.

Belépőszinten az olcsóbb IPS vagy ne adj isten olcsóbb VA paneles HDR TV-kel kb. 300 nites tartományig jutunk el, ami nem túl erős. Mindössze kapirgáljuk az igazi HDR élményt, de legalább tudják.
Az igazság az, hogy minimum középkategóriában lenne érdemes gondolkodni, ahol tipikusan 400-600 nites TV-kel találkozunk, és ezek a középtartományt már kifejezetten jól kezelik, noha az alacsonnyal és a magassal meggyűlhet a bajuk.
HDR performance

OLED -- teljes képernyő 150 nit -- helyi 600-800
belépő kat. LED -- teljes képernyő kb. 300 nit – helyi kb. 300
közép kat. LED --- teljes képernyő 400-500 nit --- helyi 400-600
felső kat. LED -- teljes képernyő 700-800 nit ---helyi 1000-2000
3-5 M proji (képméret függő) -- teljes k. pár száz nit --- helyi 400-700??
20-30 M proji (képméret függő) -- teljes k. akár 400 nit --- helyi talán megüti az 1000-et

Komoly viták nyíltak róla melyik a jobb, 1000, vagy 2-10 ezer nit. Én a tapasztalataim alapján azt mondom a hdr tone mapping (mindjárt magyarázom) kezeljen le több ezer nites értékeket is, de maga a helyi fényerő szerintem nem feltétlenül kell, hogy 1000 nit-es értéknél fényesebb legyen, mert bánthatja elsőre a szemet, főleg sötétben. Ezt egy ZD9 után bátran állíthatom! Fájt olykor a szemem tőle, úgyhogy vissza kellett fognom itt-ott, ettől függetlenül nagyon hasznos az erőtartaléka. Az is igaz ugyanakkor, hogy mióta megszoktam, jobban igénylem nem csak HDR-ben, de SDR-ben is a komoly fényerőt, illetve főleg HDR-nél hiányolnám már, ha nem lennének extrém 1000 nit feletti kiugrások.
Az is egy külön téma, hogy a statikus HDR metaadat végig egy kvázi magas fényerejű „támadásra kész” készenléti állapotra készteti a TV-t aszerint, hogy fixen 1000 vagy fixen 4000 nitesre lett egy film masterelve, ahelyett, hogy dinamikusan változna jelenetről jelenetre. LED tulajok főleg érzékelhetik a problémát, hogy HDR filmek közben végig erőteljesebben meg van világítva a panel, így még inkább nehezebb mély feketéket elővarázsolni, mint amúgy SDR-nél. Pont ezért a dinamikus Dolby Vision és a HDR10+ egy jelentős előrelépés, de ebbe most ne menjünk részletesen bele, maximum annyira, hogy Dolby Visiont az LG (komolyabb) modelljei tudnak, illetve a Premium Sony TV-k fognak tudni, az ennek a nyomdokaiba lépő HDR10+ pedig többek között idei Samsung és Panasonic TV-ken van. (Megjegyzem, habár a Dolby Vision igazi képességeit nem tudják kihasználni a mai TV-k, általában akkor is jobb minőségű képet biztosít, ha ugyanaz az anyag összevetésre kerül HDR vs Dolby Vision tesztben, viszont DV forrás még ritka, HDR meg egyre több.)

HDR Tone Mapping

Mint említettem, egy 300-as nit értéket még kissé kevésnek tartok, de 400-600 nit már egy erős átlag, ám ez a fényerőt jelenti csupán. ÖNMAGÁBAN A CSÚCS FÉNYERŐ CSAK KEVESET MOND EL A TÉNYLEGES HDR TUDÁSRÓL.
A HDR Tone mapping ezzel szemben azt jelenti, hogy az adott jelenet masterelt fényértékéhez hogyan alkalmazkodik egy TV jelfeldolgozó rendszere. A Sony szereti például a max fényességet, és hajlamos levágni a részletekből, hogy ezt kicsikarja. Például egy X900E kb. 1000 nitig képes elmenni (illetve otthoni teszt alapján meglepő módon 1200-1300-ig is), de addig akár HDR Tone mapping nélkül is képes visszaadni a részleteket, mivel hiába szeret például az A1 OLED-jénél "levágni", az X900E már alapból is 900 nites, így a megcélzott 1000 nitet jóval látványosabban, úgymond kvázi natívan éri el, mint a középkategóriás 500-nites HDR TV-k.
Az LG és Samsung szeretnek dinamikusan alkalmazkodni, legalábbis felsőkategóriában, és igazából a Pana is. Egy 1000 nites masterhez sok TV képes igazodni részletgazdagságban, esetleg picit sötétítenek a képen, így a fényesebb jelenetekből sem vesznek el információk.
Egy 4000 nites filmnél már nagyon fontos milyen a tone mapping. Ha Sony-nál azt akarjuk, hogy ezek a nagyon fényes jelenetek is biztosan visszaköszönjenek részleteiben, olyan televízióra van szükség, ami bőven 1000 nit feletti, tehát pl. X930E, X940E, ZD9 vagy ZF9. Amennyire tudom a 3000 nit feletti értékekkel sincsen problémájuk, és brutális fényerejükkel gyönyörűen vissza is adják azt, sokkal kontrasztosabban, mint egy komolyabb OLED. Az új AF9-ben azonban már működik komolyabb HDR Tone mapping, az X900F az X900E-ből kiindulva meg minimum 1300 nitig mappingelhet.

Habár HDR látványra a ZD9 vitte a prímet, HDR Tone Mapping tekintetében a 2016-os referencia a Samsung zászlóshajója, a FALD LED KS9500 volt, mely ilyen fényes jeleneteknél látványosan lealázta a tavalyi OLED-eket, melyek még nagyon kezdetleges tone mappinget használtak, vagyis nem kezeltek a saját csúcsfényességüknél (600-650 nit?) szignifikánsabban sokkal magasabb nit értékű jeleneteket, így az ilyen fényes részek jóval kontrasztosabbnak tűntek egy KS9500-on. Középtartományban nem, de 3000 és 4000 nit között talán még a ZD9-en és X930E-n is túltesz egy picit, szimplán mert szélesebb tartományú a HDR Tone mappingje. Mindenesetre az alábbi képsorok (felső ZD9 LED, alatta Pana EZ950 OLED) jól mutatják miben jobb az egyik technológia, és miben a másik. A sötét részeken az OLED-ek jeleskednek, míg a világosakban a LED-ek jóval kontrasztosabbak.

HDR Tone Mapping különbségekről az alábbi Batman vs Super jelenetek is jól tanúskodnak.

Adva van 3 különböző 700 nites OLED és egy 4000 nites film. Az eredmény:

Sony A1 - legfényesebb, de rengeteg részletet levág 1000 nit felett
LG C7 – legtöbb részlet látszódik, de nagyon levesz a fényerőből
Pana EZ950 - kettő keveréke


Hozzáteszem, hogy a Pana 2017-es zászlóshajója az EZ1000-s OLED az EZ950-hez hasonló Tone Mappinggel rendelkezik,de 650 helyett kb. 800 nites fényességre képes, így 2017-ben ez volt a legjobb (és egyben drágább) OLED TV, már csak a referencia színhűsége miatt is. Sajnos csak 65-östől volt kapható, és bő kettőről indult.
A 2018-as utódjai az FZ950 és FZ800 (egyeznek képre csak kivitelben mások) már jóval kedvezményesebbek.

- GOND OLED-EKKEL
Sajnos bármennyire is trendi csili-vilik, korántsem hibátlanok még. Szedjük pontba a problémákat.
- Shadow Detail – Erről írtam feljebb, a fekete közeli árnyalatok. Nagyon sokszor hallani, hogy milyen perfekt az OLED feketéje, de arról korántsem esik annyi szó, hogy az éppen csak megvilágított pixelekkel bizony meggyűlhet a baja, vagyis a fekete közeli árnyalatokkal. Ilyenkor egy koszos szűrő szerű hatással próbálták elérni a mélyebb sötét árnyalatokat, de egy bizonyos szinten túl szimplán mindent feketén mutat egy OLED, és sok részlet elvész. A 2015-ös OLED-eken még komoly problémát okozott, a tavaly előttiek (2016) már jobbak, habár egy LED még képes volt bőven túltenni rajta, de az ideiek már gyakorlatilag kiválóak, habár még 2018-ban is Premium LED a refencia. Vagyis egy felsőkategóriás LED még képes itt-ott felülmúlni, de az tény, hogy rengeteget javultak ezen a téren az OLED-ek, és a Sony és Pana OLED-eknek igen csak erősségükké vált a shadow detail.
- Image Retention/Beégés – A kontrasztos ábrák átmeneti utóképe, illetve hanyag használat mellett a hosszútávú beégés. Írtam feljebb róla OLED-ek kapcsán. Sajnos még mindig hajlamosak rá, és ilyenkor az odafigyelő tulajokba beépül a negatív érzés, hogy minden statikus ábrában, pl. játéknál HUD-okban , TV-műsornál meg logókban ellenséget látnak, a PC használatról nem is beszélve. Különösen érzékenyek lehetnek az elején, mondjuk az első 100 órában, ami engem leginkább a plazmák klasszikus - 200 órás - bejáratási idejére emlékeztet.
- Alacsony fényerő – Az OLED-ek csúcsfényessége jelenleg még mindig csak 700-at, esetleg néhány esetben 800 nitet kapirgálnak. (Nem kalibrált képnél 900+ nitet is elérhetnek.) Ez nagyon jól hangzik, és LED-ben ez igazából már egy erős középkategória, sőt… viszont egyrészt erős fénynél veszíthet a szaturációból (erről egyel lejjebb), másrészt ez csak helyi fényerő, a képernyő egy kis felületén. Minél nagyobb területre terjed ki a fényes felület, annál jobban tompít az OLED ABL rendszere (automatikus fényerő limitáló), hogy védje a készüléket. 100 %-os fényes képnél képes lecsökkenni egészen 150 nitig.
Vegyük közben azt is figyelembe, hogy habár helyi fényerőben már simán megütnek egy erős középkategóriás LED-et, legalábbis HDR-ben, árcédula alapján az OLED-ek erősen felsőkategóriásak. Itt viszont a top LED-ek már jócskán lehagyják.
Helyi fényerő OLED 600-800 nit, LED pedig akár 1500-1800 felett, de legalábbis bőven 1200 felett.
Teljes képernyőn OLED 150 nit, LED pedig akár 700-800 nit, de a Pana DX900 (találóan pont) 900 nitet is elér 100%.-os fehér képernyőn. Ez 6-szorosa egy OLED fényerejének!
- Színhelyesség magas fényerőn – A probléma forrása az LG gyártotta OLED panelek WRGB pixelstruktúrában keresendő, vagyis a szokásos RGB alpixelekhez párosul még egy fehér is, a magasabb fényerőhöz. A gond csak az, hogy igazán magas fényerőnél a fehér alpixel erősen dominál, és a színek veszítenek a szaturációból. A közel 100%-os DCI-P3 lefedettség visszazuhanhat akár 70%-ra is. Egy telt vörös szín például rózsaszínes hatású lehet. Ez a jelenség nem feltétlenül olyan feltűnő, de azért sajnos kiszúrható, akinek a szeme megszokta az élénk LED színeket. Összehasonlításképpen a LED-ek közel 2000 nites helyi fényerőnél is végig 100%-ig ugyanazt az RGB értéket adják.
(Megjegyzés: A WRGB-t RGBW-nek is hívhatják, de nem összekeverendő az RGBW IPS panelekkel.)
- Napfény – Ezt egy – többek között - Sony-s szaki mondta nekem, hogy mivel az OLED Organikus LED, ezért nem tesz jót a pixeleknek, ha direktben rájuk süt a nap. Hivatalos infiormációt erről nem találtam, de videót igen, miszerint beégés szerű problémákat okozhat https://www.youtube.com/watch?v=7vgtZTFKKpI , szóval függönyöket behúzni.
- Élettartam – Erre a problémára konkrétan egy Sony-s szaki hívta fel a figyelmem, hivatalos információt pedig szintén nem találtam. A lényeg, hogy a promózott 100 ezer órás élettartam valószínűleg csak 10-20 ezer reálisan. (Több azért lehet, mert valami olyasmit magyarázott, hogy a változó pixelek idővel igazodnak egymáshoz, de bevallom ennek a lényegét nem is teljesen értettem, így csak zárójelesen jegyzem meg.)
Ha jól rémlik 2016-os LG OLED-eknél kezdték el terjeszteni, hogy az élettartam most már 100 ezer órás. Ha ez nem igaz, és beigazolódna a 10-20 ezer reális érték, sajnos a 2016-os modellek 24 órás non-stop használatával is csak 2017 végére derülhetne ki, azaz leghamarabb tavaly ilyenkorra érték volna el az alsó negatív határt, avagy a 10 ezer órát. Egy reálisabb extrém (napi) 15 órás használat pedig a 10 ezer órát idén, a 20 ezret pedig 2020-ra érhetnénk el. Érezhető elváltozások fényerőben vagy színekben azonban - feltételezem - korábban is felléphetnek. Ez azt jelenti, hogy ilyenkorra a 2015-ös modellekről lehet már hallhattunk volna sok ilyet negatívumot, 2016-os modellekről pedig mondjuk 2019-től. Ez viszont azt is jelentené, hogy a 2017-es modellek 2020-ra sorra elkezdenének bekrepálni, az ideiek pedig 2021-re.
A jó hír, hogy eddig ilyen tömeges negatív visszajelzésről egyelőre nem tudok, ám a 2015-ös OLED-ek még nem voltak olyan populárisak, és senki sem használja nonstop bekapcsolva.
Pánikra azonban még tényleg semmi (jelentős) ok, ezek egyelőre csak negatív prognosztizálások.
Egy dolgot mindenesetre leszögezhetünk:
A LED-ekkel ellentétben egyelőre még semmilyen garancia nincsen rá (leszámítva a gyártók ígéreit), hogy az OLED-ek élettartama valóban 100 ezer óra lenne, mivel nincsenek olyan régóta a piacon!

- TESZTELÉS, szállítás és vásárlás után (sőt, ahol lehet még előtte) ELLENŐRZÉS, illetve HOL VÁSÁROLJ
A tesztelés egyszerű, ma már minden valamire való TV-ben van saját Media Player, így egy külső winyón, vagy elegendően nagy pendrive-on bátran vigyünk mkv anyagokat tesztelésre. Mehet bátran hagyományos H264 kódolású 720p/1080p anyag, vagy HEVC (H265) kódolású UHD filmek is, akár HDR-ben. Sőt, érdemes külön letölteni HDR demót is pl. innen: http://demo-uhd3d.com/categorie.php?tag=hdr
Hozzá kell azonban tegyem, hogy a plázás fényviszonyok köszönő viszonyban sincsenek az otthonival, és a gyenge feketepéldául NEM fog ott kiderülni, az otthon alkalmas fénybeállítás pedig plázában nagyon sötétnek tűnne. A méret kapcsán pedig vegyük figyelembe, hogy otthon SOKKAL HATALMASABB egy TV optikailag. Plázában sokszor egy 65-öst érzünk 55-ösnek, vagy kisebbnek.
Szállításnál ami fontos: jól stabilizálni, lehetőleg kerülve a bukkanókat, kátyúkat. A saját dobozában általában elég biztonságos, de (részemről) TILOS FEKTETNI!! Túlságosan nagy nyomás nehezedhet a panelre és az előlapra. Maximum néhány fokot szabad megdönteni, de inkább függőleges a tuti.
Ami az ellenőrzést illeti, tapasztalataim – és Murphy törvénye – szerint a hibák szinte mindig csak otthon derülnek ki, még ha kiállított darabról is van szó. Ez egy nagyon háklis utálatos dolog, de a megvásárolt TV még nem a kínszenvedés vége, előbb meg kell győződni, hogy minden rendben a panellal, nincsenek-e halott pixelek, illetve bármi rendellenes működés. Nem szeretnek ugyan maradni, de a legtutibb, ha a szállítókat – esetleg kis borravaló fejében – megkérjük segítsenek csak annyiban, hogy helyben kibontják, és csak egy pár másodperces teszt erejéig bekapcsolják, hogy van-e sérülés a képernyőn. Utólag reklamálni mindig nehezebb. Meg kell azonban jegyezzem, hogy a gyors bekapcsolás hideg időben azonban már inkább nem szerencsés, csak tavasztól kora őszig. Hidegben előbb érdemes várni néhány órát, míg a készülék akklimatizálódik, tehát felveszi a szoba hőmérsékletét.
Előzőleg érdemes azt is alaposan letisztázni, hogy mely hibák esetén mi a teendő, mire terjed ki a garancia, és a pontos menete egy hibás készülék cseréjének.
Az is fontos, hogy milyen helyről rendelünk. Személy szerint nem szeretem a külföldi székhelyű, vagy szimplán nem bolthálózattal rendelkező bolthálózatokat. Nincsen velük feltétlenül akkora gond a gyakorlatban, de egy Media-ban, tecsóban, márkaboltban stb,. szívesebben vásárolok. Nem mintha ott nem lehetne probléma, de alapvetően jobban bízom bennük.
AZZAL, HOGY MEGÉRKEZETT A TV, VAGY BETETTÜK A KOCSINKBA, MÉG KORÁNTSEM BIZTOS, HOGY LETUDVA A TELJES MACERA!
BÁRMILYEN FORRÁSBÓL, BÁRMILYEN MÁRKÁNÁL, BÁRMILYEN MODELLNÉL EŐFORDULHAT HIBA!
Személy szerint , habár imádok TV-t venni, én egy stresszes macerának tartom, nem csak mert talán már hónapokkal előtte non-stop lesem az akciókat, még arra is figyelnem kell, hogy minden rendben van-e vele. Ez különösen igaz, ha már közép- és felső kategóriáról van szó, hiszen az már egy használt autó ára. Olykor csak pár nappal (vagy ritkán akár egy-két héttel?) a vásárlás után tudok igazán 100%-osan megnyugodva hátradőlni. Onnantól viszont, ha jól döntöttem a képminőséget illetően, tömör gyönyör, és az árat sem sajnálom.
Extra garancia, biztosítás – Ez egy hasznos dolog, hiszen jó pár évig biztonságban érezhetjük magunkat, a biztosítás pedig fizikális sérülések esetén is megóvja TV-nket. Érdemes azonban alaposan utánanézni, és letisztázni milyen feltételekkel érvényesíthető, mert sok negatív tapasztalatot olvasni. Azt is hozzá kell tegyem, hogy az extra garancia a legtöbb esetben teljesen felesleges, inkább csak nyugtató, mivel az érdemleges hibák úgyis már az elején kijönnek. Később már nagyon ritkán lehet gond, ezt külföldi oldalak statisztikáján olvastam, ahol vásárlási tanácsban pénzlehúzásnak tartják sok üzlet extra garanciáját (ha nem érné meg a boltokban nekik, nem árulnák ezt a szolgáltatást).

- MÁRKÁK szerint, és megbízhatóság
Megbízhatóság terén szinte csak szubjektív véleményt lehet mondani, és már az elején leszögezhetem, csak a márkát tekintve nálam leginkább Sony és Pana! Ugyanakkor 2017 végén sok hibás Sony LED-ről hallhattunk, amit persze mind cseréltek. Mindenesetre én a korábbi Sharp LED-em esetében megtanultam, hogy csakis olyan TV-t vásároljak (legalábbis komoly kategóriában), melynek van itthon hivatalos márkaképviselete, vagy legalábbis hivatalos disztribútora, és jár hozzá magyar márkagarancia (Sharp esetében pl. nem volt, de a Pana vállalta x évig a szervizelést). A Samsung, a Sony, a Pana és az LG biztosan ilyen, talán ezért is foglalkozunk velünk ennyit. Ezzel nem feltétlenül azt mondom, hogy az itt-ott felbukkanó (korábban akár híres, de mostanában „nálunk”) kevésbé elterjedt Thomson, Grundig, TCL, Blaupunkt, Hitachi televíziókkal abszolút ne foglalkozzunk, csak azt mondom, hogy „én” inkább nem foglalkoznék.
Ami az LG-t és a Samsungot illeti, habár képminőség tekintetében mindkettőnek nagyon komoly törekvései vannak, főleg OLED vs QLED tekintetében, maga a két márka nem igazán tartozott a minőségi élvonalba. Media-s és fórumos forrásaim szerint messze a Samsungra van azonban a legtöbb panasz, mint pl. leváló hátlap, vagy halott pixel, és ez sajnos a felső kategóriákat is érintheti. LG-nél is akadnak gondok, bizony OLED-nél is sokszor fordult elő tavaly pixelhiba, de nem olyan mértékben. Azt is tegyük hozzá, hogy Samsungból rengeteget vesznek, és Sony vagy Pana is simán lehet hibás, de alapvetően megbízhatósági szempontból nálam a Sony és a Pana kb. egy szinten van, és csak utána lemaradva jön az LG, majd utána a Samsung, noha mind az LG OLED-eket, és mind a Samsung QLED-eket nagyon komoly felsőkategóriás TV-knek tartom.
Itt van viszont a Philips, melynek anno igen csak nagy neve volt, de jelenleg leginkább az MM-ben látok rengeteg modellt, nem tudom pontosan mi a helyzet a forgalmazójával, vagy akár maga az MM is mit tudna tenni egy meghibásodott készülék esetében. Elvileg van márkaboltja, de magukat a készülékeket is csak elvétve ismerem bevallom, csak néhány felsőbb kategóriás modellt, de LED-ben és OLED-ben is van keresnivalója. Valamiért viszont kiment a divatból, sokat veszített a neve presztízséből a síkképcsöves korszak óta, és már az Ambilight diszkófényei sem olyan divatosak, mint 10 éve, de van aki még mindig nagyon szereti…

Milyen TV-t vásároljunk? 3. rész:
14 komment

Dec 12., Wednesday 11:08 #14
Sziasztok!
Nagyon tanulságos írás,köszi szépen!
Vettem pár hete egy 55 q9fn tv-t,ami egy 49 ks7000 helyére jött.
(2 ev utan a kijelző alján csúnyán befoltosodott)
Az új tvnek baromi jó képe van,és sima fehér háttér esetében is elég egységes eloszlású a háttérvilágíás,viszont POKOLI foltossá válik ha világos jákékokkal lassan pásztázok rajta,vagy pl fifaval játszom
Ez a Ks-en nem volt így! Tényleg kritikán aluli a minőség ebben a helyzetben!
Ez normális?
[3] Fido4life
Jul 29., Sunday 23:11 #13
Szia, mikor lesz folytatás?
[33] Krisz576
Nov 28., Tuesday 14:13 #12
Válasz Rick Dangerous (#9) üzenetére
Ja igen, nem rémlett, hogy már akkor is írtam ilyet. Logikus, mert így 40 ezer jut egy csatornára, azaz végfokra. Persze ez nem ökölszabály.
Ma már egy kicsit módosítanám: sztereóélményt (zenét) tekintve egy 80 ezres sztereó erősítő is szólhat úgy, mint egy 200 ezres 5.1-es AVR.
Visszafelé viszont: Lehet, hogy még egy 200 ezres 5.1 AVR sem szól olyan jól zenénél, mint egy 80 ezres sztereó erősítő.

Igen, jobb lenne ha optikaival vezetnéd ki átalakítóval. Ott egy nyers nem -előerősített tisztább hangot kapsz.
Sony 65ZD9, Pana 55FZ800 OLED, Pio KURO G8, PS4 Pro, Pana UB700(UHD BD), Sony S7200, Popcorn A500, Dune HD 4K Pro, Himedia Q10 Pro, Marantz CD5005, Denon 2010AE, Marantz SR7010 / Pio SC2022, Quadral 570 (5.0 bi-dip.), MS Av.9(Sub)
[33] Krisz576
Nov 28., Tuesday 14:09 #11
Válasz Űrdongó (#10) üzenetére
Köszi!
Local dimmingnek hívják, ráadásul az X900E FALD rendszer (Full Array Local Dimming), keress rá az első részben. Hozzáteszem relatíve kevés (külön sötétíthető) zónával bír, de az is sokat dob. Az X900E közé felsőkategória, szerintem remek ár/érték arány, de azért egy OLED komolyabb,
OLED-ekkel csak premium LED-eket lehetne szembeállítani.

Ami az X900E-t illeti, OLED-nek fogod érzékelni a váltásnál, mert annyival komolyabb, de mivel árban közel állnak egymáshoz, 55-öst javaslok.
Sony 65ZD9, Pana 55FZ800 OLED, Pio KURO G8, PS4 Pro, Pana UB700(UHD BD), Sony S7200, Popcorn A500, Dune HD 4K Pro, Himedia Q10 Pro, Marantz CD5005, Denon 2010AE, Marantz SR7010 / Pio SC2022, Quadral 570 (5.0 bi-dip.), MS Av.9(Sub)
[11] Űrdongó
Nov 28., Tuesday 13:52 #10
Jók ezek a cikkek. Tervezek már egy ideje 4k-ra váltani, a jelenlegi Sharp Aquos LC-40LE810E-ről... ami lasan elmúlt 7 éves.
Az írásod kicsit el is bizonytalanított az Oledekkel kapcsolatban.. Na meg a B7 ára.
Ezért újra a Led tv-k mezőnyében kezdtem kutakodni és rátaláltam a Sony Bravia KD-49XE9005-re.
És valami olyasmit olvastam róla, hogy le tudja kapcsolni a vezérlés a led háttérvilágítást sötét jeleneteknél így majdnem megközelítve egy Oled feketéjét. Ez igaz lenne, vagy marketing bullshit?
Nekem is az általad favorizált márkák a befutóak, ezért is húz a szívem a Sony felé, de kíváncsi lennék a véleményedre ezzel kapcsolatban.
Játszani tudni kell. :)
Nov 27., Monday 23:39 #9
Pillanatnyilag a tv fulhallgato csatlakozojarol vezetem ki a hangot az erositore. Van optikai kimenet is, nem tudom, mennyivel lenne jobb a hangminoseg, ha vennek egy jobbfajta optikai/rca atalakitot, jobb lenne-e egyaltalan?

Az aranyokrol - kozben rajottem - a prohardver hazimozi forum faq-jaban olvastam: "Hangminőségükre általában a 2:5 szabály érvényes, amely szerint a 80 ezres sztereó erősítő szól olyan szinten, mint a 200 ezres házimozi erősítő."
I'm a gamer. Not because I don't have a life, but because I choose to have many.
[33] Krisz576
Nov 27., Monday 22:57 #8
Válasz Rick Dangerous (#5) üzenetére
Nya nézzük.
Az egyre kevesebbet nem teljesen értem, digitális képre HDMI van, digitális hangra pedig szintén, illetve alternativaként optikai vagy coax.
Analóg hangkimenet pedig valóban az RCA L/R, vagy jack dugó. De Jack már előerősített, TV által.
Abban lehet valami, hogy párat lespórolnak, de magasabb kategóriákban több lehet, illetve márkafüggő is. Arra apelálnak, hogy mindent HDMI-vel és modern erősítővel oldanak meg ma már a vásárlók.
Elosztók valóban ronthatnak, de csak magas kategória szemmel. Vagyis átlagos felhasználónál nem érdekes. Legjobb HDMI elosztó mindenesetre egy erősítő.
Kábel ár szubjektív. HDMI-re pl. érdemes 5-10 ezret, ha 2 méteres. Hosszabbnál legyen drágább.
Ha nincs digitális bemeneted, illetve analóg kimeneted, konverter kell. Ronthat valamit, de amíg TV-ről vezetjük a hangot, a minőség eleve nem premium.
Nem emlékszem az arányokra, erről írhatnál bővebben
Az viszont igaz, hogy bizonyos összeg alatt inkább egy jó sztereót, és igen, a minőség SOKKAL fontosabb, mint a térhangzás, szerintem
Azt a pár melletted robbanó effektet hamar megszokod, de egy tiszta erős részletgazdag dinamikus hang mindig kellemes.
Sony 65ZD9, Pana 55FZ800 OLED, Pio KURO G8, PS4 Pro, Pana UB700(UHD BD), Sony S7200, Popcorn A500, Dune HD 4K Pro, Himedia Q10 Pro, Marantz CD5005, Denon 2010AE, Marantz SR7010 / Pio SC2022, Quadral 570 (5.0 bi-dip.), MS Av.9(Sub)
Nov 26., Sunday 17:51 #7
Válasz Krisz576 (#6) üzenetére
Koszonom elore is!
I'm a gamer. Not because I don't have a life, but because I choose to have many.
[33] Krisz576
Nov 26., Sunday 14:10 #6
Válasz Rick Dangerous (#5) üzenetére
Ha ilyet külön nem is írok bele, ide majd dobok később egy hosszabb választ neked
Sony 65ZD9, Pana 55FZ800 OLED, Pio KURO G8, PS4 Pro, Pana UB700(UHD BD), Sony S7200, Popcorn A500, Dune HD 4K Pro, Himedia Q10 Pro, Marantz CD5005, Denon 2010AE, Marantz SR7010 / Pio SC2022, Quadral 570 (5.0 bi-dip.), MS Av.9(Sub)
Nov 25., Saturday 17:18 #5
Válasz Krisz576 (#4) üzenetére
Hogy miert van egyre kevesebb (fele) beloluk? Oke, ez koltoi.
Mondjuk hogy lesz-e minosegromlas hdmi eloszto eseten, vagy megoldasok csak digitalis kimenettel rendelkezo tv eseten analog erositore, milyen kabel jo ar/ertek aranyban, ilyesmik.

Most elvagyok a jelenlegi FHD tevemmel meg egy darabig, de a jovoben egy jobb keszulek eseten is megelegszem a sztereo hanggal, nekem a minoseg ugyanis fontosabb, mint a terhangzas (asszem pont toled olvastam a 2:5 aranyrol ar:minoseg kapcsan 2.0-5.1 osszevetesben), csak ugye a modern teveken nem igazan van normalis L/R stereo out.
I'm a gamer. Not because I don't have a life, but because I choose to have many.
[33] Krisz576
Nov 25., Saturday 11:58 #4
Válasz Rick Dangerous (#2) üzenetére
Mire vagy pontosan kíváncsi?
Sony 65ZD9, Pana 55FZ800 OLED, Pio KURO G8, PS4 Pro, Pana UB700(UHD BD), Sony S7200, Popcorn A500, Dune HD 4K Pro, Himedia Q10 Pro, Marantz CD5005, Denon 2010AE, Marantz SR7010 / Pio SC2022, Quadral 570 (5.0 bi-dip.), MS Av.9(Sub)
[33] Krisz576
Nov 25., Saturday 11:58 #3
Válasz JeonAran (#1) üzenetére
Dolgozom rajta, meglesz jhéten
Sony 65ZD9, Pana 55FZ800 OLED, Pio KURO G8, PS4 Pro, Pana UB700(UHD BD), Sony S7200, Popcorn A500, Dune HD 4K Pro, Himedia Q10 Pro, Marantz CD5005, Denon 2010AE, Marantz SR7010 / Pio SC2022, Quadral 570 (5.0 bi-dip.), MS Av.9(Sub)
Nov 25., Saturday 10:30 #2
A csatlakozokrol is szivesen olvasnek, az nalam az egyik legkritikusabb pont.
I'm a gamer. Not because I don't have a life, but because I choose to have many.
[16] JeonAran
Nov 25., Saturday 9:16 #1
Kérem a következőt!

Köszi ismét!
Gamer PC + Switch
Krisz576
Sony 65ZD9, Pana 55FZ800 OLED, Pio KURO G8, PS4 Pro, Pana UB700(UHD BD), Sony S7200, Popcorn A500, Dune HD 4K Pro, Himedia Q10 Pro, Marantz CD5005, Denon 2010AE, Marantz SR7010 / Pio SC2022, Quadral 570 (5.0 bi-dip.), MS Av.9(Sub)
Ezeken a platformokon játszom
Xbox
Xbox 360
Playstation2
Playstation3
GameCube
PC
Playstation4
Mobil
Kedvenc játék-műfajaim
Akció/Kaland, Kaland, Verekedős, FPS, Vadász, Verseny, Szimulator, Stratégia, Taktikai
Hobbijaim, szabadidőmben ezt teszem
Játék mindenhol, DVD, Magazinok, újságok, Zene (hallgatom), TV, Írás, Mozi , Grafika, rajzolás, Étterem, Bulizás, Barátok, Programozás, Email, Letöltés, Chat, Fórum, Internetes magazinok, Küzdősportok, Fitness, Body buiding
Barátok, ismerősök
Dude
(offline)
BPepe
(offline)
Kenny
(offline)
sting
(offline)
granturismo
(offline)
legolas
(offline)
szondag3
(offline)
A Lucsy
(offline)
CHASE
(offline)
Fido4life
(offline)
armi
(offline)
tetyo
(offline)
TCr
(offline)
picachu
(offline)
neuroflex
(offline)
p.jay
(offline)
FredPerry
(offline)
parandroid
(offline)
XBOX Live