Pandacsöki Boborján, Parittya Setét Antal, Naftalin Ernő vagy Leopold - mind egy és ugyanazon személy alteregói, Dolák-Saly Róberté. Aki nem mellékesen egy zseni.
Nem épp gamer téma, de az én szívemhez igen közel áll. Az egész még kisgyerekkoromban kezdődött, mikor is szüleim megfertőztek a L'art pour l'art társulat imádatával. Alig vártam, hogy szilveszterkor vajon milyen új műsorral rukkolnak elő..
Aztán jött egy kisebb szünet, egészen általános iskola 6. osztályáig. Az egyik osztálytársam behozott egy könyvet tele vicces képregényekkel, novellákkal és képekkel - ez volt Dolák-Saly Róbert első könyve, a Madáretető. Már azon a napon tudtam, hogy "ez a könyv nekem kell", és bizony azóta sem bántam meg a vásárlást. Mind a mai napig képtelen vagyok elolvasni anélkül, hogy hangosan felnevetnék valamelyik oldalnál.. Nagyjából fél éve megszereztem a könyv "folytatását" (igen, idézőjelben, mert előzményt mesél el), most pedig tervezem az új DSR-könyv megvásárlását is. Az a fajta ("kissé" elborult) humor, amit ő képvisel mindig is nagyon tetszett (a könyvekben ráadásul sok L'art Pour L'art-mű is megjelenik). Szomorú, hogy mostani osztálytársaim nagy részének fogalma sem volt arról, hogy ki is ő - persze miután megmutattam nekik a Madáretetőt, egyből mindenki szerint ő volt az isten..
És hogy mi ennek az egésznek az aktualitása? Iskolánk rendszeresen szervez "közönségtalálkozókat" híres írókkal, szerzőkkel, és az eddigiek alapján nem lehet nehéz kitalálni, hogy ki lesz a holnapi vendég.. Kíváncsian várom! :)