Mass Effect DLC-k között vannak nagyon jók és nagyon rosszak is, ettől egy picit féltem a nem túl emlékezetes Omega DLC után. Félelmem alaptalan volt.
A Citadel-ben van rendesen content (nem számoltam, de szerintem akár 4-5 óra is lehetett), és egy picit könnyedebb, mint az eddigi DLC-k/játékok. Az egész csak félig veszi komolyan magát, nagyon sok kitekintés van, és önirónia. Tulajdonképpen az egész sorozat összegzéséről szól, és a játék a saját gyengeségein élcelődik néhány sort (többek közt megemlítik a szereplők, hogy létráról nem lehet lőni, a hosszú liftezések alatti beszélgetéseket, a darálda játékmenetet, ahol a hős Shepard nyitogatja az ajtókat és nyomogatja a gombokat stb.). Még egyszer utoljára minden szereplő összegyűlik, hogy lehessen látni őket a képernyőn, és gondolatban elbúcsúzni tőlük, mert valószínűleg egy új játékban maximum már csak említve lesznek. Az Extended Cut DLC után ez is csökkenti az eredeti befejezés után hagyott űrt: még ha nem is a játék végén van, de mégis ad egy lezárást sok mellékszereplőnek.
Két főbb része van a DLC-nek, az első fele hagyományosabb küldetés, lövöldözéssel (de már itt sem veszi magát túl komolyan), a második pedig már szigorúan fegyvermentes felfedezős/minigame-s/beszélgetős stílusú. Külön megjegyezném, hogy egészen meglepő, hogy milyen sok minijátékot belepakoltak. Virtuális battleground rendszeren kívül a casinoban szerencsejátékokkal lehet tölteni az időt, a játékteremben pedig hagyományos arcade játékok Mass Effect-esített verziójával. Van egy Tower of Hanoi konzol is, de ahhoz nem nyúl hozzá Shepard, mert azt azért mégsem. :) (Első részből remélhetőleg mindenki emlékszik a Tower of Hanoi-ra..)
Szerintem a Citadel egy méltó befejezése a játék fejlesztésének, élveztem a vele töltött órákat, és most sajnálom egy kicsit, hogy nem kapok többet ebből a történetből, és ezekből a karakterekből.