A játék jelenleg korai hozzáféréssel rendelkezik.Az általam is játszott és alant ismertetett verziója: 0.08d Ha nem rémisztenek el a korai hozzáféréssel ellátott "fél"-játékok, és kedveled a Bear Grylls nyomdokain haladó túlélő kalandokat, akkor neked is az erdőben a helyed. Még ha az az erdő jelenleg nem is olyan nagy sőt...
...sőt, még csak nem is erdő egészen, de erre majd kitérek bővebben.
A sztoriról első körben nem tudnék sokat mesélni. Mondhatnám, hogy nem akarok spoilerezni, de igazából nincs is mit, mert a történetről az első 2 percben kiderül minden.
Hősünk egy repülőn ül, mellette drága gyermeke..majd mit ad az ég, lezuhan a repülő. Persze mielőtt magunkhoz térnénk flesselünk néma vademberekről, akik gonosz módra elzsákmányolják gyermekünk.
És nemsokkal később tényleg magunkhoz térünk. Ezen a ponton kapcsolódik be a játékos és innentől szabad a pálya. Egyetlen dolgod lesz, de azt csupa nagybetűvel. TÚLÉLNI.
Hogy mit? Az még a jövő zenéje.
A jövőé, ami nem feltétlenül szívszorító romantikázásban fog kiteljesedni.
Szóval ott vagyunk egy lezuhant gép roncsai között, kezeink véresek, sajog minden tagunk és igencsak fogytán az életerőnk. Mit tesz ilyenkor az egyszeri élelmes túlélő? Igen, megeszik mindent ami elérhető azon az átkozott Boeing 747-esen...kivéve persze a szerencsétleneket, akik nem élték túl a zuhanást. (Na őket majd mások eszik meg. )
A gépen magunkhoz vehetünk még egyéb kiegészítőket, mint például a teljesség igénye nélkül: jégcsákányt, PDA-t, túlélési kisokost. Mely eszközökre, talán a PDA-t leszámítva hamar szükségünk is lesz.
Mielőtt kivágnánk magunkat a roncsok közül, feltétlenül olvassuk át a túlélési útmutatót, így megspórolhatunk magunknak instant gombamérgezéstől kezdve, fagyhalálig bezárólag jó pár dolgot. Persze az élelmesebbek úgy is tapasztalati úton tanulnak, mint jómagam...és ha meglátnak egy szép kis bokrot sok kis piros bogyóval, egy nagy, odvas fa tövében, máris degeszre, ez esetben halálra zabálják magukat belőle.
[
](Hold-felkelte tábortűzzel... az erdőben egy néma szűzzel.
Térjünk rá kicsit az ösvényre. Vagyis az erdőre, ami a tett színhelye. Kezdetben elég sokszor fogunk eltévedni...végül is egy erdőben vagyunk. A tanösvényen haladva láthatunk sok szép zöldet és izgő mozgó bogarantyút. Elkorhadt fákat, mocsaras tájat, lápot, makit (na jó majommal még nem találkoztam.) De a fauna is tetemes és nagyrészt hasznos funkciót is tölt be a vadállomány, hiszen megtömhetjük velük éhes pocakunkat. Tehetjük ezt többféleképpen. Pl.: Futhatunk a nyúl után, lőhetünk a nyúlra, és csapdába is csalhatjuk a nyulat..sőt még gyűjtögethetjük is egy számára kialakított kis kalitkába.
Vajon mi van a nyúlon túl? (...Van még Őz, mosómedve, hal és gyíkok is)
A barkácsolás. És igen, itt nyílnak meg a játék igazi kapui. Mert építhetünk sok mindent, sátrat, házat, úszó hodályt...máglyát rakhatunk meg ilyesmi.
Na de eddig semmi kihívás mondhatná az egyszeri olvasó.
Igen ám...véletlenül elcsúsztam egy aprócska tény felett.
Az erdő-sziget, melyre megérkeztünk hemzseg az ember evő kannibálállat gyilkos vademberektől! És itt jön képbe a túlélés mesterfoka...vadássz nyúlra, úgy hogy közben a seggedben van két kannibál állkapocs és már leharapták a staminád.
Horgássz úgy nyugodtan egy kis tó partján, hogy a seggedben vannak a kannibálok...a fákon is vannak és a tóból is lehet egy kannibált akasztottál horogra.
De ne szívd mellre, nyugodj le, sétálj egyet a gyönyörű erdőben. Hallgasd a madárcsicsergést, tárd ki a karod, hogy rászálljanak a színes lepkék, kismadarak és máris leharapják a karod a kannibálok, a fejed letépik és az egyéb testrészeiddel együtt szétszórják a tengerparton muhahaha. :D
Na jó azért ennyire nem kemény a játék, szerencsére tanulható. Az ellenfelek kiismerhetőek, de erősek. Sokszor egy face-to-face harcba nem érdemes beállni, pláne ha túlerőben vannak.
A mondás itt is hasznos, szégyen a futás de fontos.
És ez adja a játék esszenciáját... húzd meg magad, élj a kannibálok árnyékában. Próbáld meg minél később felfedni magad. Bár előbb utóbb úgy is elkerülhetetlenek lesznek a konfrontálódások..és akkor fogat fogért, kannibál péniszt igaziért.
[
](este van este van,...kannibálok a vadonban, nem túlzottan nyugodtan
Szerencsére sokféle eszközt használhatunk majd. Aztán már csak a kombinatív képességeinken múlik, felismerjük é...hogy, az üveg alkoholba, tunkolhatunk rongydarabkákat és már csak egy öngyújtó kell a boldogsághoz.
De az élelmesebbek lőfegyverekre is szert tehetnek. Lesz itt lángoló nyílvessző, időzített bomba, tűzoltószekerce.
Sebzésükben is eléggé eltérnek majd leendő fegyvereink. A szemre is könnyűnek, esetlennek tűnő egykezes kézi fegyverek például alig sebeznek...mondjuk egy nyúllal azért elbánnak.
Az ellenfelekről egyelőre nem tudok sokat mondani. Néha egészen intelligensen cselekszenek, csapatba verődve keresik a nyomainkat, máskor meg kiszámíthatatlan vadállat módjára ugrálnak fáról fára...még szerencse, hogy támogatja a játék az erdőtűz opciót. (lángoló majmok hehehe.)
Ha már eltöltöttünk bizonyos időt a játékkal, megfigyelhetjük, hogy jóformán egy polgárháború kellős közepébe csöppentünk. Mert két nagyobb kannibáltörzs is él a vidéken, akik cseppet sem szívlelik egymást...minket meg végképp nem.
Az első csoportba tartozók a totális analfabéta húsrágó gépek....szeretem őket, mert a kőfejsze hatásosan lehiggasztja fáradt tagjaikat. Általában állandóan jelen vannak, szimatolnak a jobb falatok, vagy elhullott bajtársaik után, persze nem részvétnyilvánítás céljából.
A második csoport már keményebb dió, tipikus neandervölgyi tesztoszteron-bombák. Főleg éjjel aktívak és vannak közöttük komoly belterjes egyének.
Néha, egy-egy parázs szituban kifejezetten jól jön ha lekötik egymást a fiúk.
Mi addig nyugodtan kifoszthatjuk kannibál falvaikat.
[
](sötét van és fázom anyu....és egyébként sem akarok leveskocka lenni
A játék legnagyobb erénye kétségtelenül az atmoszférája. Amiben nagyban hozzájárul a grafika is természetesen. Gyönyörű napfelkelték, fröccsenő vér, holdtölték, fröccsenő vér, és szépen kidolgozott erdőség.
Különösen a real-time napszakváltás és fény-árnyék játékok teszik hangulatossá az erdő minden szegletét. Az éjszakát úgy eltölteni a sűrűben, hogy a lombkoronán át beszűrődik a felkelő hold sápadt fénye..te meg a vaksötétben próbálod kideríteni, hogy az előtted öt méterre lévő dolog az egy kiszáradt farönk, vagy egy vérmes kannibál, aki épp csendben álldogál...majd elsikítja magát és elrohan a sötétbe, na az egy torokszorító dolog.
A hangokra sem igazán panaszkodhatunk, az erdő akusztikája igazán megkapó. Sokszor kaptam magam azon, hogy állok egy helyben és fülelek a környezetemre. Árulkodóak lehetnek a reccsenő gallyak, lépések hangjai.
Zeneileg még nem túl sokat kínál a produktum..bár van egy-két elrejtett ötletes dolog, például walkman szerűség, melybe kazettát is találhatunk.
A legjobb az egészben, hogy az optimalizáltságra / gépigényre sem lehet panasz, mert nálam egy 7 éves core2-vel meg egy 768megás GTX460-al elfutkos fullHD-ben, igaz kompromisszumokkal, úgy nagyjából med-high beállításokon.
Remélem meghoztam hozzá sokak kedvét és kipróbáljátok.
üdv.: dongó
Necroman Mk2 
Malleus 
CHASE 
p34c3 
drag 
liquid 
mcmacko 
