A 100 legjobb játék - 38.

**38. - Guitar Hero III - Legends of Rock

Megjelenés éve: 2007

Platformok: Playstation 2, Playstation 3, Xbox 360, Wii**

And now, something completely different….egész nap ez a mondat járt a fejemben, úgyhogy muszáj ezzel kezdenem.

Most pedig jöhet a vallomás. Imádom a Guitar Herot. Aki kicsit is mélyebben benne van a videojátékok világában, annak nyilván nem mondok újat azzal, hogy egy-egy alkotás mennyire komoly érzelmeket tud kiváltani az emberből. Nem nehéz beléjük szeretni, rajongani értük, barátságot kötni velük. Az irántuk érzett kötődés pedig többféle lehet, a GH pedig ezeket mind felvonultatja. Az első találkozás szerelem első látásra, stílusával, kisugárzásával egyből levesz a lábadról, karcsú testét (gitár kontroller) soha nem akarod elengedni. A folyamatos randizást durva, hajnalig tartó együttlétek követik, egyre jobban egymásra hangolódtok, minden estét együtt akartok tölteni. Aztán ahogy az lenni szokott, ez a szerelem is szép lassan átmegy szeretetbe. Néha összejártok, lenyomtok pár menetet, társaságba jártok, bemutatod a haveroknak. Végül pedig az egész kapcsolat átmegy egy nagyon mély barátságba. Nem kell hozzá találkoznotok, elég csak rá gondolni és máris elönt az a kellemes melegség, ami az együtt töltött perceket jellemezte.

És hogy reflektáljak a bevezetőre, a GH valami egészen újat hozott a játékos kultúrába, újraírva a kontroller kiegészítők szócikkét a nagy gamer szótárban. a A Harmonix szerintem maga se gondolta, hogy ilyen méretű járványt indít útjára 2005-ben, percek alatt lett egy alig ismert rétegjátékból a világ egyik legismertebb sorozata. A Guitar Hero-nak sikerült az, ami eddig csak Mario-nak; a tömegkultúra részévé vált. Pedig a képlet pofonegyszerű; mint minden ritmusjátékban itt is gombokat kell lenyomni adott ütemre, adott időben. A zsenialitás itt is a hogyanban van. Kezedben a műanyag gitár, előtted pedig a színpad és a tomboló közönség. Betolod a kedvenc számod, az első pár hang „lepengetése” után rögtön elkap a koncerthangulat, headbangelve üvöltöd a dalszöveget, és mint egy megszállott téped a húrokat. A GH az illúziókeltésben vizsgázik csillagos 10-esre, egy pár számos etap eljátszása után egyből elhiszed, hogy több ezer ember adsz koncertet és Te vagy a világ elsőszámú gitárhőse.

Az, hogy neked melyik rész tetszett a legjobban, az abszolút ízlésfüggő. Az első tracklist-je telitalálat volt. Smoke on the Water, Symphony of Destruction, Ace of Spades, Iron Man, stb. Egyszeri és megismételhetetlen. Gondolnád. Aztán kijött a Legends of Rock. Minden idők legjobb ritmusjátéka.

/MRenton/

Itt a teljes setlist, ha kételkednél!