A Lista: Sportra fel!

Kunio kun no Nekketsu Soccer League

Gyakorlatilag ez volt az első játék, amit végigvittem. Műfaját tekintve a "foci NBA Jam-nek" tudnám nevezni: minimális szabálymegtartás, végtelen móka. Ez a folytatása a Nintendo World Cup famicom verziójának, ahol a nyugatival ellentétben nem válogatottak közül választunk és próbáljuk megnyerni a vb-t, hanem a River City Ransom-ból jól ismert Kunio (Alex) sajátos módján segít be a suli focicsapatának a japán nemzeti bajnokságban. És a 2. részben az előző játékból megismert karakterekből verbuvált japán válogatott küzd a vb-ért.

Miért említettem meg? Szerintem a legjobb focis játék NES-re. Full fun, igazi partijáték: lehet könyökölni, rugdosódni, vannak speckó lövések. Az időjárási tényezők: tiszta mocsár/homok a pálya, vihar esetén a villám megcsapja a játékosokat és feltölti elektromossággal a labdát vagy a forgószél felkapja a játékosokat.

Ja és nagy örömömre készült egy NDS remake is a játékból.

Captain Tsubasa II: Super Striker

Újra csak egy 2. részről beszélhetünk. Az előző rész igazából lerakta egy érdekes műfaj az rpg-sport alapjait, de ez a rész volt az amely újításaival teljesen letisztultá tette a műfajt. Miről is van szó? Gyakorlatilag olyan, mint egy rendes focis játék, azzal a különbséggel, hogy a cselekvések (passz, lövés, cselezés vagy blokkolás, becsúszás, emberfogás védekezés esetén) rpg rendszeren keresztül, parancsok alapján történnek. Persze sikerességük függ az ellenfél és saját játékosunk adott statjaitól, amelyek meccsenként szintlépésenként fejlődik.

Miért említettem meg? A fent említett újítások: a "pályaradaron" most már mindegyik játékos látszik, illetve a szabálytalanság és ezzel együtt a szabadrúgás és büntetők lehetősége, sokkal részletesebb a történet, valamint, hogy több parancs és lehetőség van, mint az előző részben. Ez párosítva a sport-rpg műfajjal igazán szórakoztató és számomra ez volt az első ilyen típusú játék.

Super Formation Soccer 94

Akinél volt/van SNES, annak a Super Soccer ismerős cím lehet. Na ennek japán counterpartja a Super Formation Soccer, amely ellentétben a nyugatival rengeteg folytatással büszkélkedhet, ezek közül az egyik a fent említett cím. A 94-es amerikai vb-re fókuszál a játék: 24+6 csapat illetve Adidas és Snickers reklámok teszi igazán retrová a hangulatot ;)

Miért említettem meg? Sokkal dinamikusabb, gyorsabb a játékmenet, mint a Super Soccer-nél illetve előszeretettel használja továbbra is a Mode 7-t. A játékosok képességei is sokkal részletesebbek, több skill játszik most már szerepet. Azonban még mindig probléma a lefelé támadás mert iszonyat nehéz passzolni... de még így is szerintem az egyik legjobb SNES focis játék és ha egy egyszerű nem túl bonyolított játékot szeretnél, akkor ez az.

International Superstar Soccer

Nem a szívem csücske ez a játék, sőt régebben kifejezetten utáltam. De el kell ismerni, ami jó az jó. A Konami PES-ének előfutáraként, az ISS grafikailag illetve játékmenetileg is erősen megreformálta a futball játékok iparát. Igaz, hogy gép ellen nem igazán élvezetes, mert tökéletesen védekezik, így csak az átlövésekben bízhatsz, azonban multizni nagyon is alkalmas és szórakoztató.

Miért említettem meg? Részletekben gazdag irányítás, ahol először jelennek meg olyan funkciók, mint cselezés, beívelés, sprintelés vagy a kapus kihívása, még ha ez manapság már elég nevetségesnek tűnhet. A beállítások is részletgazdagok: lehet beállítani a pálya méretét, mintázatát, az időjárást, a csapatok kondícióját stb. Grafikailag a játék gyönyörű és ez volt az első játék, ahol volt kommentár még ha elég limitált szókinccsel is.

A FIFA International Soccer-t most nem fogom felsorolni, mert az kb olyan volt, mint az ISS csak egy picit gyengébb stílusban (bár én jobban szerettem, mint az ISS-t)

Tecmo Super Bowl

Régebben imádtam az amerikai focit, manapság már annyira nem érdekel, mint akkor. Azonban játék részről továbbra is nagy kedvelője vagyok a sportnak. Ez a játék egy igazi legenda, rajta van a Top 3 Sportjáték EVER listámon, függetlenül attól, hogy NES vagy SNES verzióról van szó.

Miért említettem meg? Egy 1991-es NES játékhoz képest iszonyat komplex. 4 mód: sima meccs, szezon (lejátszhatsz egy teljes NFL szezont, ráadásul elemes a mentési rendszer így nem kell egy kóddal szarakodni), all start meccs, team data (variálhatod a játékosokat, csapatokat és megnézheted a játékosok statjait). Statnál maradva rengeteg tulajdonság van , nagyon részletesek a játékos profilok. Ráadásul az első játék, amely rendelkezett NFL licenccel, így valós csapat és játékos nevekkel. Rengeteg gyönyörű cutscene van benne legyen szó elkapásra, touchdown-ról, sérülésről vagy félidőről). És a zene nagyon brutál!

Na és akkor most jöjjön a jégkorong.

Ice Hockey

Ahhh... a jó öreg homemade Nintendo Ice Hockey. Tipikus példája annak, hogy minimalista, 8 bites környezetben is a megfelelő ötlettel nagy játékokat lehet alkotni.

Miért említettem meg? Egyszerű szórakoztató játék. Te rakhatod össze a csapatodat (sovány, kövér vagy átlagos játékos), könnyed az irányítás, a kevés játékok egyike, amelyik válogatottakat vonultat fel és pont annyi szabály van benne, hogy visszaadja a jégkorong érzését, de ne menjem a szórakozás rovására. Az egyetlen hibája, hogy mint a legtöbb játék itt is egyszerre irányítod a játékost és a kapust, ami eléggé nehézzé teszi a védekezést.

Blades of Steel

Újabb nagyszerű játék a Konamitól. NES-n a legjobb jégkorongos játék. Igaz, hogy a sima Ice Hockey is nagyszerű, azonban a Blades of Steel bizonyos területeken sokkal magasabb szintet képvisel, mint minimalista barátja.

Miért említettem meg? Grafikailag sokkal szebb és valósághűbb és zeneileg is jóval jobb, mint az Ice Hockey. Van verekedés, ami klassz (bár az már más kérdés, hogy , aki veszt az megy a büntetőpadra....??!). Azonban vannak hibái: ugyanúgy, mint az IH-nál, egyszer irányítod kapust és a védelmet, ami zavaró, passzolni csak a legközelebbi játékoshoz lehet és ami eléggé rossz, hogy egy oda-vissza mozgó nyíl, mondja meg hova lőhetsz (mint a Soccer-ben NES-en). Ezen hibái ellenére is a legjobb a játék, igaz, hogy ez is inkább multizni alkalmas.

NHL '94

Már említettem a Top sportjáték listámat. Na... ez a játék magasan a #1!!! Egyszerűen bármilyen új FIFA, NHL vagy NBA is jön ki, ez a játék mindig is a legjobb sportjáték EVÖR! Egyszerű, fundamentális, de mégis a hoki játékok számára alapvető dolgokat fektetett le. Idén volt 20 éves, azonban egyszerűen ez a játék nem tud öregedni. Mi sem mutatja jobban, mekkora mérföldkő volt, hogy a mostani NHL-k még mindig használják az irányítási sémáját, illetve, hogy a szülinap alkalmából a NHL 14-ben van egy NHL 94 Anniversary Mode

Na és akkor mik lennének ezek az alapvető dolgok:

• Lehet onetimer-t lőni (azaz pasz után kapáslövésből tüzelni a kapura), amely teljesen forradalmasítja mind a támadást, mind a védekezést. Gyakorlatilag ez a leges legfontosabb feature

• Manual Goalie: a gép irányítja alapvetően a kapust egészen addig, amíg te nem akarsz átváltani rá

• Defensive Control: az SNES verzióban az L és R lenyomásával egyből a bal illetve jobb oldali védőre válthatunk ezzel is megkönnyítve a védekezést

• Lehet büntetőt lőni, ha 1-v-1-ben szabálytalankodnak veled szemben

+Hot/Cold Streak: ez igazából nem maradt benne az újabbakban, de nagyon ötletes kis funkció. Senki sem tökéletes minden nap, így minden, meccs előtt a kommentátor elmondja, hogy ki van jó formában (bónusz a statokra) és ki van rossz formában (egyértelműen mínuszos stat)

+maga a közeg: a játék a 92-93-as szezon alapján készült,amely a legtöbbek szerint a legjobb szezon volt, ugyanis olyan legendás játékosok hasították egyszerre a jeget, mint Wayne Gretzky, Jeremy Roenick, Mario Lemieux, Steve Yzerman vagy Teemu Selanne, hogy csak egy párat említsünk.

Persze emellett vannak kevésbé fontos, azonban jó változtatások, mint lehet palánkra fel vagy padra ki lökni játékosokat, mérik a zajszintet a stadionban, mesterhármasnál bedobnak sapkákat a nézők, csapatoknak egyedi organ music van (ami face-off előtt vagy gól után megy), lehet kiemelni a korongot stb.

Sajnos egy fontos dolog kimaradt azelőzőhöz képest, mégpedig a verekedés és a vér, azonban ez annyira nem nagy szám, bár kétségtelenül még élvezetesebbé tenné a játékot.

Gyakorlatilag csak ismételni tudnám magamat, így mindenkit arra bíztatok, hogy próbálja ki, ha még nem tette.

Na és akkor ugorjunk át az utolsó 2 játékunkra

Super Tennis

Ha igazán jó teniszes játékot akarsz SNES-re, akkor ez a neked való. Tökéletes irányítás, többfajta ütés illetve különböző karakterisztikájú játékosok teszik egyedivé a játékot. A grafika gyönyörű, Mode 7-t alkalmaz akár csak a Super Soccer. 3 különböző borítás (fű, kemény, salak), mindegyik egyedi sajátossággal.

Már csak említés szinten ajánlom a Super Family Tennis-t a Namco-tól. Gyakorlatilag az irányítás egy az egyben, mint a ST-ben, de sokkal több karakter és játékmód van illetve változatosabb és interaktívabb pályák: játszhatsz tengerparton a homokban, hegytetőn, ahol leütheted a labdát vagy japán templomnál. Plusz itt van 4 személyes játékmód.

És akkor az utolsó, ami miatt ez a poszt elkészült

NBA Jam

Az NBA Jam volt az első olyan játék, ami rendelkezett NBA licenccel (még ha Jordan és Shaq nem is voltak benne a saját kis béna játékuk miatt...). Azonban kb ennyi valóságalapja volt az egésznek, mert ez a játék mutatta meg először, hogy a sportban nem minden a realizmusról szól.

Gyakorlatilag a játék egy óriási nagy zsákolás-fesztivál. Felugrasz több tíz méter magasra, hogy aztán szétzúzd az ellenfél gyűrűjét. Lehetett lökni, könyökléssel védeni a labdádat illetve turbóval futni. Multiban az élmény egyszerűen leírhatatlan: vég nélküli fun, egy igazi partijáték. Főleg ha olyan titkos karakterekkel zsákolhatunk, mint Bill és Hillary Clinton :D. A Midway 2v2 kosárlabdája gyakorlatilag egy úgy dimenziót nyitott a sportjátékokban, amelyet aztán olyan játékok követtek, mint az NHL Open Ice 2 on 2 Challenge vagy NFL Blitz, amelyek próbálták ugyanezt a hullámot meglovagolni a kevésbé realista sportolás terén. Az egyetlen buktatója a játéknak, hogy védekezni nagyon nehéz (összehasonlítva az NBA Jam legújabb verziójával) és az arcade jellege miatt singleplayerben egy kicsit monoton a "campaign" mód. És mint említettem előbb az NBA Jam 2010-es verziója azért valamivel jobb, mint az előd (egyszerűbb és hatékonyabb védekezés, jelenlegi játékosok illetve sokkal változatosabb játékmódok), főleg ha George Bush és Barack Obama feszül egymásnak :D :D

Bocsánat a hosszúra sikerült posztért, de remélem aki bírta szuflával annak sikerült pár rejtett gyöngyszemet felszínre hoznom ;)

Köszönöm a figyelmet! (huuuuhhhhh.....)