[28] Krisz576 (offline)

Segítőkész - Alapos - Mániákus

Ő egy 38 éves fiú és itt lakik: Budapest / Budapest

4474 napja regisztrált felhasználó, ez idő alatt 68131 kreditet gyűjtött

2017 november
18:18 Milyen TV-t vásároljunk? 1. rész
Mivel 2017 január óta kvázi napi szinten foglalkozom HDR témával (úgy általában házimozival és TV-kel pedig 15 éve), gondoltam összedobok minden fontosabb infót, amit ma érdemes tudni a TV-kről.
(Folyamatosan frissítem, akár még további képekkel, és több részletben teszem fel.)
1. rész



Ez az örök TV-kérdés engem már 2003 óta foglalkoztat, mióta komolyabban belemerültem a házimozi világba, de azóta gyökerestül felfordult minden, tekintve, hogy a CRT (képcsöves) TV-k rég kihaltak. A főleg 2007-től kiéleződött (főleg Pana Viera) plazma Vs (Sony Bravia) LCD kérdés is rég a múlté, mivel plazmákat már évek óta nem gyártanak (sajnos), az LCD-k (a komolyabbak) meg már szinte össze sem hasonlíthatóak 10 éves őseikkel (szerencsékre). Szóval szerény véleményem szerint akármilyen nagy szaki is valaki, aki nincsen tisztában az aktuális 1-2 év palettájával, az sajnos nincsen képben, mert akár az adott technológiákból eredő hátrányok és előnyök is gyökeresen megváltozhatnak. Éppen ezért nem olyan elvetemült dolog 5 évente új TV-t venni, de még a 2 éventi váltásokat sem tartom őrültségnek, tekintve, hogy az átlag képméretek is folyamatosan nőnek, pl. az 55-ös már nagyon elterjedt méret, de már a 65-ös sem akkora prémium, a giga 75-öt pedig 85-ös fogja felváltani, és a 70-80+ egyre gyakoribb méret lesz.

- ALAPVETŐ SZABÁLYnak tartom, hogy
Bármilyen TV-t is választunk, az legyen (lehetőleg) MINDEN téren legalább olyan jó, mint az előd, és legyen NAGYOBB!
A méret esetében persze lehetnek extrém kivételek, mikor helyhiány miatt kényszerülünk kisebbre, vagy kifogunk egy fantasztikus akciót, de a kivétel csak erősíti a szabályt. Egy ugyanakkora TV, mint az előző, nem pláne, egy kisebb pedig csalódás.
A kategória is fontos, legyen mindig valamivel erősebb, mint az előző, hiszen a megnövekedett képmérettel a pixelek is jelentősen megnőnek, ezért egy gyenge képminőségű TV óriás méretben határozottan rosszabb képet is eredményez, mint kicsiben. Vegyük tehát figyelembe, hogy ugyanazt a modellt nagyobban nem fogjuk olyan szépnek látni megnövekedett méretben, hiszen ahogy növekszik a pixel méret, a képminőséget is rosszabbnak érezzük, amit csak komolyabb jelfeldolgozó procival kompenzálhatunk, tehát kategória szintlépéssel. Magyarul egy alsó közép kategóriás TV-t 49 collban lehet olyan szépnek, vagy akár szebbnek fogunk látni, mint 55-ösben egy középkategóriásat, de ez persze egyénfüggő is. Mindenesetre ahogy növekszik a méret, a komolyabb forrás is egyre fontosabb lesz, ezt rendre meg fogjuk tapasztalni. Tehát amíg 40-50 collban a 720p-s okés, és mondjuk az 1080p a pláne, addig 55-től fölfelé egyre inkább csak 1080p, vagy pláne UHD (4K) anyagot akarunk majd látni, egy Dvix vagy DVD pedig (sokaknak) egyenesen BORZALMAS lesz (tapasztalat)! A jót baromi gyorsan meg lehet ám szokni!

Hogy miért fontos, hogy MINDEN téren legalább olyan jó legyen az új TV-nk, mint az előző? Mert ha bármiben is rosszabb az új TV, akkor folyamatosan AZON AZ EGY HIBÁJÁN KATTOGUNK majd, hiába jobb összességében az új TV. Biztos lehet benne mindenki, hogy azonnal kiszúrja a hiányosságokat!
Példák:
„Szuper az új TV-m, de…”
- milyen klafa volt az előzőmnek a feketéje :(
- milyen jó volt a korlátlan látószöge :(
- milyen jó volt az előző TV-m fényereje :(
- mennyivel jobb volt, hogy nem kellett figyelnem, nehogy beégjen a képe :(
- mennyivel jobban tetszett a kezelőfelület :(
stb.stb.stb.

Szóval a MONOTON FEJLŐDÉS fontos minden téren.
Véleményem szerint nem szabad sem kategóriában, sem méretben elszállni, vagyis szerintem mindig engedjünk némi szabad teret a következő TV-nknek is, így egy arany középutat javaslok.
Ha például belépőszintű TV-nk van, középkategóriást javaslok. Ha 49-s TV-nk, akkor meg 55-ös, max 58-60-ast (de ezek a méretek sajna ritkák).
Hogy miért? Sajnos a minőséget és a méretet baromi hamar meg lehet ám szokni:
- Ha 55-ösben kipréselünk magunkból egy (akciós) high end modellt, a következő TV-nknek is high endnek kell lennie (különben csalódunk), márpedig 65-ösben egy high end modellnek az ára már 1-2 millió. (Szerkesztés: Valójában pusztán a képminőséget tekintve 2018 végén 65-ben elérhetjük a top szintet már 800 ezer forinttal.)
- Ha 49-esből rögtön 65-ösre ugrunk egy akciós modellel, akkor a következő méret már csak 70-75 lehet, ez pedig szintén minimum 1-2 millió, high endben pedig akár annál is jóval több, ha képminőségben is fejlődni szeretnénk.
Tehát újra:

a korábbi TV-nk méretéhez és tudásához képest kell fejlődnünk a pozitív élményhez, de felesleges a lóugrás.
Ugyanakkor hiába tanácsoltam barátnak, hogy 32-es után ne akarjon minden áron 55-öst, hiszen 58-ast találtunk, és MÁR VÁGYNA NAGYOBBRA! Tehát van, aki hamar megszokja a nagy méretet, és van, aki rögtön a jelenlegi kínálat top képminőségét igényli… de ha fontos a pénztárcánk, érdemes a fenti tanácsokon elgondolkodni.

Még egy fontos szabály. Lehetőleg NE szeressünk bele zsákutcának ítélt feature-ökbe, vagy legalábbis legyünk vele tisztában, hogy lesznek meg örögkre. Pl. A Philips 21:9-es modelljei, Philips Ambilight diszkófényei, Philips vagy Sharp Pixel Plus / Quattron Pro felbontás növelő feature-jei, vagy a tavaszi LG OLED-ek (C6, E6, G6) szuper 1080p-3D tudása stb.
Jó eséllyel nem fogjuk tudni pótolni az élményt a későbbi modelleknél, illetve ha véletlenül tönkremegy a TV, és pl. cseregaranciával másik TV-t választhatunk, lehet nem lesz már olyan modellből több (pláne Mo-n gyakori eset), és akkor hiába választottuk a „megszeretett” különlegességéért a TV-t. Erre készüljünk fel.

Tehát GONDOLKOZZUNK ELŐRE!

Én például azért nem vettem meg 2015-ben használtan egy szuper 1080p-s projektort, mert egyrészt azzal keresztet vethettem volna a 3D-re (nekem még fontos), és ha ugyanilyen minőséget akartam volna majd később 4K-ban, az egyelőre milliókba kerülne, így inkább NEM szoktattam magam hozzá a proji nyújtotta nagy képhez, mert akkor anyagilag még évekig az 1080p 2D-hez kötöttem volna magam, lemaradva az UHD HDR-ről, illetve az egyre jobb képminőségről.
Hasonló megfontolásból, ha valaha szeretnénk projektort, NE VEGYÜNK OLED-et, mert a feketéjét megszokva nem lesz az a 20 millás high end projektor a világon, ami visszaadná majd azt a mély feketét (na persze egy high end proji megdöbbentően megközelítheti).

- Hogyan találjam meg a HELYES ARÁNYT, tehát az IGAZIT, a képminőség, méret és az ár függvényében?
Ez bizony nem is olyan egyszerű, de induljunk ki először is abból, hogy mennyi pénzt tudunk a TV-re szánni. Most vegyük végig a kategóriákat, hogy mi az a szint, amivel már elégedettek lennénk. Ezután azt nézzük meg, hogy mekkora az a méret, amelytől már elégedettek lehetünk.
A kulcs pedig innentől, hogy összegyűjtünk (fejben, jegyzeten) ár szerinti növekvő sorrendbe minden szóba jöhető modellt, ami legalább olyan jó, és legalább olyan nagy, mint amit szeretnénk. A döntésünk innentől már ABSZOLÚT SZUBJEKTÍV, ha például két azonos árú modellről van szó. Például a nagyobb, vagy a jobb képet válasszam? Ha viszont a kitűzött árhatárba egyetlen ilyen modell sem fér bele, akkor javaslom gyűjtsünk még, ugyanis annak pedig SEMMI értelmét nem látom, hogy ha már kiadunk x 100 ezret, új TV-nk ne kápráztasson el a drága ára ellenére. Eleve minek cserélnénk le az előző JÓL MŰKÖDŐ modellt szimplán egy buta 4K marketing miatt, ha nem tudunk érdemlegesen jobbat venni? Rengetegen estek ebbe a hibába, pl. síkképcsöves TV után divatos LCD, vagy jól működő plazma után trendi 4K TV (pláne ha Edge LED)… aztán csodálkoztak, hogy csalódnak.

- az ÁRAKRÓL
Azt tudni kell sajnos, hogy ma már a minőségi léc nagyon magasan és drágán kezdődik, mert még mindig újdonság a jó HDR tudás. Lejjebb ki fogok rá hosszabban térni, hogy mi is az a HDR, de JÓ KÉPMINŐSÉG MA MÁR NINCSEN JÓ UHD HDR TUDÁS NÉLKÜL, és NEM azért, mert a jó képminőség feltétlenül (csak) a HDR-től vagy a 4K-tól függne (francokat attól függ), de ma már minden valamire való TV tud 4K HDR-t, így ránk van erőltetve felárként, mint anno a 3D, ha komolyabb TV-t szeretnénk. Ma 1080p TV-ket csak a legalja kategóriákban találunk már sajnos, felejtsük is el őket. A kifutott modellekkel se nagyon foglalkoznék már, HACSAK nem árul valaki felsőkategóriás plazmát: Ez esetben Bluray-ekhez még szupi alternatíva, de ha baja lesz, kuka.

Tehát JÓ HDR TUDÁSBÓL ÁLTALÁBAN KÖVETKEZIK EGY ÁLTALÁNOSAN JÓ KÉPMINŐSÉG IS, de ismételten hangsúlyozom, maga a képminőség csak közvetve függ a HDR-től.
(HDR mentes UHD TV-re komoly képminőséggel egyetlen példát tudok, az év eleji Toshiba OLED-eket, de azt az apró tényt se felejtsük el, hogy OLED-ek már alapból felsőkategóriától kezdődnek, nem véletlenül csak 55 colltól kaphatóak. Év végén egyébként már a Toshiba OLED-ek is HDR kompatibilisek lettek. Eleve értelmetlen volt az első szériát kiadni szerintem…)

Ezek a mai TV-k már sokkal komplexebbek, mint annak idején, így azon morogni, hogy egy TV miért (kb.) 300 ezertől számít KOMOLY-nak, és miért kerülnek egyes modellek fél millióba, vagy akár 1-2 MILLÁBA, na az kb. majdnem olyan, mint mikor azon morgunk, hogy mi kerül 300 ezerbe egy francos mobilon. Drága vackok, tönkremennek, mégis vesszük, mert rákaptunk (már aki).
Arról nem is beszélve, hogy itt közben egy komoly méretnövekedést is megéltünk, ezt tekintve pedig igen csak lejjebb mentek az árak. A mai pár száz ezres TV-kel olyan méreteket érhetünk el, amiről x éve még csak álmodhattunk irigyelve a milliomosokat.

„Nagyon nagyon nagy” általánosságban véve:
0-150 ezer forintig – Olcsó tömegpiacos UHD modellek
150-250 ezer forintig – Belépő szintű érdemleges UHD TV-k
250-400 ezer forintig – középkategória (a nem túl nagy, max 55-ös méretben)
400-600 ezertől – felsőkategória 55-ösméretben
700 ezertől – felsőkategória 65-östől

- MÉRETEK
Nincsenek előttem pontos statisztikák, de azt tudom 10 éve az X360-PS3 korszak, és a FULL HD mánia kezdetén mi számított átlagméretek. 82-es volt egy normális, és bizony a 40-es LCD-k /42-es plazmák nagynak. A 47-es LCD-k, 50-es plazmák meg már óriásiak voltak, de akadtak már 3-4 millás 165-ös plazmák is. Irdatlan méretnövekedés volt a megszokott (egyeseknek már sík)képcsöves TV-k után, melyeknek nagy része 4:3-as volt. Az igazság az, hogy hazánk nagy része szinte „átaludta” a 2000-es évektől divatba jött 16:9-es síkképcsöves házimozis DVD korszakot, és csak 2006-2007-ben váltottak szélesképernyőre.
Ma 2017-ben a 49-es egy abszolút átlagméret, a 43-as kicsi, az 55-ös meg már egy nagyon gyakori komoly méret lett, a felsőkategória eleve ettől a mérettől kapható, a highend (azaz jó pár zászlóshajó, azaz csúcsmodell pedig szinte CSAK) 65-től, mely még mindig egy prémiumméret, de már teljesen elérhető áron (persze ez relatív). Egyre divatosabbak nyugaton a 70-75-80 colos TV-k, szóval 2019-2020-ra a 65-ös is olyan gyakori (és olcsó) méret lehet, mint most az 55-ös.
A TV váltásoknál azonban vegyük figyelembe, hogy mekkorákat ugrunk %-ban. pl. 40-esről 50-es ugrani +25% átlóban, méretben pedig komoly 56%-os növekedés. Viszont ha szintén 10 coll-t ugrunk, de mondjuk 55-ről 65-re, az már csak + 18% átlóban, méretben pedig csak 40%. A méretnövekedés tehát egyre nehezebb és DRÁGÁBB, ahogy feljebb vándorlunk.
Ráadásul árban sem éppen arányos. 49-es alatt eleve szinte csak a kommersz modellek kaphatóak, a 49 és 55-ös méret közötti különbség meg nem feltétlenül éri meg árban a 49-es javára, mert nagyon közel állnak egymáshoz. A 65-ös más tészta, mert arányaiban sokat drágul. Masszívabb tartóelemekre van szükség a panel esetében, és pont ezért láthatunk rá gyakran példát, hogy 65-ről 75-re váltás már (akár) 1.5-2x-es árat jelent. Arra is volt példa, hogy egy 55-ös OLED-hez képest a 65-ös modell 1.5-ször, 77-es méretben pedig 6x drágább. A közép, illetve közép-felső kategóriás modellek viszont sokszor korrekt áron vannak 65-ösben is (szerintem), de 75-től már sokkal nehezebb stabil és képhibamentes panelt készíteni, így természetesen NEM +15% az ártöbblet, hanem sokszor ott is minimum 1.5-eres.
Összefoglalva tehát, egy olyan modell, amely 49-esben, 55-ösben, 65-ben és 75-ben (vagy nagyobban) kapható, ár/érték (és méret) arányban sokszor 55-ösben éri meg a legjobban, már csak azért is, mert elképzelhető, hogy az 55-ös többet tud a 49-esnél (pl. 10 bites 8bit+FRC helyett), de sokszor a 65-ös, esetleg a 75-ös a tudású a legjobb (pl. zónák száma magasabb FALD LED-nél).
Egyik kedvenc méretösszehasonlító oldalam. Annak idején ezeket vonallal és számológéppel rajzoltam lapra :) displaywars


- Mi az IDEÁLIS NÉZÉSI TÁVOLSÁG, illetve mekkorát illene vennem?
Na ezt a 2007 óta divatba jött „nézési távolság” maszlagot szerintem úgy ahogy vagy felejtsük el, nem akarok, és nem is akarok buta táblázatokat mutogatni. Irreális hülyeségeknek tartom az emberi szem maximális érzékeléséből kiindulva, ami a gyakorlatban már kismilliószor megdőlt. Mindenki üljön olyan közel/távol, ahogy neki tetszik, pont. Azt, hogy egy anyag mennyire jó minőségű, jóval a megadott távolságon túl is elég jól lehet érzékelni, játékoknál pedig pláne szembetűnőbb, gondolok itt például akár a recés élekre. 4K anyagok a legritkább esetben használnak ki minden pixelt, eleve minden UHD film színtömörített, ráadásul nagy részük skálázott, a HDR fényeket meg a szoba végéből is látja az ember. Én szeretem a nagy mozis képernyőt, de valaki már sokkal kisebbet is nagynak tart.
Szóval ennek a híres nevezetes rálátási távolságnak akkor lenne igazán értelme, ha pl. PC módban 2160p-nél a teljes színfelbontást (4:4:4 / RGB) használva pixelnyi vastagságú ASCII karakterekkel tesztelnénk a felbontást, és minden betűt el akarnánk olvasni.

Most mondhatnám azt is, hogy 55 coll alatt nem igazán van értelme a 4K-nak, de ez sem igaz, két okból. Egyrészt egy 43-as TV-t lehet 1 méterről is nézni, másrészt 4K panel nélkül ma már nincsen jó TV, maximum a kifutott 1080p-s modellek.


- Különböző készülékek – OLED és LED – technológia szerint

Nem szeretnék belemenni részletes technikai ismertető a technikát illetően, én is csak google alapján tudnám a működésüket elmagyarázni. Mivel a plazmák (PDP) pár éve sajnos kihaltak, a képcsöves CRT-k pedig már vagy 10 éve, a piacon egy ideig a LED TV-k maradtak egyeduralkodók, majd 2015-től az LG jóvoltából elkezdtek megjelenni az OLED TV-k. Idén már a többi is márka is beszállt.
Később lesz szó összevetésekről is, de azt előre leszögezem, hogy a LED vs OLED kérdés csak akkor helyes, ha top LED-eket vetünk össze OLED-ekkel, mivel OLED-ek eleve felsőkategóriának számítanak, pláne árban, és EGYELŐRE REFERENCIA TV, AMI MINDENBEN FELÜLKEREKEDIK, JELENLEG MÉG NINCSEN!
Ami lényeges különbség (OLED vs LED), hogy a 3 éve egyre jobban terjedő OLED (és a plazmák) pixeljeinek van saját fénykibocsátása, míg a LED-ekének nincsen, így azokat külön meg kell világítani.
Mivel OLED-nél minden pixel fényereje szabadon vezérelhető, ezért bármilyen ponton ki is lehet azt kapcsolni, tökéletes feketét biztosítva. Ez kvázi olyan, mintha egy (4K OLED-nél) 8.3 millió local dimming zónás televíziónk lenne, és akár közvetlenül egymás mellett is lehet egy fényes pont, és mellette egy koromsötét (pl. csillagos égbolt). A saját fénykibocsátás miatt a rálátási szög is sokkal tágabb, nem csökken a kontraszt és a színek teltsége, ha oldalról nézünk a TV-re. Mindez szuperül hangzik, de véletlenül se keverjük össze az új. MicroLED-ekkel, melyek tényleg kompromisszummentes HDR fényekre képesek akár egyszerre az össze pixel esetében, míg ez OLED-nél csak 0-200-ig, max 300 nitig igaz, utána már csak kompromisszummal.

A LED TV-k eredetileg ugyanúgy LCD-k, csak valamikor 2008 körül elkezdték átvenni a (hagyományos CCFL helyett) LED világítású LCD TV helyett a „LED TV” elnevezést, és azóta már csak így ismerjük, mivel a régebbi LCD típusok megszűntek. A különbség közöttük már csak a megvilágításban, azaz megépítésben rejlik, illetve a különböző panelokban. Mivel hátulról meg kell világítani őket, a rálátási szög eléggé korlátolt. Talán körülbelül maximum a kép széléig tudunk elmenni, hogy ne essen érezhetően a kontraszt.
Technikából adódóan a LED TV-k rákfenéje, hogy nagyon nehezen tudnak egymás mellett fényes és sötét pixelt mutatni, mivel vagy a nagy fényerő hat ki a mellette lévő fekete pixelre, vagy a tompított megvilágítás miatt a fényes pixel nem lehet olyan fényes mellette. Ugyan pixelnyi nagy fényerő eltérésekre ritkán lehet szükség, de területeket lehet, sőt érdemes is külön sötétíteni /fényesíteni, ha külön területekre, azaz zónákra osztjuk fel egy LED TV képernyőjét. Ezt hívják Local Dimmingnek. Sajnos egyelőre még jócskán 1000 zóna alatt járunk nagy átlagban, sőt sokszor az 50-et is alig érjük el, de nagyon precíz képhez már pár 10 ezer zóna is elég lenne, nem kell feltétlenül 8.3 millió (tehát pixelenként). Persze az a tuti, csak költségben nagyon sok. Komolyabb technológiák léteznek már amúgy, de főleg az OLED korszakban egyelőre óvatoskodnak az OLED forgalmazók, mert ha túl komoly LED-ek adnak ki, túl drágán kell árulniuk, és akkor piacilag bukta lenne.

- LED TV fajták (panelek és megvilágítás szerint) és LOCAL DIMMING
VA panel vs IPS panel – IPS panelt ma már általában csak olcsóbb modellekben találunk. Előnye, hogy kicsivel tágabb a rálátási szög. Hátránya a jóval gyengébb kontraszt és hajlamos lehet (nem minden esetben) statikus fényes ábrák utáni átmeneti utóképre, ún. Image Retention (erre sajnos az OLED-ek még jobban hajlamosak). A VA panel egy kicsivel gyengébb betekintési szöget biztosít, ám kontrasztban akár 5x jobb lehet, sokkal jobb fekete közeli árnyalatokban, és szinte soha nem hajlamos Image Retentionre.

Edge-lit / EDGE LED: Oldalvilágítású LED TV. A ledek oldalt, fent/lent, vagy csak lent, vagy keretként vannak körbe, és innen kapja a teljes panel a megvilágítást, elosztva a fényt. Legtöbb LED ma már Edge-lit, sajnos! Hátránya, hogy általában nem olyan homogén (egyenletes) a világítás, mint Direct LED esetében. A Local Dimming általában nem működik rajta jól.
Előnye: általában olcsóbb, es designos, mert vékony a TV. (Olvastam olyat is fórumon, hogy gyors mozgásokhoz valamivel alkalmasabb, de ezt én még semmilyen mérésnél nem láttam alátámasztva, így meghagyom zárójelben.)

Direct-lit: Hátsóvilágítású LED TV. A ledek hátulról világítják meg a képernyőt. Általában homogénebb képet ad, jobb lehet, de önmagában a világítás fajtája nem árul semmit arról, hogy hány LED-et használnak.

Full array LED - Ez is Direct Lit, de sok LED-ből áll. Ez a legkomolyabb/legdrágább. Nincs meghatározva mennyi a sok. 100 felett már biztosan full array. Minél több kis LED világítja meg a panelt, elviekben annál homogénebb lehet a kép.

Local Dimming – Mivel a LED TV-ket meg kell világítani hátulról /oldalról, ez az átszűrődő fény a mély feketék átka. Ha viszont a képernyőt zónákra bontjuk, hogy hol kapjon világítást a LED TV, vagy hol ne, illetve hol milyen mértékben, akkor precízebben tudunk ugyanannál a jelenetnél fényes és sötét részeket megjeleníteni. Local Dimming nélkül az egész képernyő egyetlen nagy zóna, ahol vagy a nagy fényerő, vagy a mély fekete a cél, de egyszerre a kettő nem olyan hatékony.

FALD - Full Array Local Dimming. Magáért beszél, általában sok zónával, a legjobbak több százzal. Ezzel , illetve főleg a VA paneles FALD LED-ekkel lehet a legprecízebb kontrasztos képeket varázsolni LED TV-kel. Sokszor sajnos a legdrágább modelleknél fordul csak elő.

Pszeudo Local Dimming – Edge litnél beszélünk róla. Ha van is local dimming, ilyenkor ha pl. fent/lent vannak a ledek, egy fényes ponthoz a teljes "oszlopot" meg kell világítani hozzá a képernyőn. Általában nem tudunk területeket tompítani, csak sorokat vagy oszlopokat. Edge lit-nél tehát legtöbbször nem lehet olyan hatékony a local dimming, mert pl. ha egy sötét jelenetnél jobb oldalt ég egy gyertya, és a ledek fent/lent vannak, akkor oké, hogy a kép többi része sötét, de hogy a gyertya fényes legyen, felette alatta is végig fényesebb lesz a kép, mert fentről/lentről el kell jutnia a fénynek a gyertyához.


FONTOS FOGALMAK (a teljesség igénye nélkül)

- KONTRASZT, Shadow Detail és HDR
A kontraszt az egyik legfontosabb alapvető tényező a képminőség tekintetében. Maga a szó (jelentős) különbséget, eltérést, ellentétet jelet. (Pl. nagy a kontraszt két ember viselkedése között, vagy orvoslásban vizsgálatoknál ott a „kontrasztanyag” stb.)
Alacsonyabb kategóriákban mindössze két különbségre kell figyelnünk: a VA paneles LED-ek jó kontrasztot nyújtanak, az IPS paneles LED-ek pedig gyengét. IPS panel sajnos nagyon gyakori az olcsóbb modellekben, de mivel a kontraszterő különbség nagyon „kontrasztos” (hehe) közöttük, javaslom kerüljük az IPS panelt, sokkal mélyebb feketéket kaphatunk önmagában egy VA panellal is, ami nagyon meghálálja magát.
Ahogy vándorlunk feljebb a kategóriákban, már találkozunk kontraszt javító (kevésbé, vagy jobban hatékony) local dimming feature-ökkel, illetve idővel komolyabb FALD (Full Array Local Dimming) LED-ekkel, melyek kiváló kontrasztot adnak, és referenciának pedig „elvileg” ott az OLED, de előtte jöjjön némi elmélkedés.
Egy TV esetében a „kontraszt” a jó öreg fehér-fekete fényerő szint különbségére utal, ám ez a mérés némileg már elavult, mivel az eddigi SDR (nem HDR) anyagok 100 nitre voltak beállítva, és HDR-nél már nem is csak a fehér és fekete közötti különbség kéne, hogy számítson, hanem a fehér és fekete közötti árnyalatok komplett részletes kezelése. Az rtings mániája például, mint úgy általában a TV marketingnek, hogy 2015-ig visszamenőleg minden OLED-re szimplán rádobják a „végtelen kontraszt jelzőt”. Ehhez képest számos esetben tűnik HDR-ben „kontrasztosabbnak” egy felső kategóriás LED, arról nem is beszélve, hogy egy mély feketével még nincsenek garantálva a finom átmenetek sötét szürke és fekete között.
De hogyan is lehetséges, hogy egy LED akár kontrasztosabb? Nos VAGY EL KELL VETNÜNK HDR-NÉL AZ ŐSI ELAVULT KONTRASZT MÉRÉSI TECHNIKÁKAT, VAGY A KONTRASZTOSSÁGRA KELL EGY MÁSIK SZÓT TALÁLNUNK!
A kontrasztot tradicionálisan egy ehhez hasonló tesztábrával mérik:

„ANSII contrast” - Sötétben a képet addig fényesítik (emelik a fényerőt), míg a fehér felületek fényereje körülbelül eléri a 100 nitet, ugyanis mint írtam az eddigi SDR (tehát nem HDR) anyagok pixeleinek fényességét 0 és 100 nit között állították be. NINCSEN a mérésre szigorú szabvány, így lehet több és kevesebb sor/oszlop is, és lehet 90, vagy 120 nit is. A 100 nit egyébként pont az a fényerő, ami sötétben egy kellemes normális nem túl erős érték. Ilyesmi fényerőt kapunk moziban is sokszor. A fehér fényes részeken mért fényességet aztán átlagolják egy „fényes-átlagot” kapva, majd a sötét részeken mért részeket is, és a fényes átlagot elosztják a „fekete átlaggal”. Így jöhetnek ki pl. IPS panel esetén 1000:1 kontraszt értékek, VA panelnél 3 ezertől akár 6000:1-ig terjedő kontrasztértékek, vagy annál is jobb.
A baj csak az, hogy egyrészt nem csak minden tesztoldal más eredményt dobhat ki, de az eredmény sem tükrözi feltétlenül a valós körülményeket. Mivel például az OLED feketéje 0 nit, így azzal osztva (határérték számítás szerint) elvileg végtelent adna, ezért mondják rá a végtelen kontrasztot, de szerintem kéne találni másik mérései módszert, mert ez alapján nincsen különbség egy 2015-ös és 2017-es OLED között! Ha máshogy nem, hát külön az OLED-ek közötti kontraszt felfedésre kéne egy olyan teszt – mivel a fekete részek elviekben nem térnek el 0 nitről – hogy milyen fényes szintig lehet emelni a fényes részeket. Pl. ha az ANSII kontrasztot 250 nit felett mérnék, a 2015-ös OLED-eket a nagy felületű fényes felület miatt már le sem lehetne nagyon tesztelni, mert kifogy belőlük a szusz. Persze joggal mondhatja valaki, hogy erre ott vannak az X % területű fényesség mérések, de az inkább a HDR csúcsfényerő kategóriájába esik.
Ami a FALD LED-eket illeti, mivel képesek zónákra osztani a képet, egy ilyen tesztábra akár szintén végtelen kontrasztot eredményezhetne, attól függően, hogy a fekete felületek mennyire passzolnak a zónákra, milyen sok zónával rendelkezünk, és milyen átfedések vannak az egyes zónák között, és egy dimmingelt zóna ugyanúgy lehet 0 nit, mint OLED-nél. Az eredmény tehát zónaszámtól, és tesztábrától függ. Ugyanarról a TV-ről láttam már bekapcsolt FALD rendszernél 8000:1-es és 14000:1-es értéket is két külön oldalon. De láttam egy másik FAL LED-nél 3000:1-es mérést is, egy másik tesztábránál meg 25000:1-est, mert jól passzolt a TV local dimmingjéhez. Mennyire mérvadóak akkor a hagyományos mérések? Illetve mennyire van értelme pl. az rtings-nek FALD LED-nél a natív local dimming nélküli kontrasztértéket számításba venni? (Pláne, hogy egyes TV-knél ki se kapcsolható.)
Véleményem szerint éppen ezért a klasszikus kontraszt mérés már csak a szokásos (nem FALD) LED-ek esetében igazán mérvadó, és csakis egymással (tehát LED vs LED) összevetve. Viszont ha az adott LED rendelkezik FALD rendszerrel, a kontrasztja körülményektől (képtől) függően kicsit, vagy jelentősen is megnőhet.
Arról a problémáról is érdemes szót ejteni, hogy minél régebbre megyünk vissza, annál kevésbé tudta kezelni az OLED a fekete közel árnyalatokat. Ez egy érdekes paradoxon, hogy míg egy OLED perfekt feketét tud, az épphogy világító pixelekkel akad(t) nehézsége. Pl. egy 2015-ös OLED-en állítólag (gondolom némi túlzással) nézhetetlenek a Trónok harca sötét részei, mert számos sötét részt az OLED szimplán koromfeketének mutat. A „shadow detail”, avagy a sötét árnyalatok még tavaly is okoztak némi gondot, így a kontrasztosnak tűnő képek a 2016-os OLED-eken valójában inkább egy illúzió hatása is, de összevetve egy komolyabb LED-el látszik az információvesztés (pl. John Wick számos jelenetében a sötét arcfelet az OLED koromfeketének mutatta), hiszen egy komolyabb LED szépen mutatja az egyes átmeneteket szürkétől feketéig. Hozzáteszem idén már nincsen ezzel érdemleges gondja az OLED-eknek, legalábbis sokat fejlődtek, és ha még nem is referenciaszintűek, már majdnem olyan jók, mint a legjobb LED-ek, és ezzel együtt már tényleg a legjobbak a sötét jeleneteknél. ( tavalyi OLED-ek is egész jók voltak már ilyen téren.
OLED-eknél a sorrend kb. Pana / Sony, aztán LG.


- Na de akkor melyik a kontrasztosabb?

A válasz: attól függ. 2017-es/2018-as TV-k tekintetében a sötét jelenetekben az OLED lesz kontrasztosabb, hiszen semmi gondjuk már a 0 és 100 nit , vagy 0 és 200 nit közötti értékekkel, és (kisterületű) helyi fényerővel (pl. csillagok, esti tábortűz) elmennek 6-800 nitig is, ráadásul NAGYON látványos, kvázi 3D hatást kelt, hogy milyen precízen képes 0 nites pixel mellett benyomni egy csúcsfényerejű pixel. Egy LED erre egyszerűen képtelen, még pl. egy ZD9, ZF9 vagy Q9FN top FALD LED is csak pici átmenettel képes rá, viszont a ZD9 képes ugyanannál a jelenetnél köze 0 nitet produkálni, és relatíve közel mellette egy kijelölt helyen akár 1500-1800 nitig kiugorni.
Ám ahogy megyünk feljebb nit értékben átlagosan fényesebb részekre (pl. 200-600 nit), egy középkategóriás LED is megállja a helyét OLED-el szemben, az igazán fényes részeknél (800 nittől erősen felfelé akár 4000 nitig) pedig már messze elhúznak a (Premium) LED-ek, mert itt már nem tudnak igazán kontrasztos képet nyújtani az OLED-ek, és a magas nitű képinformációk mutatásához erősen dimmingelik (sötétítik) a képernyőt, hogy mondjuk egy fényes égbolt felhőrendszerét jól mutassák, ami csak akkor lehetséges, ha általánosan csökkentik a komplett jelenet fényerejét, hiszen kifogy a fényerő tartalékuk.

Összehasonlításban egy rövid áttételes kiváló gyorsulású ralli verda jut eszembe (OLED), ami bármilyen körülmények között győz 150 Km/h-ig, a másik oldalon vele szemben pedig egy pályára termett versenyautó (premium LED) áll, mely lassabban, de elhúz 300 fölé is.


- SZÍNTÉR és panel bitszáma (8 bit vs „8 bit + FRC” vs 10 bit)
Az eddigi Rec 709-es (vagy BT 709 vagy sRGB) 8bites színteret például Bluray filmeken használták, ami alpixelenként 256 fajta árnyalatot jelentett. Ezek az alpixelek az R (piros), G (zöld) és B (kék), tehát összeszorozva ez kb. 16.8 millió fajta színt jelent. A modern TV-kben azonban már a DCI-P3-at szokták figyelembe venni, mely a mozikban használatos 25%-al tágabb színtér. A mai top TV-k ennek a 90-100%-os lefedettségére képesek.
Az Ultra HD szabványban azonban egy még nagyobbat, a 10 bites Rec2020-at (BT2020) használják. A mai top TV-k is még csak körülbelül a 70%-át képesek lefedni ennek. Ez már alpixelenként 1024 árnyalat, ami 64-szerese a 8 bitesnek, azaz kb. 1.07 milliárd szín, körülbelül ennyi fajtát tudunk érzékelni. Dolby Visionnél, illetve komolyabb chromasamplinges lejátszóknál 12 bit is elérhető, és a komolyabb készülékek ezt képesek is kezelni, de a panelek egyelőre csak 10 bitesek, de sajnos nem mind. A mai televíziók csak kb. középkategóriától 10 bitesek, onnan lejjebb az UHD TV-kben általában 8 bit + FRC-t használnak, vagyis, hogy a panel alapból csak 8 bites, de digitálisan szimulálja a készülék a 10 bitet (mondjuk két szín egymás után villogtatásával).
Olvastam véleményeket, miszerint szabad szemmel nem lehet észrevenni a különbséget 10 bit vs „8 bit + FRC” között. Nos ebben annyi igazság lehet, hogy a 10 bites anyagok színhűsége akár 8 bittel is nagyon hasonló, de a tágabb színterű TV-ken egyrészt élénkebbek a színek, a nagyon finom átmeneteket (pl. égbolt) pedig véleményem szerint csak igazi 10 bites panellel lehet makulátlanul visszaadni. 8 bittel legalábbis látványos színsávosodásokat (banding) láthatunk, és bizony akad csak 8 bites UHD TV is, például jó néhány Samsung MU6-os.
Na most, ahogy megyünk feljebb a kategóriákban egyre bővül a színtér lefedettségünk, és a legmagasabb high end kategóriában egyértelműen a leggyönyörűbb legélénkebb színeket kapjuk. Jelenleg ebben a legjobbak a Samsung QLED-ek, utána az OLED-ek, utána a többi Premium LED. (Hozzáteszem például a Sony LED-ek Triluminos kijelzője is kvantumfilteres, de a Samsung már egy következő szintre lépett a technológiában.)


- PANEL FREKVENCIÁJA (60 vs 120 Hz)
Nem összekeverendő a reklámozott brutál (akár több ezres kamu) Hz számokkal. Itt szigorúan a panel natív frissítéséről van most szó, ami napjainkban 60 vagy 120 Hz lehet (50 Hz-es anyagnál természetesen 50 vagy 100 Hz).
A 60 Hz-es panel szintén csak olcsóbb kategóriákban fordul elő, a „8bit+FRC”-hez hasonlóan. Elsőre azt gondolnánk, hogy a biztosan 120 Hz nyugtatóbb képet ad, mint a 60 Hz, és lehet is benne valami (olvastam már ilyet), de ebbe azért lehetne belekötni, mert a LED-ek nem vibrálóak. Nem felvillantják a pixelt, mint a képcsöves TV-k és plazmák, hanem „sample and hold” módon kitartják, míg egy új jelet kapva a következő frekvencián egy másik színű (és fényű) pixelre nem vált. OLED-ek is „sample and hold” mozgásábrázolás típusúak.
60Hz-es játékoknál nem feltétlenül lesz hátrányunk 60 Hz-es panellel, mert ha 120 Hz-nél minden frame-et kétszer ad be a TV, attól önmagában még nem lesz jobb eredményünk. Sosem vetettem direktben össze 60 Hz-es LED-et, 120 Hz-es LED-el, de az első 120 Hz-es (Sharp) LED-emnek mindenesetre nagyon nyugtató képe volt, viszont nem tudnám bizonyossággal állítani, hogy a 60 Hz kevésbé lenne az, noha olvastam már ilyen véleményt is.
3 fő okból mindenesetre tényleg jobb a 120 Hz-es panel:
- A 24 Hz-es filmek akadás (judder) nélkül jelennek meg rajta, mert a 120 Hz a 24Hz többszöröse. 60 Hz-en amolyan 3:2 pulldown átváltással oldják meg, vagyis az egyik képkockát háromszorozzák, a másikat duplázzák, így kijön egy 2.5-ös átlag, és 2.5*24 Hz = 60Hz. Ez azonban a legtöbb esetben nem akadásmentes (judderfree), de sokaknak nem érzékeny erre a szeme.
- A 120 Hz több teret enged mozgásábrázolás javító eljárásoknak, mint az interpolátor (becsült képkocka beszúrása, vagy az említett BFI (erről lejjebb), tehát 120 Hz esetén jelentősen javulhat a mozgásábrázolás.
- Egyre több TV támogatja akár már középkategóriától a 120 Hz-es bemenetet. Ez természetesen a limitált sávszélesség miatt egyelőre csak 1080p-n működik, de RGB-n vagy YUV 4:4:4-en pazar. Sajnos egyelőre csak PC-s játékok támogatják, ott se mind, de úgy mondták egy tesztben, hogy aki már játszott natív 120 Hz-es játékkal, nem akar többet visszamenni 60 Hz-re, annyira tiszta és precíz a mozgás.
Saját vélemény, hogy mivel a Microsoft – a gamer monitorosokra gondolva – bevezeti az Xbox One X-en az 1440p kimenetet, nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen PC-s jellegű formátum után az 1080p 120 Hz kimenet is hamarosan elérhetővé válik játékokon, PLÁNE, hogy azt írták támogatni fogja a HDMI 2.1-et. Akkor pedig el tudom képzelni, hogy a Sony is követi Pro-n, legalábbis az 1080p120Hz formátumot.
(Szerkesztés: A fentieket egy éve írtam, és már megjelent XOneX-en az 1080p 120 Hz opció :D , és szerintem Pro-n is lesz ilyen.)

- MOZGÁSÁBRÁZOLÁS, mozgás közbeni SORFELBONTÁS
Mint említettem LED-ek és OLED is az ún. „sample and hold” mozgásábrázolás formát használják. A vibrálóbb képű képcsöves TV-k (CRT) és a plazmák (PDP) felvillanó pixeleket alkalmaztak, és bizony sokkal jobb volt a mozgásábrázolásuk. Most lőjük ki a sorból az analóg CRT-ket, és szorítkozzunk a digitális megjelenítőkre. A mozgás közbeni sorfelbontás azt jelenti, hogy mozgás közben mennyire marad éles a kép, azaz hány soros marad a felbontás. HD-Ready (kb. 1366x768-as) plazmáknál ez kb. 700 soros volt, FULL HD (1920x1080) plazmáknál legalább 900, a komolyabb Panasonic Neoplazmáknál pedig megmaradt 1080 sor.
EHHEZ képest az LCD-k kemény 300 sorral büszkélkedhettek. Hiába volt 1920x1080-as a kép, amint változott a jelenet (mondjuk fordul a kamera), elmosódott az egész. A baj az, hogy az alap, tehát natív, avagy mozgásábrázolás-javítók nélküli sorfelbontás mozgás közben mind a mai napig is csak 300(-350?), hiába telt el majdnem 10 év a PS3 premier korszak óta. És mielőtt bárki mást gondolna OLED-en UGYANOLYAN ROSSZ A HELYZET NATÍV MOZGÁSÁBRÁZOLÁSNÁL. Ez már csak azért is problémás, mert engem például zavar, mikor 1080p-nél mozgás közben leesik a sorfelbontás a harmadára, 2160p anyagnál (film/játék) meg akár a 7-edéra (300-350p-re).
Tiszta gáznak tartom, hogy ahelyett, hogy ezen a problémán dolgoznának, inkább 8K-ban gondolkodnak, ahol még szignifikánsabb a különbség állókép és mozgás között. persze, mert azt könnyebb megvalósítani és könnyebb eladni is!
Szerkesztés: Időközben a Sony az X900F-nél és ZF9-nél megjelentetett egy ún X-Motion Clarity funkciót, mely kicsit a BFI-hez hasonló, ám fényerőcsökkenés nélkül. Vagyis az opció ötvözi a LED-es és plazmás mozgásábrázolást, így még ha még gyerekcipőben is jár BRAVO SONY !

Van viszont mégis fejlődés más téren is, ugyanis a pixelek reakcióideje, azaz, hogy mennyi idő alatt képesek átfordulni fehérről feketére, vagy vissza, majdnem olyan top, mint plazmákon. Plazmáké 0.001 ms volt, ami abszolút rekord, kvázi késleltetés nélküli. OLED-é sokszor 0.1 ms, ám akadnak modellek, melyek lassabbak, mint pl. a LG B7 1 ms-el, vagy Sony A1 0.7 ms-el (rtings szerint), vagy C8 1.7 ms, de ez még mindig igen gyorsnak számít, hiszen LED-en 20-30 ms a normális és leggyorsabbak majdnem 9 ms-ig mennek csak le. (Ismét itt is: Olvastam olyat is fórumon, hogy gyors mozgásokhoz valamivel alkalmasabb egy Edge LED, mint Direct LED, de ezt én még semmilyen mérésnél nem láttam alátámasztva, így meghagyom zárójelben.)
Vagyis bár a sorfelbontás nem nőtt OLED-eken sem mozgásnál, de a mozgásábrázolás mégis tisztább rajtuk, a lehető legkevesebb motion blurt, azaz elmosódást mutatják fel, egyszerűen kellemesebb, mint LED-en, ám a „legjobb” mozgást sok esetben mégis a Sony X900F és ZF9 mutatják fel az X-Motion Clarity-nek köszönhetően.
A sorfelbontás javítására, illetve a felmerülő motion blur (elmosódás) javítására vezették be szinten minden mai komolyabb televízión az interpolátorokat (maga az eljárás már a Samsung és Philips síkképcsöves televíziókon is létezett pl. Natural Motion néven). Az interpolátor egy képkockabecslő, mely a képkockák szimpla sokszorozása helyett inkább becsült képkockákat szúr be. Pl. ha egy labda egy képkockán baloldalt van, a következőn jobb oldalt, akkor a becsült képkockán középen lesz, egy sokkal finomabb átmenetet képezve. Az interpolátorokkal kapásból megduplázódik, tehát 650(-700?) sorossá válik a mozgás közbeni sorfelbontás, ami FULL HD anyagoknál már teljesen jó, szerintem sajnos szükség is van rá. Sajnos ennek egy mellékhatása, hogy egy ún. szappanopera effektus lép fel, és a film elveszítheti a mozis jellegű 24 képkockás mozgásábrázolásbeli stílusát, és ezt sokan egyenesen rühellik. Ugyanakkor alapfokozaton, és jobb algoritmusoknál még relatíve természetes. Bármennyire is szeretik sokan a LED-ek (vagy OLED-ek) natív mozgásábrázolását 1080p-n, 2160p-s – tehát 4K-s – anyagoknál, szerintem nem jó, hiszen még interpolátorral is úgy tűnhet, hogy rosszabb lett a mozgásábrázolás, mivel még a javított 650(-700) soros felbontásű interpolátor eljárás is kevés 2160p mellé, akkor nem lehet nehéz elképzelni milyen drasztikus az élességromlás natív mozgásnál (300-350 soros felbontás), pláne, ha valakinek a szeme plazmákéhoz szokott.
BFI - Black Frame Insertion. Ez is egy mozgásábrázolás javító, amivel elérhető mozgás közben is minimum 1080 soros felbontás. Alapból ugye csak 300(-400?) (LED / OLED) , interpolációval pedig olyan 650(-700). Komolyabb LED-eknél fordul elő, és ott akár 1080p feletti mozgásábrázolást érhetünk el vele, kombinálva az interpolátorral. Az A1 OLED-be is bekerült már, C7 pl. még nem tudja. Hátránya, hogy sötétebb lesz a kép közben, így nem árt, ha nagy fényerejű TV-ken használjuk. Fekete köztes képek beszúrásával a szem élesebbnek látja a mozgást.
Ami egyébként motion blurt illeti, ne mindig higgyünk a teszteknek, ha valamit lehúznak, mert általában csak egy modell adott beállításai alapján nézik. Én például a saját TV-men (de más ZD9 tulajok is) semmi problémát nem tapasztaltam, de játéknál sem, és bárkit kérdeztem, Sony szalonban is, Media-ban is egy szakit, aki pont specialistája volt a ZD9-nek: SEMMI, de semmi ilyenről nem tudnak, pedig rtings-en közepesnek mondták (azóta frissítették 7.4-es értékre). Azt aláírom viszont, hogy pl. X900E-nél és X930E-nél tényleg előnyös a gyorsabb pixelmozgás.
A jó hír, hogy az ilyesmit le lehet plázában tesztelni (kiállított modellnél),míg pl. sötétben produkált kontrasztot sajnos nem.
Ha pedig már rtings, az oldalukon olvasható "Judder-free 24p via 60p/60i" mindössze azt jelenti, hogy ha egy lejátszó 60/60i Hz-en adja le a 24 Hz-es filmeket, azt vissza tudja-e fejteni a TV 24 Hz-re. Hasznos lehet, ha tudja a TV 60p esetében, ha véletlenül gyatra lejátszóval rendelkezünk, de szerintem ma már minden lejátszó tud 24 Hz-et, és a 2017-es TV-k saját Media playere is kb. kandenciahelyes, tehát nem tapasztalok ricegést. Ami pedig az európai TV műsorokat illeti, 50i-sek, tehát konkrétan 60i-vel (ami inkább 1080i-nél fordulhat elő), nem is fogunk találkozni.


- IMAGE RETENTION és BEÉGÉS
Ez bizony egy ronda ügy, pedig azt gondolhattuk ilyesmivel a plazmák után már nem találkozhatunk. Ott sem volt mindre jellemző, de a jelenség sajnos jól ismert volt, habár más okból.
- A legdrasztikusabban OLED-eken fordul elő. Fontos különbséget kell tenni „Image retention”, azaz utólag szellemkép, és tényleges beégés között. Az Image Retention egy átmeneti, sokszor max pár, vagy akár bő 10 perces (ritkán kicsit hosszabb) halvány utókép. OLED-eknél sajnos az élénk kontrasztos ábrákat sokáig nagy fényerőn ábrázolva „megjegyzi” a panel, és egy kis ideig halványan látható. Beégés akkor fordulhat elő, ha ezzel nem törődünk, és sokszor ugyanott éri a „támadás” a képernyőt. Beégés már az az állapot, amit NEM lehet helyrehozni!
Vigyázzunk tehát, de nem olyan vészes a helyzet. A 2016-os és főleg 2015-ös LG OLED modellek még elég hajlamosak voltak utóképekre, persze nem egy-két perc után. Ilyenkor nagyon fontos, hogy NE így kapcsoljuk ki a televíziót, hanem játszunk le rajta valami más anyagot, hogy kicsit „átmozgassuk” a beállt derekunkat.. izé pixeleket. 2017-es modelleken sem sikerült megszüntetni, beégés ott is előfordult, noha nagyon ritkán. 2018-as modelleknél nem tudom fordult-e elő már beégés, de a jó hír, hogy egyes modelleknél, pl. B8, E8 és AF9 az rtings már szinte ZÉRÓ ghostingot tapasztalt, ám C8 és főleg AF8 esetében még inkább a tavalyi értékekhez hasonlót mértek. Ez azt is bizonyítja, hogy mivel mindegyik 2018-as LG panel, az elektronikán (is) múlik, de lehetnek a mérések amúgy szimpla panelek közötti különbségek is, ám az jó hír, hogy a ghosting mértéke csökkenni látszik. Én logikusan arra következtetnék, hogy így a beégés veszélye is csökkenhet.
- IPS paneles LED-ek is hajlamosak rá, habár nem olyan jelentős mértékben, mint egy OLED esetében. Általában csak 1-2 perces Image Retention-ről van szó, és nagyon szélsőséges esetben éghet csak be. Az az érdekes, hogy az IR-re való hajlam szinte modellenként változik, és számos IPS LED-re egyáltalán nem jellemző.
- VA paneles LED-eknél 99%-ban nem fordul elő IR. Persze elviekben minden panelt be lehet égetni, ha hónapokon keresztül non-stop megy rajta egy ábra, de a VA technológia lehet még ennek is ellenáll. Az az 1% IR pedig iszonyú ritka, és láss csodát, az egyetlen VA LED, amiről tudok, pont a Sony X900E, ráadásul egy frissítés óta kvázi megszűnt. Pánikra azonban semmi ok, hiszen alapból abszolút minimális alig észrevehető IR jelenségről volt szó, ami mint írtam a frissítés óta pláne jelentéktelenné vált, így szinte kár is említenem, mert ha 100 emberből 1 ember észreveszi majd, akkor lehet még azzal is sokat mondok.

Milyen TV-t vásároljunk? 2. rész: KATT
27 komment

[28] Krisz576
nov 25., szombat 11:57 #27
Válasz KiswechPS3 (#26) üzenetére
Gondoltam, hogy az amcsi számozás a ludas
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[53] KiswechPS3
nov 24., péntek 22:27 #26
Válasz Krisz576 (#25) üzenetére


Igen igen, tudom, csak dumálok egy amcsiban élő ismerősömmel mert tv-t akart venni és muszáj volt 8500-at írni neki mert mindig mondta hogy haver, nálunk nincs 7500 És kicsit beidegződött, szóval nálunk 7500 igen

Te nem mondtad, én ezt csak úgy kijelentettem
Once, there was an explosion...
[28] Krisz576
nov 24., péntek 21:22 #25
Válasz KiswechPS3 (#23) üzenetére
Jaja, mindig szeretek regényt írni thanx
Amúgy KS7500, a 8500 amcsi számozás, de simán nagyon jó lesz évekig
Miből jött le olyan, hogy szerintem nem?
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[28] Krisz576
nov 24., péntek 21:19 #24
Válasz Rick Dangerous (#22) üzenetére
Nagyon köszi
Sajna ilyen csak plazmákon van, de azért OLED-en már nagyon szépnek tűnik, és a LED-kkel sincs akkora gond... de igazad van sajna.
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[53] KiswechPS3
nov 24., péntek 18:36 #23
Remek, koszonjuk, bar aki jartas az audio/video topicba, ezeket mar olvashatta toled, persze kulon kulon

Nekem a KS8500 borzasztoan bejon, elismerem a hibait, de 2-3 evig meg boven kiszolgal
Once, there was an explosion...
nov 24., péntek 18:00 #22
Azt hiszem uj ertelmet nyert az "informaciodus" jelzo... nagyon jo cikk, koszonet erte!

Gamer szempontbol rossz hir, hogy a mozgasabrazolas meg mindig ilyen gyatra, dragabb teveknel is. En sokkal inkabb szeretnek egy 1080p, de tukorsima elmosodasmentes kepernyon jatszani, mint egy olyan 4k HDR teven, ahol szetfolyik a kep minden fordulasnal.
I'm a gamer. Not because I don't have a life, but because I choose to have many.
[28] Krisz576
nov 24., péntek 15:53 #21
Válasz JeonAran (#20) üzenetére
Én köszönöm
Szerintem max Ázsiában...
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[16] JeonAran
nov 24., péntek 15:14 #20
Köszi, remek írás!

...tényleg gyárt még valaki 21:9-es képarányú TV-t?
Gamer PC + Switch
[28] Krisz576
nov 24., péntek 13:30 #19
Válasz reptile (#18) üzenetére
Köszi, igen, van rendesen, és még mindig csúszok a folytatással, legalább ilyen komoly. Esetleg ha készen van lehetne inditványozni.
XE9005 szuper, gratula hozzá!
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[15] reptile
nov 24., péntek 11:36 #18
Nagyon kemeny melo lehetett ebben, fullosan mehetne a fooldalra. Koszonjuk.
(egy xe9005 figyelt be itt is)
[28] Krisz576
nov 24., péntek 1:38 #17
Válasz zsozsa (#16) üzenetére
Hát nincs mit, nyugtasson a tény, hogy egyelőre lesz Ambilight modell a jövőben is
De tényleg nem szerencsés "hozzáláncolnod" magad, mert akkor elég szűk a választékod...
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[47] zsozsa
nov 24., péntek 0:03 #16
Én már a cikk elején elbuktam, mert kilóra megvett az Ambilight. És nagyon nem bánom...

Sajnos nem tudtam 2 kilóval többet kiadni, hogy megvegyem a Philips akkor éppen leárazott (500 ezer ft), tán egyetlen Ambilight-os OLED-jét, pedig az nagyon tetszett.

A cikk amúgy nagyon informatív, köszi!
Dzsézon Tetem a Transplanter
[28] Krisz576
nov 23., csütörtök 17:15 #15
Válasz parandroid (#14) üzenetére
Részemről az öröm
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
nov 23., csütörtök 16:52 #14
Köszi, remek olvasmány volt, pedig különösebben nem is vonzanak a TV-k.
“That’s what I love about these high school girls, man. I get older, they stay the same age.”
[28] Krisz576
nov 23., csütörtök 15:56 #13
Válasz vidék (#11) üzenetére
Örülök, és én köszönöm
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[28] Krisz576
nov 23., csütörtök 15:55 #12
Válasz torppapa5 (#10) üzenetére
Az XE90 / X900E / XE9005 egy baromi jó darab, bátran ajánlom
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[4] vidék
nov 23., csütörtök 15:54 #11
Huh,lesz mit olvasni.köszi hogy megosztottad a tudásod és a tapasztalatod
[15] torppapa5
nov 23., csütörtök 15:40 #10
Nekem az ilyen cikkek után csak egy kérdésem lenne: Egy Sony XE90-be megéri beruházni, vagy érdemes megvárni a 4k-val, amíg az OLED megfizethető lesz? (Értsd kb. 200-400k Ft-os kategória.)
[28] Krisz576
nov 23., csütörtök 14:30 #9
Sorry skacok, még nem sikerült befejezni a második részt

El kel ugornom egyetemre, este tudom folytatni. Jó pár képet szerkesztettem. Kivesézek majd chromasamplinget, RGBW pixelstruktúrát, HDR tone mappinget, és az egyes márkákat, modelleket is. stb. stb.
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[28] Krisz576
nov 23., csütörtök 13:30 #8
Köszönöm srácok, még lógok a folytatással, nem könnyű bakker
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[30] sting
nov 23., csütörtök 13:25 #7
Köszönjük Krisz!

A te koordinációid alapján, az ember, hanyag eleganciával vásárol pl, Sony XE90-et...
[49] Dude
nov 23., csütörtök 11:35 #6
Aztakurva! Giga cikk. Krisz ez komoly lett.
Gamer for Life (X Live,Nintendo ID, boardgamegeek: DudeHUN, PSN: DudeHUN2364) Bah-weep-Graaaaagnah wheep ni ni bong
nov 23., csütörtök 11:04 #5
Na, ez hasznos olvasmány, köszönöm!
let the sun never blind your eyes
[10] kakuto
nov 23., csütörtök 1:00 #4
Na neki kezdek, ma mar 799 fontba kerult a Samsung mu 55 7000es a kisebb online boltokban, a nagyok meg dragabban adjak. csutortok pentek elszabadul a dolog. addigis elolvasom amit irtal.
koszi.
nov 22., szerda 22:49 #3
Krisz - elkezdtem, de ezt inkább holnap munkában

De oda-vissza átrágom, köszi a munkát és, hogy szoltál!
Olyan ász vagyok, hogy nem bírja a játék :P
[28] Krisz576
nov 22., szerda 20:11 #2
Válasz legolas (#1) üzenetére
Megtisztelsz!
És még legalább ennyi van hátra, sajna ezt nem lehet pár mondatban
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
[56] legolas
nov 22., szerda 20:01 #1
Nem semmi melót raktál ebbe a cikkbe bele. Respect érte
Krisz576
Sony 65ZD9 . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200(BD) . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005(CD) . Denon PMA-2010AE(amplif.) . Pio SC2022(AVR) . Quadral 570 (5.0 bi-dip.) . MS Aviano 9(Sub)
Ezeken a platformokon játszom
Xbox
Xbox 360
Playstation2
Playstation3
GameCube
PC
Playstation4
Mobil
Kedvenc játék-műfajaim
Akció/Kaland, Kaland, Verekedős, FPS, Vadász, Verseny, Szimulator, Stratégia, Taktikai
Hobbijaim, szabadidőmben ezt teszem
Játék mindenhol, DVD, Magazinok, újságok, Zene (hallgatom), TV, Írás, Mozi , Grafika, rajzolás, Étterem, Bulizás, Barátok, Programozás, Email, Letöltés, Chat, Fórum, Internetes magazinok, Küzdősportok, Fitness, Body buiding
Barátok, ismerősök
Dude
(offline)
BPepe
(offline)
Kenny
(offline)
sting
(offline)
granturismo
(offline)
legolas
(offline)
szondag3
(offline)
A Lucsy
(offline)
CHASE
(offline)
Fido4life
(offline)
armi
(offline)
tetyo
(offline)
TCr
(offline)
picachu
(offline)
neuroflex
(offline)
Renatto
(offline)
FredPerry
(offline)
Joel1970
(offline)
XBOX Live